Vérzékenység

Vérzékenység – Tartalom

Milyen betegséget jelent a vérzékenység?
Milyen tünetek alapján gyanítható a vérzékenység?
Miért számít veszélyes betegségnek a vérzékenység?
Mik a vérzékenység különböző típusai?
Hogyan diagnosztizálható a vérzékenység?
Van lehetőség a vérzékenység kezelésére?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• trombofília kivizsgálása
• További laborvizsgálatok
• Kontroll vizsgálatok

Milyen betegséget jelent a vérzékenység?

A véralvadási rendszert kétféle betegség érintheti. Az egyik típus fokozott véralvadással és vérrögök (trombusok) keletkezésével jár, míg a másik esetben pont, hogy a vér alvadásának a hiánya okozza a bajt. Bármelyik forduljon is elő, komoly és életveszélyes állapotokat okozhatnak! Mindebből következik, hogy a véralvadás szervezetünk egyik nagyon fontos mechanizmusa. Sérülések esetén a véralvadás képez dugót az erekben és ő akadályozza meg a fokozott vérvesztést. Ez a dugó lesz a sebgyógyulás alapja is a későbbiekben. A vérzékenység azt az állapotot jelenti, amikor a szervezet nem képes hatékonyan vérrögöket létrehozni. Így nem tudja a vérzés útját sem lezárni, ami miatt nagyfokú, akár életveszélyes vérzés jöhet létre.

A vérzékenység tehát gyakori, nehezen csillapítható vérzésekkel jár. A test legkülönbözőbb részein jöhetnek létre vérzések – például a bélrendszerben, ízületekben vagy a bőrben – de sajnos nem ritkák a belső szervi vérzések sem.

A vérzékenység megértéséhez fontos tudni, hogy a véralvadás egy bonyolult, úgynevezett kaszkádszerű rendszerben történik. Ez azt jelenti, hogy le tudunk írni egy láncolatot, amiben, ha aktiválódik egy elem, az aktiválja az utána következőket is. A véralvadás egy bonyolultan szabályozott folyamat, így gátló, visszacsatoló, de egymást erősítő faktorok is jelen vannak benne. Ebből következik, hogyha egy faktor hiányzik valaki szervezetéből, akkor az egyensúly könnyen felborulhat. Vérzékenység esetén a véralvadási rendszer szinte bármely részén felléphet hiba, ami miatt nem tud tovább haladni a láncolat és nem jön létre a véralvadás. Vérzékenység jöhet létre az alábbi okokból:

• hibás vagy hiányos véralvadási faktorok (pl. hemofíliák esetén)
• gyógyszeresen, illetve mesterségesen gátolt véralvadási faktorok (pl. syncumár kezelés miatt)
• csökkent mennyiségű véralvadási faktorok jelenléte a vérben (pl. májbetegségnél)
• csökkent mennyiségű vagy károsodott funkciójú vérlemezke
• gyógyszeresen gátolt funkciójú vérlemezke (pl. aspirin kezelés miatt)

Kapcsolódó cikkünk

MTHFR mutáció terhesség idején- szülhet egészséges gyermeket!

A várandósság során több probléma is felléphet, mely nem csak magát a magzatot és az anyukát veszélyezteti, hanem gyakran már a sikeres teherbeesés ...

Milyen tünetek alapján gyanítható a vérzékenység?

Vérzékenység esetén – ahogyan azt a neve is sugallja - alapvetően vérzéses tüneteket látunk. Gyanús lehet, ha valakinél szokatlan helyen (például ízületekben) jelentkezik vérzés, ha nehezen csillapítható vagy ha az átlagnál nagyobb mértékű. A vérzékenység tüneteinek súlyossága változó lehet attól függően, hogy a vérzékenység pontosan melyik típusában szenved a páciens. A vérzékenység tünetei közé tartoznak az alábbiak:

• erős menstruációs vérzés
• gyakori orrvérzés
• sérülés nélküli ízületi bevérzés
• gyakori véraláfutások
• foghúzás után szűnni nem akaró vérzés
• vérvételt követő tartós vérzés
• vérszegénység a gyakori vérvesztés miatt

Miért számít veszélyes betegségnek a vérzékenység?

Szervezetünkben kb. 4,5-5,5 liter vér található.  Ez a vérmennyiség folyamatosan cserélődik a vérsejtek újratermelődésével a csontvelőben. A vérkeringés motorját a szívünk jelenti, ami összehúzódásával folyamatos áramlásra készteti a vért. Testünk minden egyes szervének szüksége van vérellátásra, onnan kapják ugyanis a tápanyagot és az oxigént, valamint a vér távolítja el a salakanyagokat is. Kb. 15%-os vérvesztést még kiválóan tud kompenzálni a szervezetünk, ilyenkor még nem jelennek meg tünetek, vagy ha mégis azok enyhék (például szédülés vagy fejfájás). Ennél nagyobb vérvesztés esetén viszont már sérülnének a szerveink, ezért testünkben kompenzáló mechanizmusok indulnak el, hogy biztosítsák a létfontosságú szervek (például agy, mellékvese) vérellátását. Minél súlyosabb a vérvesztés, annál kevésbé működnek jól ezek a mechanizmusok, míg végül kimerül a szervezet.

Vérzékenység esetén ez jelenti a fő veszélyt: a csillapíthatatlan vérzés, ami a test végleges kimerüléséhez és halálhoz vezethet. Az egészséges emberek is sok vért veszíthetnek a sérülések kapcsán, ám szervezetükben működik a fékek és ellensúlyok rendszere, egy idő után megáll a vérzés. Vérzékenység esetén ez nem így van, külső beavatkozásra van szükség a vérzés megállításához. Az esések, horzsolások, kisebb sérülések is nagyfokú vérvesztéshez vezethetnek. Éppen ezért vérzékenység esetén az olyan tevékenységek is veszélyesek lehetnek, amik mások számára nem. Például a sok eséssel járó sportok, mint a görkorcsolyázás. Évtizedekkel ezelőtt, ha valakinél vérzékenység került diagnosztizálásra, az egyenértékű volt egy korlátozott életvitellel. A szélről is óvták az ilyen gyermekeket, nehogy valami bajuk essen és megsebesüljenek. Senki sem szeretne olyan életet élni, ahol rettegnie kell minden apró sérüléstől. Szerencsére mára már vérzékenység esetén sem kell rettegni, van ugyanis megoldás, amivel biztosítható a véralvadás normál mechanizmusa!

Kapcsolódó cikkünk

MTHFR mutáció terhesség idején- szülhet egészséges gyermeket!

A várandósság során több probléma is felléphet, mely nem csak magát a magzatot és az anyukát veszélyezteti, hanem gyakran már a sikeres teherbeesés ...

Mik a vérzékenység különböző típusai?

A vérzékenység két leggyakoribb típusa a von Willebrand szindróma és a hemofília. Mindkettőnek több altípusa is létezik kissé más genetikai eltérésekkel és kissé más lefolyással. Az alábbiakban röviden olvashat ezekről a vérzékenység ezen típusoairól:

von Willebrand-szindróma

Statisztikák szerint a vérzékenység leggyakoribb formája a von Willebrand szindróma, melyet a von Willebrand nevű alvadási faktor hiánya, vagy a csökkent működése okoz. Ilyenkor az érfal sérülése esetén a vérlemezkék kitapadása és összecsapzódása nem megy végbe tökéletesen, sőt a VIII-s alvadási faktor aktivitása is lényegesen csökken, ami tovább fokozza a vérzékenységet. A betegségnek több változata ismert, az érintettek kb. 20%-ánál lép fel súlyos vérzékenység. Tünetei lehetnek például az erős vérzéssel járó menstruációs panaszok.

Bővebben itt olvashat a von Willenbrand szindrómáról>>

Hemofília

A von Willebrand szindrómánál ritkábban fordul elő, de a férfiak körében súlyosabb kórkép a hemofília A és B. Azért csak a férfiaknál fordul elő, mert ez a vérzékenység az X kromoszómával öröklődik. A férfiak nemi kromoszómája XY, míg a nőknél XX, így női beteg X kromoszómáját a másik egészséges X kromoszóma ellensúlyozza.

Gyakoribb az A típusú hemofília, mely esetében a VIII-as alvadási faktor hiányzik a vérből, vagy csökkent aktivitással van csak jelen. A ritkábbnak mondható B típusban a IX-es faktor hiányzik, vagy csökkent a működése. A vérzékenység típusai közül a hemofília igazán fájdalmas betegségnek számít, mivel gyakoriak az izom- és az ízületekben fellépő spontán bevérzések. A vérzések megelőzése érdekében a hiányzó alvadási faktorokat intravénásan tudják pótolni.

