A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Covid utáni tünetegyüttes

Covid utáni tünetegyüttes

Szerző: Trombózis - és Hematológiai Központ | Létrehozva: 2020.11.25 09:25 | Módosítva: 2020.11.25 10:27

A koronavírus fertőzés az esetek 80%-ában enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik le, 20% esetében azonban súlyosabb lefolyású lehet. Ennek a kockázata az idősebb, 70 év felettiek és a krónikus betegséggel élők körében magasabb. A krónikus betegségek közül a statisztikák szerint a kockázat a szív- és érrendszeri betegek körében a legmagasabb, de a rizikócsoportba tartoznak a cukorbetegséggel, krónikus légúti betegséggel, – például COPD, asztma – magasvérnyomással és daganatos betegséggel élők is.

Igaz ugyanez a betegség szövődményei tekintetében is. Akár a tünetmentesség, vagy enyhe-mérsékelt tünetek elmúlása után is kialakulhatnak szervi elváltozások, ezért mindenképpen kellő odafigyeléssel, fokozatosan szabad csak visszatérni a korábbi életritmushoz, kiváltképp a sportoláshoz.

Milyen szövődményei lehetnek a koronavírusnak?

Akár a tünetmentesség, vagy enyhe-mérsékelt tünetek elmúlása után is kialakulhatnak szervi elváltozások több szervrendszerben is. Érintett lehet:

  • Szív- és érrendszer, szívizomgyulladás alakulhat ki
  • Légző szervrendszer, negatív teszt után is maradhat nehézlégzés, köhögés
  • Idegrendszer: fejfájás, íz-szaglásvesztés
  • Mozgató szervrendszer: izom- és ízületi fájdalmak formájában

Trombózissal nagyobb a fertőzés kockázata? 

Trombózis kialakulása is gyakoribb a koronavírusos betegek körében, mivel a fertőzéssel járó további rizikófaktorok (mint az ágyhoz kötöttség, láz, hasmenés, szív- és májkárosodás) tovább növelik ennek esélyét, főként azoknál, akik más krónikus betegségben is szenvednek. Ilyen betegség a szívbetegség, cukorbetegség, COPD, daganatos betegség. Érdemes ezért megelőzés szempontjából is otthon minél többet mozogni (akár az ágyban is végezhető értorna), és a koronavírusból való felépülés után trombózisos tünetekkel szakorvoshoz fordulni. Gyakori vizsgálat ilyenkor a D-dimer szintjének mérése.

A fokozott trombóziskészség tehát önmagában nem növeli a rizikót, ám ha a betegnek volt már korábban trombózisa és emiatt kevesebbet mozog, az inaktív élet következtében az általános védekezőképessége csökkenhet. Ennek azonban nem a trombofília, hanem a mozgásszegény életmód az oka. A másik körülmény, amire fel kell hívni a betegek figyelmét, ha korábban trombózis miatt tüdőembóliát szenvedtek. A tüdőembólia nagyságától függően ugyanis a koronavírus következtében fellépő tüdőgyulladás előbb okoz nehézlégzést, ami fokozottabb lehet, mert a tüdő kapacitása gyengébb lehet.

Trombofília és a koronavírus


trombofília, a fokozott trombózis hajlam önmagában nem tesz fogékonyabbá arra, hogy elkapjuk-e a koronavírus fertőzést vagy sem. Ezt csak a megelőzésre vonatkozó szabályok betartásával tudjuk befolyásolni. A fizikai távolságtartással, a gyakori kézmosással és ha kerüljük az arc – különösen a szemek, az orr és a száj – megérintését. Ezekkel tudjuk a fertőzés kockázatát csökkenteni. Trombofíliával kezelt betegek, orvosi ellenőrzés nélkül semmiképp se függesszék fel a gyógyszerszedést! Ha igazolódik a koronavírus fertőzés, konzultáljanak hematológussal.

Milyen tünetek kapcsán javasolt feltétlenül hematológussal konzultálni?

Ha valakinél az említett tünetek – magas lázzal, hasmenéssel, ágynyugalommal és kevés folyadék fogyasztással – járó betegség lép fel, mindenképp konzultáljon a kezelőorvosával! Erre távkonzultációsegítségével van lehetőség, nem kell személyesen megjelenni az orvosi rendelőben.

Ne halogassa a szakemberrel történő egyeztetést, ha fogínyvérzést, orrvérzést, bőr alatti bevérzést, illetve bármilyen vérzést tapasztal! Ilyen esetben 1 napra hagyja ki az alvadásgátló bevételét, fogyasszon gyümölcslevet, gyümölcsöt! Beszéljen kezelőorvosával, aki panaszai alapján csökkentett dózisba javasolhatja a gyógyszer szedését, ameddig ismét tud majd normálisan étkezni. Amennyiben mód van az INR érték meghatározására, akkor azt feltétlenül el kell végeztetni!

Hírek

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.

További részletek
Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a terület, így dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát megkérdeztük arról, milyen problémákkal, tünetekkel célszerű hematológust felkeresni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!