Covid utáni tünetegyüttes

Covid utáni tünetegyüttes

A koronavírus fertőzés az esetek 80%-ában enyhe tüneteket okoz, vagy tünetmentesen zajlik le, 20% esetében azonban súlyosabb lefolyású lehet. Ennek a kockázata az idősebb, 70 év felettiek és a krónikus betegséggel élők körében magasabb. A krónikus betegségek közül a statisztikák szerint a kockázat a szív- és érrendszeri betegek körében a legmagasabb, de a rizikócsoportba tartoznak a cukorbetegséggel, krónikus légúti betegséggel, – például COPD, asztma – magasvérnyomással és daganatos betegséggel élők is.

Igaz ugyanez a betegség szövődményei tekintetében is. Akár a tünetmentesség, vagy enyhe-mérsékelt tünetek elmúlása után is kialakulhatnak szervi elváltozások, ezért mindenképpen kellő odafigyeléssel, fokozatosan szabad csak visszatérni a korábbi életritmushoz, kiváltképp a sportoláshoz.

Milyen szövődményei lehetnek a koronavírusnak?

Akár a tünetmentesség, vagy enyhe-mérsékelt tünetek elmúlása után is kialakulhatnak szervi elváltozások több szervrendszerben is. Érintett lehet:

  • Szív- és érrendszer, szívizomgyulladás alakulhat ki
  • Légző szervrendszer, negatív teszt után is maradhat nehézlégzés, köhögés
  • Idegrendszer: fejfájás, íz-szaglásvesztés
  • Mozgató szervrendszer: izom- és ízületi fájdalmak formájában

Covid, Trombózis - és Hematológiai KözpontTrombózissal nagyobb a fertőzés kockázata?

Trombózis kialakulása is gyakoribb a koronavírusos betegek körében, mivel a fertőzéssel járó további rizikófaktorok (mint az ágyhoz kötöttség, láz, hasmenés, szív- és májkárosodás) tovább növelik ennek esélyét, főként azoknál, akik más krónikus betegségben is szenvednek. Ilyen betegség a szívbetegség, cukorbetegség, COPD, daganatos betegség. Érdemes ezért megelőzés szempontjából is otthon minél többet mozogni (akár az ágyban is végezhető értorna), és a koronavírusból való felépülés után trombózisos tünetekkel szakorvoshoz fordulni. Gyakori vizsgálat ilyenkor a D-dimer szintjének mérése.

A fokozott trombóziskészség tehát önmagában nem növeli a rizikót, ám ha a betegnek volt már korábban trombózisa és emiatt kevesebbet mozog, az inaktív élet következtében az általános védekezőképessége csökkenhet. Ennek azonban nem a trombofília, hanem a mozgásszegény életmód az oka. A másik körülmény, amire fel kell hívni a betegek figyelmét, ha korábban trombózis miatt tüdőembóliát szenvedtek. A tüdőembólia nagyságától függően ugyanis a koronavírus következtében fellépő tüdőgyulladás előbb okoz nehézlégzést, ami fokozottabb lehet, mert a tüdő kapacitása gyengébb lehet.

Trombofília és a koronavírus


trombofília, a fokozott trombózis hajlam önmagában nem tesz fogékonyabbá arra, hogy elkapjuk-e a koronavírus fertőzést vagy sem. Ezt csak a megelőzésre vonatkozó szabályok betartásával tudjuk befolyásolni. A fizikai távolságtartással, a gyakori kézmosással és ha kerüljük az arc – különösen a szemek, az orr és a száj – megérintését. Ezekkel tudjuk a fertőzés kockázatát csökkenteni. Trombofíliával kezelt betegek, orvosi ellenőrzés nélkül semmiképp se függesszék fel a gyógyszerszedést! Ha igazolódik a koronavírus fertőzés, konzultáljanak hematológussal.

Milyen tünetek kapcsán javasolt feltétlenül hematológussal konzultálni?

Ha valakinél az említett tünetek – magas lázzal, hasmenéssel, ágynyugalommal és kevés folyadék fogyasztással – járó betegség lép fel, mindenképp konzultáljon a kezelőorvosával! Erre távkonzultációsegítségével van lehetőség, nem kell személyesen megjelenni az orvosi rendelőben.

Ne halogassa a szakemberrel történő egyeztetést, ha fogínyvérzést, orrvérzést, bőr alatti bevérzést, illetve bármilyen vérzést tapasztal! Ilyen esetben 1 napra hagyja ki az alvadásgátló bevételét, fogyasszon gyümölcslevet, gyümölcsöt! Beszéljen kezelőorvosával, aki panaszai alapján csökkentett dózisba javasolhatja a gyógyszer szedését, ameddig ismét tud majd normálisan étkezni. Amennyiben mód van az INR érték meghatározására, akkor azt feltétlenül el kell végeztetni!

Téma szakértői

Szerző: Trombózis - és Hematológiai Központ Utolsó módosítás: 2022.08.31 13:42