Aranyérbetegség kivizsgálása, kezelése

Aranyérbetegség kivizsgálása, kezelése

Szerző: dr. Baranyai László | Létrehozva: 2013.10.13 21:54 | Módosítva: 2019.08.06 14:42

Kellemetlen, szúró, ülést megnehezítő kórkép az aranyérbetegség, mely a leggyakoribb vénás rendszert érintő kórképek közé tartozik. A közel társadalmunk felét érintő kórkép kellemetlen tünetei miatt sokan nem fordulnak vele orvoshoz, pedig az aranyérbetegség szövődményei, mindennapi életet megnehezítő tünetei elkerülhetőek lennének.

Aranyérbetegség során a végbélben elhelyezkedő érgomolyag és véna működésének a problémájáról beszélünk. A végbélnek ez a területe felelős egyébként a szabályos bélműködésnek a fenntartásáért, szabályozásáért.

Aranyér fennállása esetében nem működik megfelelően az érfonatba befolyó vér elvezetése, emiatt az érintett érterület kitágul. A tág erekben a vénás folyás lelassul, a vér pangani kezd, majd emiatt az ereket borító nyálkahártya- vagy bőrréteg is kitágul. Létrejön az aranyeres csomó, mely hajlamos arra, hogy begyulladjon, felülfertőződjön.

Tudjon meg többet a visszér problémákról ide kattintva!

Elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk:

  • belső aranyeres csomókat, és
  • külső aranyeres csomókat.

A belső aranyeres csomók a végbélnyíláson belül helyezkedek el, míg a külső aranyér kívül található.

Különböző súlyosságú aranyérbetegség becslések szerint minden harmadik embert érint, az érintettek jelentős része azonban a panaszait – a fájdalmat, a viszketést, a váladékozást, illetve a vérzést – tabuként kezeli, és nem fordul vele orvoshoz.

Kapcsolódó cikkek, melyeket mindenképpen olvasson el!

Amennyiben Ön is észlelete magán az aranyérbetegség tüneteit, forduljon mielőbb a Trombózis- és Hematológiai Központ aranyér specialistájához a gyors kivizsgálás és hatékony kezelés érdekében. 

Aranyér stádiumai:

Az aranyérnek négy fő stádiumát megkülönböztetjük meg. A kezdeti, első stádiumban az aranyér kissé megnagyobbodott, tünetmentes csomók találhatóak a végbélnyílás közelében, de nem tapinthatók, nem láthatóak, csak vizsgálat (végbéltükrözés) kapcsán derül fény kilétükre. Második stádiumra jellemző, hogy az aranyeres csomók rövid időre kitüremkednek a végbélnyílás elé székeléskor, de utána maguktól visszahúzódnak. Harmadik stádiumban már a csomók nem húzódnak vissza, de kézzel még visszahelyezhetők. Negyedik stádiumban kézzel sem lehet visszahelyezni az aranyeres csomókat. . 

Az aranyér tünetei

Kapcsolódó cikkünk

Öt leggyakrabban előforduló tünet, ami aranyérre utal!

Gyakori, fájdalmat még nem okozó vérzés székletürítés közben, amelynek látható jele a véres WC kagyló és WC papír. Első látásra ijesztő lehet! Amennyiben ezt tapasztalja, időben keresse fel orvosát! Dr. Baranyai László, a Trombózisközpont aranyér specialistája mondja el a részleteket!

 

  • vérzés,
  • fájdalom,
  • kitüremkedés,
  • előesés (prolapsus),
  • viszketés,
  • váladékozás,
  • székelési nehezítettség 

A tünetek felléphetnek egészen korai stádiumban is, de lehet, hogy előrehaladottabb fokozatnál sem észlel a beteg panaszt, így későn jut el orvoshoz. A korai felismerés ( tünettel vagy anélkül) lehetővé teszi a kíméletes, ambuláns gyógyítást, míg későn felismert esetben sokszor már csak a műtét segít véglegesen. A tünetek kialakulása a napi normális életvitelt zavaró vagy akár lehetetlenné tévő kellemetlen panaszokká válhatnak.

Az aranyér kiváltó okai

Az aranyér kialakulásához vezető okok közül kiemelendő a veleszületett, örökletes tényezők (kötőszöveti gyengeség), fokozott hasüregi nyomásviszonyok (terhesség, szülés, székrekedés, nehéz súlyok emelése, bélürülési zavarok /székrekedés/). Ezeket egészítik ki, növelik meg hatásukat az un. civilizációs ártalmak, mint az elhízás, életmódbeli káros tényezők (mozgáshiány, tartós állás-ülés), helytelen táplálkozás (rostszegény étrend, csípős, fűszeres, zsíros ételek).

Fájdalmas, viszkető, kellemetlen aranyérbetegség kivizsgálása, kezelése, tartós terápiája elérhető a Trombózis- és Hematológiai Központban!

