Trombózis jelei, tünetei

Trombózis jelei, tünetei

A trombózis egy Magyarországon is gyakran előforduló betegség, melynek leggyakoribb tünetei közé tartozik a hirtelen fellépő légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, ájulás, erős szívdobogás és a véres köpet is. Időben történő felismerése és kezelése kiemelten fontos.

Trombózis jelei és tünetei - Tartalom

Mi az a trombózis?

Trombózis jelei

Trombózis tünetei

Trombózis kivizsgálása

Trombózis kezelése

Kezeletlen trombózis lehetséges szövődményei

Mi az a trombózis?

A trombózis olyan állapot, amikor a véralvadék (trombus) képződik az érrendszerben. A véralvadék olyan sűrű, tapadós massza, amely általában a véráramlásban keletkezik, majd az érrendszer falához tapadva alakul ki. A trombzis állapota rendkívül veszélyes, mert a trombus képes az érrendszeren keresztül vándorolni, és ha egy kisebb érbe kerül, akkor azt elzárhatja, okozva ezzel az ér véraláfutását vagy vérrög általi elzáródását.Trombózis jelei, tünetei

Trombózis jelei

A trombózis jelei változhatnak a kialakult vérrög típusától és helyétől függően. Fontos azonban megjegyezni, hogy a trombózis néha tünetmentes is lehet, és csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor az okozott szövődmények kialakulnak. A trombózis jelei között lehetnek az alábbiak.

Fájdalom és duzzanat: A trombózis gyakran fájdalommal és duzzanattal járhat az érintett területen. A mélyvénás trombózis esetén például a láb fájdalmassá és duzzadttá válhat.

Vörös vagy lilás elszíneződés: A trombózis által érintett terület bőre vörös vagy lilás színűvé válhat.

Meleg érintés: A trombózis által érintett terület melegebb lehet az egészséges területeknél.

Légszomj vagy mellkasi fájdalom: A tüdőartériába került vérrög esetén tüdőembólia alakulhat ki, ami légszomjat, mellkasi fájdalmat és gyors légzést okozhat.

Szívritmuszavarok: Az artériákban kialakult vérrögök szívrohamot okozhatnak, ami mellkasi fájdalommal, légszomjjal és egyéb szívritmuszavarokkal járhat.

Szédülés vagy eszméletvesztés: Ha a vérrög az agy artériáját elzárja, az agyi trombózisok szédülést, zavartságot, eszméletvesztést vagy más neurológiai tüneteket okozhatnak.

Fájdalom vagy gyengeség az alsó végtagokban vagy karokban: Az artériás trombózis a végtagokban gyengeséget, fájdalmat vagy zsibbadást okozhat.

Fontos, hogy a fenti tünetek esetén azonnal forduljon orvoshoz, mivel a trombózis súlyos szövődményekhez vezethet. A tünetek és a vizsgálatok alapján az orvos meg tudja határozni, szükséges-e további diagnosztikai tesztek elvégzése és a megfelelő kezelés megkezdése trombózis gyanúja esetén.

Trombózis tünetei

A trombózis tünetei a kialakuló vérrög típusától és az érintett területtől függően változhatnak.

Mélyvénás trombózis tünetei

Fájdalom és duzzanat: A láb, a lábszár vagy a comb mélyén jelentkező fájdalom és duzzanat gyakori. A trombózis okoztafájdalom lehet nyomó, égő vagy feszülő.

Vörös vagy lilás elszíneződés: Az érintett terület bőre elszíneződhet, és vörös vagy lilás színt ölthet trombózis esetén.

Meleg érintés: Az érintett láb vagy végtag melegebb lehet az egészséges részekhez képest trombózis esetén.

Tüdőembólia tünetei

Légszomj: Hirtelen fellépő légszomj vagy nehézlégzés lehet a tüdőembólia jele, mely a trombózis egy lehetséges kimenetele.

Mellkasi fájdalom: A trombózis okozta embólia mellkasi fájdalmat vagy kellemetlenséget is okozhat.

Gyors légzés: A légzés gyorsulhat és fokozódhat trombózis okozta tüdőembólia során.

