Hematóma
A hematóma, vagy vérömleny, a köznyelvben véraláfutásként ismert jelenség, az esetek többségében egy teljesen ártalmatlan. Azonban van, amikor orvosi beavatkozást igényel, ám az is előfordulhat, hogy komoly betegség áll a véraláfutás hátterében.
Tartalom
Mikor van szükség orvosi beavatkozásra?
Gyakran megjelenő hematóma okai
Vérzékenység okán létrejövő hematóma
Műtéti beavatkozást igénylő esetek
Online bejelentkezés
Mi az a hematóma?
A hematóma vagy véraláfutás egy gyakori panasz, mindenki megtapasztalja jó párszor az életében. Ezek a jól ismert kék-lila színű foltok, amik a bőrön láthatóak. A legtöbben akkor találkoznak vele, amikor például megütik magukat, de műtétek és bizonyos beavatkozások következtében, sőt, belső szervekben, ízületekben is létrejöhet. Tehát, jellemzően valamilyen fizikai behatás következtében alakulnak ki, ám a véraláfutás nem felszíni sérülés. Hematóma akkor keletkezik, amikor egy ér megsérül, és az érintett érpályából vér kerül a környező szövetek közé. A kékes-lilás színe is ennek köszönhető: a vér úgymond „kilép” a „természetes” környezetéből, így a hemoglobin bomlásnak indul. Leggyakrabban a bőrben jön létre ez a sérülés, ám komolyabb esetekben – például sportsérüléseknél – az izomszövet érintett. A hematóma felszívódásával, a kékes-lilás színből, zöldessé majd később sárgává válik, míg végül eltűnik.
A hematóma tünetei
Amikor hematómáról van szó, elsődlegesen a legtöbben „felszíni” hematómára gondolnak, ám létezik mélyebben létrejövő véraláfutás is. A felszíni hematóma legfőbb tünete a bőrön jól látható kék, lila, esetleg zöld színű elszíneződés. Érintésre, esetleg nyomásra enyhe fájdalom jelen lehet, azonban alapesetben, egyszerű „hétköznapi” hematóma esetén, nem egy fájdalmas jelenségről van szó, ám ez függ a véraláfutás kiterjedésétől, nagyságától is. Kisebb mértékű duzzanat is előfordulhat az elszíneződés és enyhe fájdalom mellett.
A mélyebben kialakuló hematóma már önmagában is – érintés nélkül – fájdalmas lehet. Ez jellemzően a nagyobb kiterjedésű hematómákra jellemző, amikor a duzzanat is jelentősebb, mint a felületes véraláfutás esetében. Azonban az izmoknál kialakult jelenségnek nem feltétlenül van a bőrön látható, kék-lila foltokban megjelenő tünete. Alapvetően, a hematóma kialakulásának mélysége hatással van annak láthatóságára: minél távolabb van a sérülés a bőrtől, annál kevésbé látható.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A hematóma kezelése
A véraláfutás alapesetben nem igényel különösebb odafigyelést. Amennyiben az ember szükségét érzi, hogy természetesen lehet jegelni vagy akár fekete nadálytő kenőccsel kenni. Nagyobb kiterjedésű vagy kissé fájdalmasabb hematóma esetében heparinos kenőcs használata javasolt. Ez a duzzanat csökkentésében nyújt segítséget, de hasznos a felületi trombózis esélyének csökkentésében is, továbbá a mikrokeringést is támogatja. Amennyiben az ízületekben vagy az izmokban alakult ki, úgy érdemes orvost felkeresni, továbbá pihentetni az érintett testrészt.
Mikor van szükség orvosi beavatkozásra?
A kisebb véraláfutások jellemzően könnyen és gyorsan, spontán gyógyulnak, elmúlnak. A legtöbb esetben nincs szükség semmilyen kezelésre. Azonban vannak olyan esetek, amikor erősen ajánlott szakorvost felkeresni vagy azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyen eset például az erős fájdalom, ha nehezen múlik a hematóma, ha túlzottan nagy kiterjedésű, ha gyakran jelennek meg véraláfutások testszerte, minden különösebb ok nélkül. Továbbá vannak életveszélyes állapotok, amikor hematóma jön létre, jellemzően baleset következtében, amik azonnali beavatkozást igényelnek.
Gyakran megjelenő hematóma okai
Bár elsődlegesen a véraláfutás valamilyen sérülés következtében alakul ki, mégsem kizárólagosan ez az oka. Ha valaki gyakran tapasztal magán véraláfutásokat, kisebb bevérzéseket, megeshet, hogy alkati tényező és semmi különösebb ok nincs a hátterében. Nőknél gyakrabban fordul elő, hogy ilyen tekintetben sérülékenyebbek – pontosabban a kiserek.
Vitaminhiány is okozhatja a véraláfutásokat. Ismert, hogy a K-vitamin fontos szerepet játszik a véralvadásban; ennek hiányában előfordulhatnak gyakori bevérzések, amik a vitaminraktár feltöltésével orvosolhatók. Ez azonban laboratóriumi vérvizsgálattal derülhet ki.
Az idős embereknél is gyakrabban jelenhetnek meg minden ok nélkül hematómák, hiszen a kiserek már nem annyira erősek, ez korral jár. Ha nincs mellé más egyéb tünet, akkor nincs miért aggódni, ám érdemes óvatosnak lenni a nagyobb és fájdalmas hematómák elkerülése érdekében.
A sűrű plazmaadás egyik veszélye is lehet a hematóma. Ez jellemzően a szúrás helyén alakul ki, oka lehet a véna sérülése, "elpattanása", aminek következtében bekerült a vér a környező szövetekbe.