Aranyér kezelése

Alapvető fontosságú, hogy kezdeti panaszok jelentkezése után mielőbb forduljon szakorvoshoz. Az első vizsgálat során a panaszok hátterében álló ok felderítése a fő szempont  mert számos más kórkép is hasonló tünetekkel járhat.  Az aranyérbetegség kezelésének célja a beteg tünetmentessé tétele, ha lehet, az aranyerek eltávolítása nélkül. Újabb ismereteink szerint ugyanis az aranyeres párna fontos kiegészítő tényezője a székelési habitus megfelelő szabályozásának. 

Nem műtéti, konzervatív aranyér kezelés

A konzervatív terápia legfőbb elemei a diétás és életmódbeli változtatások.

aranyér kezelés, proktológiaA rostmennyiség bevitelének növelése és a kellő folyadékbevitel lágyítja a székletet, megelőzi a székrekedést, kialakítja a rendszeres székelést, ezáltal csökkenti a székelési prés alkalmazását. A rostbevitel növelése a prolapsussal nem járó betegség esetében enyhíti a panaszokat, de kb. 6 hét kell az érezhető eredményig.

Az életmódbeli változtatások magukban foglalják a rendszeres testmozgást, a testsúly optimalizálását, a rendszeres székelési szokások kialakítását. A fokozott rostbevitel kimutatottan csökkenti a székeléskor jelentkező aranyér vérzést, illetve a székeléssel kapcsolatos diszkomfort érzés előfordulását belső aranyerekkel rendelkező betegeknél, de nem javít a prolapsus súlyosságán.

Étkezés terén aranyér betegségnél kerülendők a hasfogó, puffasztó, zsíros ételek, a mértéktelen húsfogyasztás, alkohol, csokoládé, banán, erős, bélizgató fűszerek.

Ajánlott a különféle gabonák fogyasztása, búzacsíra, friss zöldségek, héjas gyümölcsök, mogyoró, müzli, tejtermékek, gyümölcsjoghurt, gabonát tartalmazó joghurt, különféle magok, napraforgó, mazsola, méz. Jó hatású a szilvalekvár fogyasztása, a nyírfacukor, joghurt, savanyúkáposzta, a kávé mértékkel történő fogyasztása.

Gyógyszeres aranyér kezelés

Számos készítmény áll rendelkezésre az aranyér gyógyszeres kezelésére.

A kúpok legtöbbször helyi fájdalomcsillapítókat, enyhe érösszehúzókat vagy gyulladáscsökkentőket tartalmaznak. Ezen összetevők átmenetileg csökkentik a tüneteket, de alapvetően nem befolyásolják az aranyér kóros mechanizmusát. Tartós alkalmazása a végbél bőrének irritációját, ekcémát okozhat, illetve az összetevők rectalis felszívódása miatt szisztémás mellékhatások is jelentkezhetnek.

A szájon át szedhető készítmények hatóanyagai a vénás tónust javítják, illetve gyulladáscsökkentők. Ezen hatások jól kihasználhatók akut aranyér krízisben illetve másodlagos vérzés megelőzésére.

Műtéti aranyér kezelés

Az aranyér előrehaladott állapota konzervatív úton nem kezelhető. Ilyenkor a sebészi megoldást kell választani. A sebészeti kezelésre több lehetőség áll rendelkezésre. Az aranyerek egy részének sebészeti kezelése megoldható ambuláns járóbeteg ellátás keretében. Az igen előrehaladott aranyereket kórházi körölmények között lehet operálni.

Egyik kezelési lehetsőég a gyűrűzés, mely első és másodfokú aranyér esetében alkalmazható. Ilyenkor az aranyér leszorítása miatt napokkal a kezelés után az aranyér elhal ás fájdalmatlanul lelökődik. A kezelések között 2-4 hét szünet tartása javasolt általánosságban. 

A belső aranyeres csomók sebészi eltávolítása (haemorrhoidectomia) az aranyérbetegség harmadik és negyedik stádiumának  kezelési módszere. Akut aranyeres krízis során lehet szükség. A külső aranyeres csomók csak trombózis fellépte esetén igényelnek sebészi beavatkozást.

Bejelentkezés aranyér vizsgálatra:

Trombózis- és Hematológiai Központ

+36 30 258 8805

aranyér betegség kezelése

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt!

Téma szakértője

Hírek

Trombózisom volt- mitől lehetett?

Trombózisom volt- mitől lehetett?

A mélyvénás trombózis akut kezelésével szinte egy időben megkezdődik az okok feltárása, hiszen a további terápia eldöntése céljából fontos tudni, vajon mi is okozta a vérrögök képződését. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis- és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját megkérdeztük, vajon mi minden állhat a trombózis hátterében, és hogy egyáltalán milyen vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy ez kiderüljön.

További részletek
Ezek a vérkép eltérések utalnak vérszegénységre

Ezek a vérkép eltérések utalnak vérszegénységre

A vérszegénység gyanújakor az orvos minden esetben vérvizsgálatot kér, ahol bizonyos értékek eltéréseiből már felállítható a diagnózis, így a terápia megkezdhető. Hogy pontosan mely eredmény esetén kell erre gondolni, arra dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa adott választ.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA