A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Aplasztikus vérszegénység tünetei, vizsgálata és kezelése

Aplasztikus vérszegénység tünetei, vizsgálata és kezelése

Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ | Létrehozva: 2019.05.24 13:22 | Módosítva: 2020.03.06 13:41

A vérszegénység egyik típusa az aplasztikus vérszegénység, amely az esetek számát tekintve nem számít gyakori kórképnek, ugyanakkor komoly terápiát igényel és fontos, hogy az idejében megkezdődjön, mert akár a beteg életveszélyes helyzetbe is kerülhet a tünetek miatt.

Aplasztikus vérszegénység

Az aplasztikus vérszegénység egy ritka vérképzőszervi betegség, amely nem rosszindulatú, de kezelés nélkül akár életveszélyes is lehet. A csontvelő elégtelen működése miatt a vér alakos elemeinek (vörösvértest, fehérvérsejt, vérlemezkék) kóros csökkenése okozza a problémát. Megkülönböztetünk veleszületett és szerzett aplasztikus vérszegénységet.

Aplasztikus vérszegénység tünetei

Kapcsolódó cikkek, melyeket mindenképpen olvasson el!

A vérszegénység leggyakoribb tünetei mellett még speciális tünetek is jelentkeznek a betegnél:

  • fáradékonyság
  • sápadtság
  • láz
  • fejfájás
  • bőr- és nyálkahártyavérzés
  • fertőzések

Aplasztikus vérszegénység okai

Aplasztikus vérszegénység vizsgálata és kezeléseAz aplasztikus vérszegénység kialakulásának okai többnyire ismeretlenek, de feltételezhető, hogy autoimmun folyamat következménye, amelyben a szervezet ellenanyagokat termel a vérképző őssejt ellen.

Az ismeretlen okok mellett néhány gyanús befolyásoló tényező mégis felmerült:

  • bizonyos gyógyszerek hatóanyagai
  • veleszületett betegségek
  • kemoterápia
  • sugárkezelés
  • vírus- vagy bakteriális fertőzések

Aplasztikus vérszegénység diagnózisa

Az aplasztikus vérszegénység vizsgálata elég komplex módon történik. Klinikai vizsgálatok során elemzik a vérképet, a vérkenetet és a csontvelőből is mintát vesznek (crista biopsia), melyből szövettanvizsgálat készül. Persze alapvetően fontos megkeresni az esetleges kiváltó okot (amennyiben van), mert annak kezelésével megszüntethetőek a panaszok.

Aplasztikus vérszegénység kezelése

Kulcsfontosságú, hogy a klinikai vizsgálatok alapján felállított pontos diagnózis után amint lehet, megkezdjék a beteg kezelését. Az aplasztikus anémia kezelésének két típusa van: immunszuppresszáns gyógyszerek (immunrendszer működését serkenti vagy gátolja) segítségével és csontvelő-átültetéssel érhető el javulás.

A terápia kiválasztását befolyásolja a beteg életkora, a betegség súlyossága, valamint, hogy van –e olyan donor, aki megfelelő (a fehérvérsejtek felszínén található HLA antigének szöveti összeférhetőségét vizsgálják, általában testvéreknél egyezik) az adományozásra.

Általában a súlyos eseteknél és a 40 év alatti érintetteknél a csontvelő-átültetés a célravezető, míg a kevésbé súlyos betegségnél és az 50 év feletti pácienseknél a gyógyszeres kezelés az irányadó.

Gyógyulás

A csontvelő-transzplantáción átesett aplasztikus vérszegények nagyobb eséllyel gyógyulnak és gyorsabban érhető el eredmény, bár a legfontosabb, hogy a szervezetük befogadja az őssejtet és steril körülmények között épüljenek fel az átültetés után.

Az immunrendszer működését befolyásoló gyógyszerekkel hónapok után várható javulás és kevesebb százalékuk marad tünetmentes a kezelés után a transzplantált betegtársaikkal szemben. Szükséges azonban hozzátenni, hogy a kezelést követően hosszútávon fennáll a kockázata a mielodiszpláziás szindróma (kevés vörösvértest képződik a csontvelőben) és az akut mieloid leukémia (fehérvérsejt felszaporodás a vérben) kialakulásának.

Bejelentkezés vérszegénység vizsgálatra:

Trombózis- és Hematológiai Központ

+36 70 431 7729

vérszegénység betegség kezelése

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt!

Téma szakértője

  • dr. Kárpáti Ágnes

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, hematológus, onkohematológus
  • Specialitások:
    • leukémia
    • vérszegénység
    • limfóma
    • nyirokcsomó megnagyobbodás
    • trombocitopénia
    • ismeretlen eredetű lázas állapot kivizsgálása
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

Hírek

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Mélyvénás trombózis után, a sürgősségi ellátást követő időszakban fontos kivizsgálni, hogy mi okozta, mi áll a háttérben. Erre azért nagy szükség van, hogy a megfelelő kezeléssel, a későbbiekben egy újabb trombózis elkerülhető – vagy a kockázata minimálisra csökkenthető - legyen. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy milyen vizsgálatokra van szükség.

További részletek
Trombózis után – erre a 7 dologra kell figyelni

Trombózis után – erre a 7 dologra kell figyelni

A mélyvénás trombózis sürgősségi kezelését követően, a betegeknek bizonyos életmód változtatásokra lehet szüksége, hogy a kiújulást megelőzzék. A kivizsgálás és gyógyszeres kezelés mellett, az életmódváltás is fontos szerepet játszik ebben. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy mire figyeljünk trombózis után.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA