Trombózis kivizsgálása

Mikor javasolt a trombózis kivizsgálása?
Hogyan történik a trombózis kivizsgálása akut esteben?
Érdemes a trombózis kivizsgálása lezajlott trombózis után?
Mit jelent a trombózis kivizsgálása a magas kockázatú csoportban?
Mit lehet tenni a trombózis kivizsgálása után?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• genetikai vizsgálat
• laborvizsgálat
• trombózis oki hátterének kivizsgálása

Mikor javasolt a trombózis kivizsgálása?

A trombózis kivizsgálása számos különböző esetben is indokolt lehet. Értelemszerűen azonnal orvoshoz kell fordulni és meg kell, hogy történjen a trombózis kivizsgálása, ha a trombózis tüneteit észleljük. Ez az akut trombózis kivizsgálása. Akut esetben rendkívül fontos az időfaktor, nem szabad késlekedni, ugyanis percek is számíthatnak! A trombózis egy potenciálisan életveszélyes állapot, így ha trombózisra gyanakszunk azonnal hívjunk mentőt, hogy hamar elkezdődhessen a trombózis kivizsgálása és kezelése! A trombózis tünetei változnak attól függően, hogy a test melyik részét érinti a trombózis. Amennyiben a koszorúereket, szívinfarktus jöhet létre; ha az agyi ereket, stroke. A trombózis leggyakoribb típusa a mélyvénás trombózis, melynek tüneteivel is érdemes tisztában lenni a szívinfarktus és a stroke tünetei mellett. A következő tünetek végtagi (általában az egyik lábon történő) megjelenése utalhat mélyvénás trombózisra:

• Duzzanat, ödéma
• Fájdalom
• Bőrpír (kékes vagy vöröses elszíneződés)
• Érzékenység
• Melegség
• Lüktetés
• Járási nehezítettség
• Izomlázszerű érzés

A mélyvénás trombózis gyakori és életet veszélyeztető szövődménye a tüdőembólia, melyet a tüdőbe kerülő leszakadt vérrög okoz. A tüdőembólia jellegzetes tünetei a légzési nehézség, köhögés, véres köpet és mellkasi fájdalom.

Az akut esetek tehát azonnal kivizsgálást és ellátást igényelnek, azonban máskor is javasolt lehet a trombózis kivizsgálása. Nagyon fontos már lezajlott trombózis után is kivizsgálást kezdeményezni, hogy azonosítható legyen a trombózis oka. Ez segít megelőzni az újabb trombózisok kialakulását, ugyanis a már lezajlott trombózis az egyik legfőbb kockázati tényezője a további vérrögök kialakulásának. Akkor is javasolt a trombózis kivizsgálása, ha valakinek fokozott kockázata van a vérrögök kialakulására. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy milyen esetben nőhet meg a trombózis kockázata a már említett lezajlott trombózis mellett:

• Családi kórtörténet: Ha a családban előfordult már trombózis, Ön is fokozott kockázatúnak számít.
• Krónikus betegségek: Bizonyos krónikus betegségek, mint például a rák, a szívbetegségek és a tüdőbetegségek növelik a trombózis kockázatát.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, mint például a fogamzásgátló tabletták szedése és a hormonterápia is növelik a trombózis kockázatát.
• Terhesség és szülés időszaka: A terhesség és a szülés idején megnő a trombózis kockázata.
• Testmozgás hiánya: Megnő a trombózis kockázata, ha valaki hosszú ideig kerüli a testmozgást (például műtét utáni, hetekig tartó ágyban fekvéskor).
• Elhízás: Az elhízás növeli a trombózis kockázatát.
• Időskor: Az életkor előrehaladtával nő a trombózis kockázata.
• Genetikai hajlam: Bizonyos genetikai mutációk növelik a trombózis kockázatát.

Ha a trombózis kivizsgálása során felismerésre kerül a fokozott trombózis rizikó, megelőző lépéseket lehet tenni. Az orvos vérhígítókat írhat fel, életmódváltást vagy kompressziós harisnyát írhat fel, hogy csökkentse a trombózis esélyét. Ezekkel a megelőző lépésekkel jó eséllyel elkerülhető a trombózis.

Kapcsolódó cikkünk

Betegségek, melyek fokozzák a trombózis rizikót

Mélyvénás trombózis után, a sürgősségi ellátást követő időszakban fontos kivizsgálni, hogy mi okozta, mi áll a háttérben. Erre azért nagy ...

Hogyan történik a trombózis kivizsgálása akut esteben?

Ha a trombózis tüneteit észleljük, azonnal hívjunk mentőt! Életet menthet, ha hamar megkezdődik a trombózis kivizsgálása. Akut trombózis kivizsgálása során a fő feladat a trombózis azonosítása, a helyének, méretének és állapotának feltérképezése. Emellett nagyon fontos azt is kivizsgálni, hogy okozott-e szövődményt a trombózis. Az akut trombózis kivizsgálása a következő elemeket foglalja magában:  

• Fizikális vizsgálat: Minden esetben elsődleges a páciens vizsgálata, a kinikai tünetek (fájdalom, végtagdagadás, elszíneződés, bőrhőmérséklet változás, láz, nehézlégzés, cianózis, stb) azonosítása.
• Well's score (vagy valamilyen standardizált pontrendszer): A mai irányelvek szerinti gyógyításban a Well’s score segít a klinikai kép standardizálásában. A segítségével gyorsan eldönthető, hogy mennyire valószínű a trombózis fennállása és alapul szolgál a következő vizsgálatok kiválasztásához.
• D-dimer: A Well’s score szerinti alacsony trombózis eshetőség esetén első lépés a D-dimer szintjének meghatározása. A D-dimer magas szintje trombózis jelenlétére utalhat. Bővebben itt olvashat róla: D-dimer értékelés
• Ultrahang vizsgálat: Magas D-dimer szint, illetve magas trombózis valószínűség esetén ultrahang vizsgálat következik, ami segít pontosan meghatározni a trombus helyét és nagyságát.
• Mellkasi angio CT vizsgálat: Ennek a vizsgálatnak az elvégzésére tüdőembólia gyanúja esetén kerül sor. Részletes képet kaphatunk általa a tüdőt ellátó erekről és azonosítható, ha valahol elzáródás jött létre.

Érdemes a trombózis kivizsgálása lezajlott trombózis után?

Igen, ez elengedhetetlen, ha meg akarjuk előzni a későbbi trombózisok kialakulását. Az akut trombózis kivizsgálása és kezelése nem ér véget azzal, hogy az illetőt kiengedik a kórházból. Ezt követi a trombózis gondozásának krónikus szakasza, melynek fontos eleme a trombózis további, részletesebb kivizsgálása és a megelőző lépések meghozatala. A lezajlott trombózis kivizsgálása elsősorban a trombózis kialakulási okának a megkeresését jelenti. Ezt kell megkeresni ugyanis annak érdekében, hogy minél hatékonyabban megelőzheő legyen egy következő trombózis. A trombózis kivizsgálása során az ok feltérképezésének főbb lépései a következők:

• Részletes anamnézis: Érdemes külön kitérni a trombózis családi előfordulására (öröklődő tényezők keresése), a korábbi trombózisra, egyéb betegségekre és a szedett gyógyszerek (pl. fogamzásgátlók, hormonkészítmények)
• Genetikai laborvizsgálatok: öröklődő tényező keresése
• Funkcionális laborvizsgálatok: Szerzett, vagy genetikailag jelenleg nem kimutatható öröklődő betegségek, a véralvadási rendszer működésében eltérések keresése
• Kockázatot jelentő betegségek utáni kutatás: Például rosszindulatú daganat keresése

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • A véralvadásgátlót szedők legnagyobb félelme- vérzésveszély
  • Véralvadásgátló terápia- miket érdemes tudni róla?
  • Bölcsességfog műtét véralvadásgátlóval- mi a teendő?
  • Mikor van szükség trombózis megelőzésre terhesség során?
  • Véralvadásgátló kezelés szükséges várandósság során, ha a kismamának már volt trombózisa, vagy öröklött trombózis hajlama van

Mit jelent a trombózis kivizsgálása a magas kockázatú csoportban?