Bővebben itt olvashat a hemofíliáról>>

Hogyan diagnosztizálható a vérzékenység?

A vérzékenység diagnosztikájában nagyon fontos a fizikális vizsgálat és a beteg tünetei, panaszai. A fizikális vizsgálat során a szakorvos elsősorban vérszegénység jeleit keresi (például sápadt bőr), míg az anamnézisben a szűnni nem akaró vérzéseket. Ezek mind-mind felvetik a vérzékenység lehetőségét. Fontos a családi anamnézis felvétele, hiszen a vérzékenység bizonyos típusai öröklődőek.

Ha felmerül a vérzékenység gyanúja, további tesztekkel kell bizonyítani azt. Egy apró tűszúrást követően megfigyelhető például, hogy mennyi idő alatt áll el a vérzés. Részletesebb laboratóriumi vizsgálatokkal azt is azonosítani lehet, hogy a véralvadás melyik faktora hiányzik pontosan, hogy hol akad el a folyamat. Ez alapján meghatározható a vérzékenység típusa. Mennyiségi és minőségi vizsgálatok is végezhetőek, valamint genetikai vizsgálatokkal is alá lehet támasztani a vérzékenység diagnózisát. 

Van lehetőség a vérzékenység kezelésére?

A vérzékenység kezeléséhez ki kell deríteni, hogy a véralvadás mely ponton szenved károsodást. Ebben segít a fentiekben leírt részletes kivizsgálás. Meg kell állapítani, hogy melyik faktorból van hiány vagy pedig melyik faktor funkciója sérült, ami miatt nem tud megalvadni rendesen a vér. A kezelés célja pótolni ezt a károsodott vagy hiányzó faktort. A molekuláris és biokémiai kutatásoknak köszönhetően egyre pontosabban ismerjük a véralvadás folyamatát és egyre hatékonyabban tudunk beavatkozni ebbe. Vannak olyan faktorkészítmények, amikkel külsőleg, mesterségesen tudjuk pótolni a vérzékenység hiányzó elemeit. A vérzékenység típusa és oka alapján az alábbi kezeléseket javasolhatják:

• véralvadást gátló gyógyszer megfelelő terápiás beállítása
• vérplazma adással a szükséges véralvadási faktorok szintjének emelése
• véralvadási faktorok célzott pótlása
• vérlemezke sűrítmény adással a szükséges mennyiségű és működésű vérlemezke biztosítása
• autoimmun betegségben az immunrendszer semlegesítése

A vérzékenység kezelése nagy körültekintést és folyamatos odafigyelést igényel mind a páciens, mind az orvos részéről. A Trombózis- és Hematológiai Központ munkatársai nagy szakértelemmel és empátiával kezelik a vérzékenységben szenvedőket.

Forduljon hozzánk, ha Ön

• úgy tudja, hogy a családjában előfordult vérzékenység
• bármilyen orvosi beavatkozás pl. műtét után vérzés lépett fel - esetleg vért is kellett kapnia
• erős a menstruációs vérzése
• úgy gondolja, hogy feltűnően nagy kék foltok keletkeznek rajta, jelentősebb ütés nélkül
• indokolatlanul gyakori orrvérzést tapasztal
• fogászati beavatkozás után jelentősebb vérzés jelentkezett.

A fenti tünetek mind-mind felvetik a vérzékenység gyanúját. A vérzékenység kivizsgálásához elérhetőek az alábbi tesztek a Trombózis- és Hematológiai Központban:

• Véralvadási faktor vizsgálatok: II, V, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, vWF
• Véralvadási vizsgálatok: INR, APTI, APC, protein C, protein S, antitrombin III, anti Xa
• Vérzékenyégek elkülönítése, háttérben húzódó alapbetegség kivizsgálása

Téma szakértője

Dr. Selmeczi Anna

belgyógyász

Specialitások:

• Specialitások

  • trombophiliás terhesség és gondozás

  • meddőség hematológiai okai

  • véralvadási zavarok

  • habituális vetélés

  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

• Rendelés típusa:
  • kedd: személyes, rendelői vizit
  • szerda: csak távkonzultáció

Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

 

Előjegyzés