Antifoszfolipid szindróma

Mit jelent az antifoszfolipid szindróma?

Kiket érint az antifoszfolipid szindróma?

Mennyire gyakori az antifoszfolipid szindróma?

Mik az antifoszfolipid szindróma tünetei?

Hogyan okoz vérrögképződést az antifoszfolipid szindróma?

Hogyan okoz vetélést az antifoszfolipid szindróma?

Hogyan diagnosztizálható az antifoszfolipid szindróma?

Összefügghet az antifoszfolipid szindróma más betegségekkel?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• genetikai vizsgálat
• laborvizsgálat
• trombózis oki hátterének kivizsgálása
• gyógyszeres kezelés beállítása
• LMWH- Öninjekciózás betanítása   

Mit jelent az antifoszfolipid szindróma?

Az antifoszfolipid szindróma a hematológiai betegségek között a vérrögképződésre hajlamosító betegségek csoportjába tartozik. Ez egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja a foszfolipidekhez kötődő fehérjéket a sejtmembránban. Autoimmun betegségek esetén sérül a szervezet immunrendszere és nem tud különbséget tenni a külső, károsító és a belső, ártalmatlan anyagok között. A foszfolipidek a sejtmembránban találhatóak és fontos szerepük van a sejt elhatárolásában, védelmében és az anyagcsere lebonyolításában. Antifoszfolipid szindróma esetén az őket összekötő fehérjéket ismeri fel idegenként a szervezet és támadást indít ellenük antitestek termelésével. Ezzel romlik a sejtmembrán stabilitása, ami számos súlyos problémát okozhat a szervezetben. Az antifoszfolipid szindróma vérrögök kialakulását okozhatja az artériákban és vénákban. A vérrögök kialakulhatnak a lábakban, a tüdőben, de akár más szervekben is, például a vesében és a lépben. A vérrögök szívrohamhoz, stroke-hoz és más betegségekhez vezethetnek. Terhesség alatt az antifoszfolipid szindróma vetélést és halvaszületést okozhat. Érdemes tudni, hogy az antifoszfolipid szindrómában szenvedők egy részének nincsenek jelei vagy tünetei, sokszor például csak a sorozatos vetélés hívja fel a figyelmet arra, hogy valamilyen immunológiai vagy véralvadási probléma állhat fent a háttérben.

Kiket érint az antifoszfolipid szindróma?

Az antifoszfolipid szindróma bárkit érinthet, de a nőknél ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint a férfiaknál. Az antifoszfolipid szindróma legtöbb esete a 30 és 40 éves kor közötti korosztályban kerül felismerésre.

Még nem ismerjük az antifoszfolipid szindróma pontos patomechanizmusát, de valószínű, hogy genetikai és környezeti faktorok együttesen részt vehetnek a betegség kialakulásában. Ha a családban előfordult korábban antifoszfolipid szindróma, nagyobb az esély arra, hogy más vér szerinti családtagoknál is kialakuljon. További hajlamosító tényezőt jelent, ha valaki más autoimmun betegségben is szenved. Példaként említhető, hogy a lupuszban szenvedők körülbelül 30-40%-ánál az antifoszfolipid szindróma is kimutatható. A reumás betegségben szenvedőknél is nagyobb valószínűséggel áll fent antifoszfolipid szindróma. A reumás rendellenességek az ízületeket, a csontokat vagy az izmokat érintik.

Sok esetben az antifoszfolipid szindróma ,,csendes” és nem okoz tüneteket. A betegség fennállása és az antitestek megléte azonban hajlamosít a vérrögök kialakulására, így kritikus helyzetben fokozott kockázattal kell számolni. Az egészséges társaikhoz képest nagyobb a vérrögképződés kockázata antifoszfolipid szindróma esetén. Így előfordulhat, hogy a következő helyzetekben trombózis jelentkezik az antifoszfolipid szindróma érintettjeinél:

• Várandósság
• Fogamzásgátló szedése
• Ösztrogénterápia a menopauza idején
• Rövid ideig tartó mozgásképtelenség (például ágynyugalom vagy hosszú repülőút)
• Műtét
• Dohányzás
• Magas koleszterin- és trigliceridszint

  Kapcsolódó cikkünk

  

  Egy jel, ami trombózisveszélyre figyelmeztethet!