Köhögés: A trombózis által okozott embóliát köhögés is kísérheti, néha véres köpettel.

Artériás trombózis (például szív vagy agy artériájában)

Szívritmuszavarok: A szív artériájában kialakuló trombózis szívritmuszavarokat, mellkasi fájdalmat vagy szívinfarktust okozhat.

Szédülés vagy eszméletvesztés: Az agyi artériákban kialakuló trombózis szédülést, eszméletvesztést vagy más neurológiai tüneteket okozhat, például beszédzavarokat vagy végtagok zsibbadását.

Fájdalom vagy gyengeség: Az artériás trombózis gyakran járhat fájdalommal vagy gyengeséggel az érintett területen.

Fontos megjegyezni, hogy a trombózis tünetmentes is lehet, különösen kezdeti stádiumban, vagy csak enyhe tüneteket okozhat. Amennyiben a fentiekből bármelyik tünet jelentkezik, vagy ha gyanakszik trombózisra, azonnal forduljon orvoshoz. A gyors diagnózis és kezelés segíthet csökkenteni a szövődmények kialakulásának kockázatát trombózis gyanúja esetén.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Trombózis kivizsgálása

A trombózis kivizsgálása az orvos általános vizsgálattal, kórtörténet felvétellel, és a tünetek részletes értékelésével kezdődik. A további diagnosztikai eljárások célja a vérrög jelenlétének és a szövődmények megállapítása trombózis gyanúja esetén. A kivizsgálás során alkalmazott módszerek közé tartozhatnak az alábbiak.

Ultrahang vizsgálat (doppler ultrahang): A mélyvénás trombózis kimutatására általában doppler ultrahangvizsgálatot alkalmaznak. Ez a vizsgálat segít az orvosnak látni, hogy a véráramlás szabad-e a mélyvénákban, és észlelni tudja-e esetleges vérrögöket.

CT vagy MR angiográfia: Ezek a képalkotó eljárások segítenek az érrendszer pontosabb ábrázolásában, és lehetővé teszik a vérrögök és az érrendszer elzáródásainak feltérképezését trombózis gyanúja esetén.

Vértesztek: A véralvadási tesztek, például a D-dimer szintmérése, segíthetnek az orvosnak a trombózis valószínűségének megállapításában. Magas D-dimer szint a vérrög képződésére utalhat, de nem specifikus a trombózisra.

Szívmonitorozás: Az artériás trombózis kivizsgálása során elektrokardiogram (EKG) vagy más szívmonitorozó vizsgálatok segíthetnek az esetleges szívritmuszavarok vagy szívproblémák felderítésében.

Artériás Doppler-ultrahang: Az artériás trombózis esetén alkalmazhatnak Doppler-ultrahangot az artériák állapotának és a véráramlásnak az értékelésére.

Angiográfia: Az angiográfia olyan eljárás, amely során kontrasztanyagot juttatnak a vérbe, majd röntgenfelvételek készülnek az érrendszer ábrázolásához.

Az orvos az eredmények alapján dönt arról, hogy milyen további intézkedésekre van szükség. A megfelelő kezelés és a szövődmények minimalizálása érdekében fontos az időbeni és pontos diagnózis trombózis gyanúja esetén.

Trombózis kezelése

A trombózis kezelése többféle megközelítést foglalhat magában, és a terápia típusa attól függ, hogy hol alakult ki a vérrög, milyen mértékű a trombózis súlyossága, és a beteg általános egészségi állapota. Trombózis gyanúja esetén fontos az időben történő diagnózis és kezelés, mivel ez csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát. A trombózis kezelésének alapvető stratégiái a következők.

Véralvadásgátló terápia: A véralvadásgátlók az egyik legfontosabb terápiás eszköz a trombózis kezelésében. Ezek a gyógyszerek csökkentik a véralvadék képződésének kockázatát és segítenek megelőzni a további trombózis kialakulását.. Heparin és warfarin típusú gyógyszerek példák a véralvadásgátlókra. Az újabb generációs véralvadásgátlók, például a rivaroxaban vagy a dabigatran is alkalmazhatók.