Mindezek az általános és ártalmatlan okok mellett, előfordulhat, hogy a gyakori hematóma mögött súlyosabb és komolyabb állapotok, betegségek húzódnak meg, mint például véralvadási zavarok vagy akár leukémia is.
Leukémia okozta hematóma
A bőrön látható, gyakran megjelenő véraláfutások több rosszindulatú daganatos megbetegedésre is utalhatnak, ám a leggyakoribb mindközül a leukémia, de mielodiszplázia esetében is megfigyelhető. A rendszeresen, ok nélkül megjelenő véraláfutások valóban utalhatnak vérképzőszervi betegségekre, mint például a leukémia is – sőt ez az egyik leggyakoribb tünet, amit a betegek észrevesznek magukon. Azonban ez összetettebb, hiszen önmagában ez még nem jelenti azt, hogy az érintett személy leukémiás lenne. Amennyiben azonban a gyakran feltűnő véraláfutás mellett tapasztalható például éjszakai izzadás, fáradékonyság, fájdalmas nyirokcsomó megnagyobbodás, esetleg orr – vagy ínyvérzés, úgy mindenképpen javasolt egy hematológus szakorvos felkeresése!
Vérzékenység okán létrejövő hematóma
A vérzékenység egy olyan betegség, állapot, aminek következtében a vér alvadása nem megfelelően zajlik. Ez abból adódik, hogy hiányoznak vagy meglehetősen alacsonyak az olyan, vért alkotó elemek, véralvadási faktorok, amik ezért felelősek. Leggyakrabban az alacsony vérlemezkeszám (trombocita) a véraláfutás okozója. Leukémia esetében is gyakorlatilag a csökkent trombocitaszám a közvetlen felelőse a gyakran megjelenő véraláfutásoknak, hiszen a csontvelő nem működik megfelelően. A vérzékenységnek szintén tünete lehetnek a különböző vérzések, illetve az is egy gyanús jel lehet – a véraláfutások mellett -, ha apróbb sérülések vérzése nehezen áll el, illetve, ha maga a hematóma is az átlagosnál nagyobb kiterjedésű vagy lassabban gyógyul. Érelmeszesedés következtében szintén könnyebben alakulhatnak ki véraláfutások, az erek károsodásának következtében.
Gyógyszerek miatti hematóma
Vannak bizonyos gyógyszerek, amik szedése mellett fokozottan alakulhat ki hematóma. Ilyenek például a véralvadásgátlók – köznyelvben tévesen gyakran vérhígítónak is nevezik. Ezeknek a feladata az, hogy a vér alvadékonyságát csökkentse, tehát emiatt a páciens az átlagnál vérzékenyebbé válhat: gyakrabban alakul ki hematóma, véraláfutás, illetve a vérzékeny betegekhez hasonlóan, valamivel nehezebben állíthatók el a vérzések. A véralvadásgátlót minden esetben szakorvos írja fel, és figyelmezteti a pácienst a mellékhatásokra is.
Terhesség alatti hematóma
Terhesség során a méhlepény rétegeiben is kialakulhat hematóma. Gyakran ez lehet az oka a pecsételő vérzésnek, amit sok nő a terhesség első időszakában tapasztalhat. Ez azonban nem mindig derül ki egyértelműen, ugyanis ha a hematóma kicsi, úgy a vérzéssel hamar távozik, vagy pedig felszívódik. Nem minden esetben okoz vérzést a méhen belüli hematóma, ám a rutin ultrahang vizsgálatokon észre szokták venni. A teendőket tekintve lényeges, hogy mekkora a hematóma és pontosan hol található. Az esetek többségében csak megfigyelés alatt tartják, hogy növekszik-e, ugyanis ezzel nem igazán lehet mit tenni, azon túlmenően, hogy a kismamának szigorú ágynyugalom szükséges. Szerencsére többségében minden gond nélkül elmúlik és nincs szükség műtéti beavatkozásra sem, azonban előfordulhat a méhlepény leválása, ami már egy komoly probléma, hiszen vetéléshez vezethet. Ugyanakkor fontos, hogy a terhesség során tapasztalt bármekkora mennyiségű vérzéssel feltétlenül orvoshoz kell fordulni!
Műtéti beavatkozást igényelő esetek
Főként azok a hematómák igényelnek műtéti, orvosi beavatkozást, amik szabad szemmel nem láthatók. Ezek ultrahanggal könnyedén felfedezhetők, és a terhességet leszámítva, leggyakrabban balesetek okozzák, amiknél alapesetben orvoshoz kerül az érintett. Ilyen például a szubdurális hematóma, ami az agyat érinti – ez azonnali, sürgős beavatkozást igényel.
Előfordulhat, hogy a hematóma nem múlik, sőt, megkeményedik – betokosodik. Ez fájdalommal jár, illetve további gyulladást eredményezhet a környező szövetekben is, így ezt mindenképp célszerű orvosnak megmutatni, aki megállapítja, hogy szükség van-e a terület felnyitására és a hematóma leszívására, amivel a probléma szinte azonnal megszűnik.
Teendők hematóma esetén
Alapvetően a hematóma nem ad okot az aggodalomra; egy kis óvatossággal és odafigyeléssel megelőzhető lehet.
Amennyiben a véraláfutás fájdalmas, jegelni, pihentetni szükséges, és felszívódást segítő kenőcsökkel lehet kezelni. Azonban, ha a hematóma hetek alatt sem múlik el, esetleg még rosszabbodik is, ajánlott orvoshoz fordulni!
Ha a véraláfutás gyakori és más egyéb tünetek is tapasztalhatók, feltétlenül, mielőbb hematológus szakorvost kell felkeresni, aki a megfelelő vizsgálatok elvégzése után, tisztázni tudja a hematóma hátterében meghúzódó okokat, szükség esetén pedig kezelni azt.Téma szakértői