Érdemes lehet a trombózis kivizsgálása és a trombózis hajlam felmérése bizonyos csoportok számára. Akkor javasolt, ha valakinek a családi anamnézise/társbetegségei stb. miatt fokozott a kockázata a trombózisra. A trombózis kivizsgálása ilyen esetben azt jelenti, hogy felmérik a trombózis esélyét, amennyiben pedig ez magas megelőző lépéseket javasol az orvos. Mint minden betegség esetén, trombózis esetén is a legjobb kezelés a megelőzés. A trombózis életveszélyes szövődményekkel járhat, így nagyon fontos, hogy ki tudjuk szűrni azokat, akiknek nagy az esélyük a trombózis kialakulására és még a tragédia előtt megelőzhessük azt! A trombózis hajlam, vagyis a trombofília vizsgálatát azonban csak akkor érdemes és szükséges végezni, ha az bármilyen érdemben befolyásolhatja a terápiás döntést. A trombofilia kimutatásához genetikai vizsgálat és egyéb laborvizsgálatok is szükségesek. Általában ezek a vizsgálatok panelokban végezhetőek, így minden véralvadási zavarra utaló eltérést egyben láthat az orvos. Az alábbi kórképek, vagy állapotok esetén szükséges a trombofília genetikai vizsgálata:

• várandós nőknél trombózis jelentkezésekor
• trombózison átesetteknél, fogamzásgátló, vagy hormonpótló terápia előtt
• fogamzásgátló felírása előtt olyan hölgyeknél, ahol családi anamnézisben trombózis előfordul
• artériás és vénás trombózist követően (antifoszfolipid szindróma gyanúja miatt)
• 45 év alatt kialakuló trombózis
• habitualis vetélés
• családban többszöri trombózis
• tromboembólia esetén
• gyakori trombózis kialakulása
• ritka helyen megjelenő, vagy nagy kiterjedésű vérrög esetén

Véralvadási kivizsgálások szükségesek minden olyan esetben, amikor véralvadással kapcsolatos betegség már fellépett, vagy fokozott a rizikó trombózis kialakulásra, vérzékenység jelentkezésére. A kivizsgálás tartalmazhat:

• különböző laborvizsgálatokat
• kardiológiai vizsgálatot
• ultrahang vizsgálatot
• angiológiai és vagy érsebészeti vizsgálatot
• szemészeti vizsgálatot
• neurológiai vizsgálatot
• egyéb radiológiai vizsgálatokat (pl. CT, MR)
• onkológiai vizsgálatot
• nőgyógyászati vizsgálatot

A fenti vizsgálatok többségének elvégzésére helyben van lehetőség. Külső szolgáltatót veszünk igénybe a nagy radiológiai vizsgálatoknál, a vérlemezkék labor vizsgálatánál, illetve olyan ritka speciális vizsgálatoknál, amik fent nincsenek felsorolva. Ez azt jelenti, hogy a páciensnek máshol is igénybe kell vennie a kivizsgálási szolgáltatást.

Mit lehet tenni a trombózis kivizsgálása után?

Az akut trombózis kivizsgálása után megkezdődhet a kezelés. A kezelés kórházban történik, és a trombózis helyétől, valamint a fennállási idejétől függően többféle terápiát is javasolhatnak. A trombózis kezelése történhet gyógyszeres úton, a vérrög feloldásával (trombolítikus terápia), illetve sebészi úton is eltávolítható a vérrög az érpályából (trombectomia). Emellett fontos a szupportív terápia és az ágynyugalom megőrzése, szükség esetén pedig akár intenzív osztályos ellátásra is sor kerülhet. A trombózis kezelése mellett elkezdődik a profilaktikus, megelőző kezelés is, hogy megvédjék a beteget az újbóli trombózistól. A trombózis megelőzésében nagy szerepet kapnak a véralvadásgátló gyógyszerek, valamint a beteg állapotától, társbetegségeitől függően egyéb lépések – például életmódváltás – is javasolható.

Téma szakértője

Dr. Selmeczi Anna

belgyógyász

Specialitások:

• Specialitások

  • trombophiliás terhesség és gondozás

  • meddőség hematológiai okai

  • véralvadási zavarok

  • habituális vetélés

  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

• Rendelés típusa:
  • kedd: személyes, rendelői vizit
  • szerda: csak távkonzultáció

Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

 

Előjegyzés