Artériás trombózis

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban
Mit jelent az artériás trombózis?
Milyen tünetekkel jelentkezik az artériás trombózis?
Miért alakulhat ki artériás trombózis?
Mi a különbség az artériás trombózis és a mélyvénás trombózis között?
Hogyan vizsgálható ki az artériás trombózis?
Hogyan kezelhető az artériás trombózis?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• genetikai vizsgálat
• laborvizsgálat
• trombózis oki hátterének kivizsgálása
• gyógyszeres kezelés beállítása
• gyógytorna
• LMWH- Öninjekciózás betanítása
• közösségépítés (trombózis után teljes életet csoport)
• fáslizás oktatása
• PTS kezelése 

Mit jelent az artériás trombózis?

Az artériás trombózis azt jelenti, hogy egy artériában vérrög képződött. A testünket beszövik az artériák és minden szervhez eljuttatják az oxigénben gazdag vért a szív felől. A legnagyobb verőér az aorta, erről ágaznak le a kisebb artériák. Az artériákkal szemben a vénák azok az erek, amelyek a vérnek a szívbe való visszajuttatásáért felelősek. Vérrög bármelyik érben kialakulhat: érintheti az artériákat (artériás trombózis) és a vénákat is (például a mélyvénás trombózis). Az artériás trombózis kialakulásában elsősorban a vérlemezkék összecsapzódása és az endothel sejtek (az érfal belső sejtjeinek) zavara játszik szerepet. Emellett az artériás trombózis hátterében állhat az érelmeszesedés is, valamint a speciális érbetegségek és egyéb diszfunkciók. Az artériás érbetegségeket - köztük az érszűkületet is- sokan az idősek betegségének gondolják, pedig a probléma korai stádiumait egyre gyakrabban diagnosztizálják a fiatalabbaknál is. Jó hír azonban, hogy időben történő életmódváltással, megfelelő kezeléssel sokat lehet tenni az állapot rosszabbodásának elkerülése, illetve a javulás érdekében.

Artériás trombózis alatt minden olyan esetet értünk, amikor egy artériában vérrög képződik, attól függően azonban, hogy melyik szerv artériája záródik el, nagyon különbözőek lehetnek a tünetek. Artériás trombózis kialakulhat a végtagokban, de ide soroljuk a szív koronária ereinek elzáródását és az agyi erek trombózisát is. Az artériás trombózis olyan életveszélyes eseményeket okozhat, mint például a szívroham vagy a stroke, de bél- vagy végtagi ischaemia is előfordulhat. Ischaemiának azt nevezzük, amikor még nem záródott el teljes mértékben az artériás keringés, de már csökkent és elégtelen a szervek ellátásához. Habár az artériás trombózis alapvető mechanizmusa hasonló ezekben az esetekben, ahogy már említettük a tünetek, az eset súlyossága és a kezelése eltérhet. Egy dolog viszont közös: artériás vér nélkül csak nagyon rövid ideig képesek életben maradni a szervek, így ha nincsen kielégítő kollaterális keringés, akár végzetes is lehet az artériás trombózis.

Kapcsolódó cikkünk

DIC- véralvadási zavar, mely halálhoz is vezethet

A DIC (diffúz intravasculario coaguláció) egy igen súlyos, halálhoz is vezethető betegség, melynek fellépése várandósság és szülés ...

Milyen tünetekkel jelentkezik az artériás trombózis?

Ahogy már említettük korábban az artériás trombózis változatos klinikai képet mutat az alapján, hogy hol jelentkezik a trombózis. Érdemes tudni, hogy sokan addig nem tapasztalják az artériában lévő vérrög tüneteit, amíg a thrombus el nem zárja az artéria véráramlását, és amíg nem jelentkeznek további komplikációk. Az artériás trombózis leggyakoribb tünetei közé tartoznak:

• Mellkasi fájdalom: Ha a szív koszorúerei érintettek (szívroham), a beteg erős, szorító mellkasi fájdalmat érezhet.
• Légszomj: A szívroham légzési nehézségeket is okozhat.
• Zsibbadás vagy gyengeség: Ha az agyi artériák érintettek (stroke), a beteg hirtelen zsibbadást vagy gyengeséget érezhet a test egyik oldalán.
• Fejfájás: Az agyi erek érintettsége esetén gyakori tünet a fejfájás is.
• Beszédzavar: Stroke esetén előfordulhat hirtelen beszédzavar vagy beszédértési nehézségek.
• Látászavarok: Stroke esetén látásproblémák is felléphetnek.
• Hideg végtagok: Ha a végtagok artériái érintettek, ezek hidegek és sápadtak lehetnek, valamint fájdalmat és gyengeséget is érezhet bennük a beteg.
• Duzzadt végtagok: A végtagi artáriás trombózis további tünete lehet a duzzanat az akadályozott véráramlás miatt.
• Hasfájás: Az artériás trombózis érintheti a hasi, zsigeri ereket is, ami következtében a belek vérellátása károsodhat. Ez erős hasi fájdalommal járhat.

Az artériás trombózis életveszélyes lehet, ha a létfontosságú szervek keringése károsodik miatta. Éppen ezért, amennyiben a fenti tüneteket tapasztalja, azonnal hívjon mentőt!

Miért alakulhat ki artériás trombózis?

Az artériás trombózis főként az érelmeszesedés következménye, amely során zsíros lerakódások (plakkok) halmozódnak fel az artériák falán. Ezek a plakkok idővel megkeményedhetnek és szűkíthetik az artériákat, csökkentve a vér áramlását. Ha egy plakk megreped, a szervezet véralvadási mechanizmusai vérrögöt képeznek a sérült területen, hogy megakadályozzák a vérzést. Azonban ez a vérrög nemcsak a vérzést állíthatja meg, hanem az artériás áramlást is. A vérrög nagyra nőve elzárhatja az artériát és létrejöhet az artáriás trombózis. Számos tényezőt azonosítottak, amik növelhetik az artériás trombózis kockázatát, például:

• Magas vérnyomás: A megnövekedett nyomás károsíthatja az artériák falát.
• Magas koleszterinszint: A LDL koleszterin hozzájárulhat a plakkok képződéséhez.
• Dohányzás: A dohányzás károsítja az artériákat és fokozza a véralvadási készséget.
• Diabetes: A cukorbetegség károsíthatja az ereket és elősegítheti a plakkok képződését.
• Elhízás: A túlsúly fokozza a vérnyomást és emeli a koleszterinszintet.
• Mozgásszegény életmód: A fizikai aktivitás hiánya szintén növeli a trombózis kockázatát.

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Vigyázat, ezek mélyvénás trombózis jelei!
  • Trombózis, vetélés téves immunválasz miatt
  • Trombózis után egészséges újszülött? Szakorvosi ellenőrzés mellett a válasz: igen!
  • Utazás trombózis után? A trombózis specialista tanácsai
  • Véralvadásgátlót szedek és hullik a hajam! Ez is okozhatja!

Mi a különbség az artériás trombózis és a mélyvénás trombózis között?

Sokan nem tudják, hogy mi a különbség az artériás trombózis és a mélyvénás trombózis között. Mindkét esetben ugyanis vérrög keletkezik valamelyik érben, ami elzárja a véráramlás útját. Ez igaz, azonban eltérő mechanizmus révén keletkezik vénás és artériás trombózis. Az artériás trombózis általában a már említett érelmeszesedés következménye. További kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a diabetes és az elhízás. A mélyvénás trombózis ezzel szemben gyakran a hosszan tartó immobilizáció (pl. hosszú repülőutak, kórházi tartózkodás), trauma, sebészeti beavatkozások, öröklött véralvadási zavarok, valamint terhesség és a hormonális fogamzásgátlók használata miatt alakul ki. Az artériás trombózis tünetei a vérellátás hiánya miatt alakulnak ki az érintett területen, míg a mélyvénás trombózis esetében inkább a felgyűlő, elfolyni nem tudó vér okozza a tüneteket (duzzanat, fájdalom, vörösség és melegség érzés). Általánosságban azt is mondhatjuk, hogy az artériás trombózis gyakrabban okoz életveszélyes állapotot, ám a mélyvénás trombózisból is kialakulhat életet fenyegető tüdőembólia.