Fibrinolitikus terápia: A fibrinolitikus terápia olyan gyógyszerek alkalmazását jelenti, amelyek feloldják a már kialakult vérrögöt. Ezeket a gyógyszereket általában akkor alkalmazzák, amikor az életet veszélyeztetheti a nagy, tüdővéna vagy szívartéria vérrög. Ez azonban ritkán alkalmazott és specifikus helyzetekre szorítkozó terápiás lehetőség.

Sebészeti beavatkozás: A súlyos trombózisok vagy életveszélyes állapotok esetén sebészeti beavatkozás is szükségessé válhat. A vérrög sebészeti eltávolítása (trombektómia) vagy az érrendszerbe helyezett szűrők használata (vénafilterek) egyes esetekben megfontolandó lehet.

Kompressziós terápia: A mélyvénás trombózis kezelésében a kompressziós terápia, azaz a kompressziós harisnya viselése segíthet csökkenteni a duzzanatot és javítani a vérkeringést.

A trombózis kezelése egyedi lehet a betegség és a páciens körülményeitől függően. Fontos az orvossal való konzultáció és a rendszeres orvosi ellenőrzések, hogy megfelelően nyomon követhessék a kezelés hatékonyságát és megelőzzék a szövődményeket. Az öngyógyítás helyett mindig kérje orvosa tanácsát a legmegfelelőbb kezelési terv meghatározása érdekében trombózis gyanúja esetén.

Kapcsolódó cikkünk

ELŐADÁS: Mindent a trombózisról

ELŐADÁS: Mindent a trombózisról

Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, trombózis specialista egy sokakat foglalkoztató témakörről tart előadás a Prima Medica EgészségAkadémia ...

Kezeletlen trombózis lehetséges szövődményei

A kezeletlen trombózis súlyos szövődményekhez vezethet. A trombózis során kialakuló vérrögök elzárhatják az érrendszert, akár a mélyvénákban, akár az artériákban. Ha a vérrögök nem kezelik megfelelően, a következő szövődmények alakulhatnak ki.

Tüdőembólia : A lábak vagy az alsó végtagok mélyvénáiban kialakuló vérrögök tüdőembóliát okozhatnak, amikor a vérrögök a tüdőbe jutnak és az ottani ereket elzárják. A tüdőembólia életveszélyes állapot lehet és sürgős orvosi beavatkozást igényel.

Szívinfarktus: Az artériákban kialakuló vérrögök szívinfarktust okozhatnak, mivel az érrendszert elzárva csökken az oxigén és tápanyagok szállítása a szívizomhoz.

Agyvérzés: Az agyi artériákban kialakuló vérrögök az agyvérzés kialakulását okozhatják, mivel az agyi keringés elzáródik, és a szövetek nem kapnak elegendő véráramot.

Posttrombotikus szindróma: Ha a mélyvénás trombózis nem kezelik megfelelően, kialakulhat a posttrombotikus szindróma. Ez a betegség a vénákban maradt sérülések miatt alakul ki, és tartós lábdagadással, fájdalommal és bőrproblémákkal járhat.

Krónikus trombózis: A trombózis kezeletlenül hagyása krónikus, hosszú távú problémákat okozhat, például visszértágulatokat és vénás elégtelenséget.

Iszkémiás szövődmények: Az artériás trombózisok a véráramlás csökkenését okozhatják az érintett területen, ami iszkémiás szövődményekhez vezethet, például gangréna vagy szövetelhalás.

Visszatérő trombózis: A korábbi trombózison átesett egyének nagyobb kockázatnak vannak kitéve az ismételt trombózis kialakulására, különösen, ha nem kezelik megfelelően a kockázati tényezőket.

A fentiek alapján világos, hogy a trombózis súlyos szövődményekhez vezethet. Azonnali orvosi beavatkozás és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú a komplikációk elkerülése érdekében. Ha felmerül a trombózis gyanúja, azonnal forduljon orvoshoz.

Téma szakértői

Létrehozás ideje: 2024.01.12 Utolsó módosítás: 2024.01.15