A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Aplasztikus vérszegénység tünetei, vizsgálata és kezelése

Aplasztikus vérszegénység tünetei, vizsgálata és kezelése

Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ | Létrehozva: 2019.05.24 13:22 | Módosítva: 2020.03.06 13:41

A vérszegénység egyik típusa az aplasztikus vérszegénység, amely az esetek számát tekintve nem számít gyakori kórképnek, ugyanakkor komoly terápiát igényel és fontos, hogy az idejében megkezdődjön, mert akár a beteg életveszélyes helyzetbe is kerülhet a tünetek miatt.

Aplasztikus vérszegénység

Az aplasztikus vérszegénység egy ritka vérképzőszervi betegség, amely nem rosszindulatú, de kezelés nélkül akár életveszélyes is lehet. A csontvelő elégtelen működése miatt a vér alakos elemeinek (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék) kóros csökkenése okozza a problémát. Megkülönböztetünk veleszületett és szerzett aplasztikus vérszegénységet.

Aplasztikus vérszegénység tünetei

Kapcsolódó cikkek, melyeket mindenképpen olvasson el!

A vérszegénység leggyakoribb tünetei mellett még speciális tünetek is jelentkeznek a betegnél:

  • fáradékonyság
  • sápadtság
  • láz
  • fejfájás
  • bőr- és nyálkahártyavérzés
  • fertőzések

Aplasztikus vérszegénység okai

Aplasztikus vérszegénység vizsgálata és kezeléseAz aplasztikus vérszegénység kialakulásának okai többnyire ismeretlenek, de feltételezhető, hogy autoimmun folyamat következménye, amelyben a szervezet ellenanyagokat termel a vérképző őssejt ellen.

Az ismeretlen okok mellett néhány gyanús befolyásoló tényező mégis felmerült:

  • bizonyos gyógyszerek hatóanyagai
  • veleszületett betegségek
  • kemoterápia
  • sugárkezelés
  • vírus- vagy bakteriális fertőzések

Aplasztikus vérszegénység diagnózisa

Az aplasztikus vérszegénység vizsgálata elég komplex módon történik. Klinikai vizsgálatok során elemzik a vérképet, a vérkenetet és a csontvelőből is mintát vesznek (crista biopsia), melyből szövettanvizsgálat készül. Persze alapvetően fontos megkeresni az esetleges kiváltó okot (amennyiben van), mert annak kezelésével megszüntethetőek a panaszok.

Aplasztikus vérszegénység kezelése

Kulcsfontosságú, hogy a klinikai vizsgálatok alapján felállított pontos diagnózis után amint lehet, megkezdjék a beteg kezelését. Az aplasztikus anémia kezelésének két típusa van: immunszuppresszáns gyógyszerek (immunrendszer működését serkenti vagy gátolja) segítségével és csontvelő-átültetéssel érhető el javulás.

A terápia kiválasztását befolyásolja a beteg életkora, a betegség súlyossága, valamint, hogy van –e olyan donor, aki megfelelő (a fehérvérsejtek felszínén található HLA antigének szöveti összeférhetőségét vizsgálják, általában testvéreknél egyezik) az adományozásra.

Általában a súlyos eseteknél és a 40 év alatti érintetteknél a csontvelő-átültetés a célravezető, míg a kevésbé súlyos betegségnél és az 50 év feletti pácienseknél a gyógyszeres kezelés az irányadó.

Gyógyulás

A csontvelő-transzplantáción átesett aplasztikus vérszegények nagyobb eséllyel gyógyulnak és gyorsabban érhető el eredmény, bár a legfontosabb, hogy a szervezetük befogadja az őssejtet és steril körülmények között épüljenek fel az átültetés után.

Az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerekkel hónapok után várható javulás és kevesebb százalékuk marad tünetmentes a kezelés után a transzplantált betegtársaikkal szemben. Szükséges azonban hozzátenni, hogy a kezelést követően hosszútávon fennáll a kockázata a mielodiszpláziás szindróma (kevés vörösvértest képződik a csontvelőben) és az akut mieloid leukémia (fehérvérsejt felszaporodás a vérben) kialakulásának.

Bejelentkezés vérszegénység vizsgálatra:

Trombózis- és Hematológiai Központ

+36 70 431 7729

vérszegénység betegség kezelése

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt!

Téma szakértője

  • Dr. Kárpáti Ágnes

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, hematológus, onkohematológus
  • Specialitások:
    • leukémia,
    • vérkép eltérések okának kivizsgálása,
    • vérszegénység,
    • limfóma,
    • nyirokcsomó megnagyobbodás,
    • trombocitopénia,
    • ismeretlen eredetű lázas állapot kivizsgálása,
    • másodszakvélemény, máshol kapott eredmények véleményezése,
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett).

     

    Rendelés típusa:

Hírek

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.

További részletek
Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a terület, így dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát megkérdeztük arról, milyen problémákkal, tünetekkel célszerű hematológust felkeresni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!