Ami viszont közös a két kórképben, azok a kockázati tényezők. Ilyenek például a dohányzás, elhízás, illetve a mozgásszegény életmód, amik mind a vénás, mind az artériás trombózis esélyét fokozzák. Szerencsére azonban ezeken a faktorokon lehet változtatni. Természetesen a kor is fontos tényező, de ezt az ember nem tudja befolyásolni, ám folyamatos megfigyeléssel, és kontrollal a veszélyek minimálisra csökkenthetőek.

Hogyan vizsgálható ki az artériás trombózis?

Az artériás trombózis azonosításában nagy szerepük van a képalkotó eljárásoknak. A vérrög azonosításához ultrahangot, elektrokardiogramot vagy angiográfiát kérhet az orvos. Szívroham gyanúja esetén hasznos lehet egy vérvizsgálat is a troponin kimutatására, mivel a troponin a szívizom károsodása esetén szabadul fel. Ha felmerül a gyanú, hogy artériás trombózis okozta a stroke-ot, orvosa elrendelhet egy agyi MRI- vagy CT-vizsgálatot is.

Hogyan kezelhető az artériás trombózis?

Az artériás trombózis kezelésében vannak olyan alapvető módszerek, amik segítségével feloldható vagy eltávolítható a vérrög. Az orvosok a vérrög elhelyezkedésétől, az eltelt időtől, a tünetek súlyosságától és a beteg állapotától függően döntik el, hogy melyik módszer lehet a legjobb. Az artériás trombózis kezelésének célja a vérrög feloldása, az artéria újbóli megnyitása, valamint a további vérrögök képződésének megelőzése.

A műtéti lehetőségek közül kiemelnénk az angioplasztikát, melynek során egy kis ballont helyeznek az elzáródott artériába, amit felfújnak, hogy kinyissák az artériát. Ezt gyakran stent beültetése követi, amely nyitva tartja az artériát. Súlyos esetekben szükség lehet bypass műtétre is, amely során az elzáródott artériát megkerülik egy másik érrel. A carotis endarterektómia során a sebészek eltávolítják a nyaki artériákban lévő zsírlerakódásokat, amelyek stroke-ot okozhatnak.

A vérrögök gyógyszeres feloldására adhatóak fibrinolítikumok is. Ezek erős hatású gyógyszerek, amik egyrészt gyorsan feloldják a vérrögöt, de ugyanakkor komoly vérzéseket is okozhatnak. Artériás trombózis után gyakori, hogy a későbbiekben is szedni kell gyógyszereket (például aszprint vagy más vérlemezkegátlókat), hogy megelőzzék a későbbi artériás trombózis kialakulását. Ez különösen igaz stroke vagy szívroham után, illetve súlyos érelmeszesedés esetén profilaktikusan is adhatóak.

Fontos a vérrögök kiváltó okának kezelése is, emiatt életmódbeli változtatásokat javasolhatnak a betegeknek. Az artériás trombózis kockázatát a következőkkel csökkentheti:

• Dohányzás abbahagyása
• Gyümölcsökben, zöldségekben és sovány fehérjékben gazdag étrend
• Rendszeres fizikai aktivitás
• Mértékletes alkoholfogyasztás
• A társbetegségek kezelése, például a cukorbetegség, pitvarfibrilláció, magas vérnyomás és az emelkedett koleszterinszint, ezek ugyanis hozzájárulhatnak az artériás trombózis kialakulásához.

  Téma szakértője

  

  Prof. Dr. Blaskó György

  belgyógyász

  Specialitások:

  • Specialitások

    • mélyvénás trombózis kezelése, gyógyszeres terápia beállítása

    • trombózis genetikai kivizsgálása

    • NOAC-ra átállítás, monitorozás

    • trombofília kivizsgálása

    • poszttrombotikus szindróma kivizsgálása

    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

  • Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői konzultáció 

    • távkonzultáció (telefonos) 

  Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  Előjegyzés