  A mélyvénás trombózis és az annak következtében kialakuló tüdőembólia az egyik legrettegettebb betegség. Joggal: vérrögösödés okozta ...

Mennyire gyakori az antifoszfolipid szindróma?

Habár nem ismerjük pontosan az antifoszfolipid szindróma előfordulási arányát a népességben, a kutatók meglehetősen gyakorinak tartják. Valószínű, hogy az 50 évnél fiatalabb, stroke-on átesett emberek körülbelül 20%-ánál fennáll az antifoszfolipid szindróma, míg a visszatérő vetélést átélők körülbelül 10-15%-ánál is kimutatható lehet az antifoszfolipid szindróma.

Mik az antifoszfolipid szindróma tünetei?

Az antifoszfolipid szindróma a következő tünetekkel jelentkezhet:

• Fokozott vérrögképződés: Az antifoszfolipid szindróma leggyakoribb tünete a trombózis. A betegség fokozott vérrögképződéssel jár, mely kialakulhat a mélyvénákban és tüdőembóliát okozhat, az agyban a koszorúerekben, de akár a zsigeri erekben is. Mindegyik állapot életveszélyes lehet.
• Ismételt vetélések: Az antifoszfolipid szindróma megnöveli a vetélés és a halvaszülés kockázatát. A terhesség egyéb szövődményei közé tartozik a veszélyesen magas vérnyomás (preeklampszia) és a koraszülés.
• Szélütés: Antifoszfolipid szindróma esetén fiatal személyeknél is előfordulhat szélütés, a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői nélkül.
• Tranziens iszkémiás roham (TIA): A stroke-hoz hasonló a tranziens ischaemiás roham (TIA) általában csak néhány percig tart, és nem okoz maradandó károsodást.
• Kiütés: Egyeseknél csipkés, hálószerű mintázatú, vörös vagy lilás kiütés alakulhat ki a bőrön.

Az antifoszfolipid szindróma kevésbé gyakori jelei és tünetei közé tartoznak:

• Neurológiai tünetek: Krónikus fejfájás, migrén, demencia és rohamok lehetségesek, ha a vérrögök elzárják az agy egyes részeinek véráramlását.
• Szívbillentyű rendellenességek: Az antifoszfolipid szindróma károsíthatja a szívbillentyűket.
• Alacsony vérlemezke szám (trombocitopénia): A véralvadáshoz szükséges vérsejtek csökkenése vérzéses epizódokat okozhat. Gyakori emiatt az íny- vagy az orrvérzés, valamint a bőrbe történő vérzés apró piros foltok formájában.

Hogyan okoz vérrögképződést az antifoszfolipid szindróma?

Antifoszfolipid szindróma esetén az immunrendszer abnormális fehérjéket, úgynevezett antifoszfolipid antitesteket termel és bocsát a vérkeringésbe. Amikor az antitestek megtámadják a sejtmembránban található foszfolipideket, a sejtek károsodhatnak. Ez a károsodás hozzájárulhat a vérrögök kialakulásához az artériákban és a vénákban. Antifoszfolipid szindróma esetén tehát megnő a vérrögképződés esélye. A vérrögképződés tünetei attól függenek, hogy hol található a vérrög a testben. A vérrögképződés tünetei és jelei az elhelyezkedésüktől függően a következők lehetnek:

• Mellkasi fájdalom és légszomj – mely a tüdőembólia jele lehet
• Fájdalom, bőrpír és duzzanat a karban vagy a lábban – mely a mélyvénás trombózis jele lehet
• Gyakori fejfájás – mely utalhat az agy kisebb ereinek átmeneti elzáródására
• Kényelmetlen érzés a karban, a hátban, a nyakban és/vagy az állkapocsban – mely a szívet ellátó erek trombózisa esetén fordulhat elő
• Hasi fájdalom – ha a zsigeri erek trombózis jön létre

Fontos, hogyha vérrögképződés jeleit és tüneteit észleli, azonnal forduljon orvoshoz, vagy menjen a legközelebbi kórházba! A vérrögök halálosak lehetnek és minél előbb meg kell kezdeni az eltávolításukat, hogy ne okozzanak maradandó károsodást.

Hogyan okoz vetélést az antifoszfolipid szindróma?

Az antifoszfolipid szindróma növeli a vetélés és a halvaszületés kockázatát is. Ennek hátterében szintén a betegség által okozott fokozott véralvadási hajlam állhat. A kis vérrögök ugyanis megakadhatnak az antifoszfolipid szindrómában szenvedő hölgyek méhlepényében, és elzárhatják az ereket. A vérrögök tehát blokkolják a tápanyagok áramlását a magzat felé, valamint a salakanyagok eltávolítását is. Az antifoszfolipid szindróma így tehát vetélést okozhat.

Hogyan diagnosztizálható az antifoszfolipid szindróma?

Az antifoszfolipid szindróma azonosítása vérvétel segítségével történik. A vérképből ellenőrzik az antifoszfolipid antitestek meglétét. Ezt a tesztet általában csak vérrögökben szenvedők és/vagy visszatérő (gyakori) vetéléseken áteső személyeknél végzik el, nem része a rutin vizsgálatoknak.

Az antifoszfolipid szindróma szűrése háromféle vérvizsgálatot igényelhet az antitestek ellenőrzésére. A teszteket gyakran kombinálják, mert az egyes tesztek nem képesek megtalálni az összes lehetséges antitestet. A három vérvizsgálat közül legalább az egyiknek két különböző alkalommal, három hónapos vagy hosszabb időközönként kell pozitívnak lennie ahhoz, hogy egy személynél kimondható legyen az antifoszfolipid szindróma diagnózisa. Vannak olyanok is, akik soha nem észlelik az antifoszfolipid szindróma jeleit vagy tüneteit, annak ellenére, hogy kimutathatóak náluk az antitestek. Az antitestek megléte tehát nem jelenti azt, hogy az illetőnek antifoszfolipid szindrómája van. Az antifoszfolipid szindróma diagnózisának kimondásához az antitestek megléte mellett olyan tüneteknek és problémáknak is fent kell állnia, mint például a vérrögök és/vagy gyakori vetélések kórtörténete.

Összefügghet az antifoszfolipid szindróma más betegségekkel?

Az antifoszfolipid szindróma kezelésének fő célja a vérrögképződés megelőzése. A vérrögképződés nagyrészt megelőzhető vérhígító gyógyszerekkel. A leggyakoribb vérhígítók közé tartoznak a heparin és a warfarin. A heparin gyors hatású, és injekcióban adják be, míg a warfarin tabletta formájában kerül forgalomba, és több napba telik, amíg hatni kezd. Az aszpirin szintén vérhígító. Ezek mellett az újabb típusú véralvadásgátlók is hatásosak lehetnek antifoszfolipid szindróma esetén a trombózisok megelőzése érdekében. Érdemes tudni, hogy számos egyéb körülmény is növelheti a vérrögök kialakulásának kockázatát. Ha Önnél antifoszfolipid szindrómát diagnosztizáltak, elengedhetetlen, hogy megelőzze, elkerülje vagy kezelje a következő tényezőket:

• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Magas koleszterinszint
• Elhízás
• Dohányzás
• Ösztrogénterápia menopauza esetén
• Fogamzásgátlás
• Egyéb autoimmun vagy reumatológiai betegségek

  Téma szakértői

  

  Vajdovich Dorottya

  Dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc

  

  Dr. Selmeczi Anna

  belgyógyász