Immunrendszer

Az immunrendszer bemutatása
Az immunrendszer felépítése
Az immunrendszer sejtjei és feladataik
Az immunrendszer működése
Az immunrendszer betegségei

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• laborvizsgálat 
• CT
• mellkasröntgen vizsgálat
• hasi ultrahangvizsgálat
• nyaki ultrahangvizsgálat 
• teljes vérképelemzés
• trombofília kivizsgálása

Az immunrendszer bemutatása

Az immunrendszer egy különleges szervrendszer a testünkben. A keringési rendszer hallatán mindenki fejében megjelenik egy kép a szívről, míg a légző rendszer hallatán a tüdőről. Az immunrendszer esetén ez nem így van, ugyanis ez egy bonyolultabb és „láthatatlan” szervrendszer, sokan nem tudjuk elképzelni mi is ez. Ugyanakkor az immunrendszer is éppen olyan fontos, mint a keringési vagy a légzési rendszer, és az egészséges működése is elengedhetetlen az élethez. Míg a szív vagy a tüdő súlyos betegségei pár perc után halálhoz vezetnek, az immunrendszer súlyos betegségei esetén ehhez több idő kell, akár hetek vagy hónapok is. De ugyanúgy, immunrendszer nélkül sem lehet teljes és hosszú életet élni.

Az immunrendszer feladata ugyanis, hogy védelmet nyújtson a külső vagy belső károsító tényezők ellen. A külső károsító tényezők lehetnek gombák, baktériumok, vírusok vagy valamilyen paraziták, míg a belső károsító tényezők a tumorsejtek. Az immunrendszer képes megkülönböztetni az egészséges szöveteket a nemkívánatos, károsító anyagoktól. Ha nemkívánatos anyagot észlel, egy összetett támadást, úgynevezett immunválaszt indít ellenne. Az immunrendszer részt vesz a szövetek gyógyulásában is.

Kapcsolódó cikkünk

Vörösvértest-pusztulás – mikor és miért alakulhat ki?

Szervezetünk másodpercenként körülbelül 2 millió vérsejtet termel, hogy pótolja az elöregedő, elpusztuló vörösvérsejteket. Bizonyos állapotok, ...

Az immunrendszer felépítése

Az immunrendszer számtalan szervből, szövetből és sejtből áll, melyek behálózzák az egész testet. Az immunrendszer szervei a nyirokutak segítségével állnak összeköttetésben, így a sejtek ezeken keresztül vándorolhatnak az egész testben. A nyirokutak a vérkeringéshez is kapcsolódnak, sőt többek között vérsejtek is áramolnak bennük. Az immunrendszer így szoros összeköttetésben áll a hematológia rendszerével. Az immunrendszer összetevői:

• Lép: A lép fontos szerepet játszik a vér megtisztításában a keringő kórokozók és elhalt sejtektől. Emellett itt zajlik a fehérvérsejtek differenciálódása és érése is.
• Csontvelő: A csontvelő a vérképzés helye, így az immunrendszer sejtjei, a fehérvérsejtek is itt termelődnek.
• Tímusz (csecsemőmirigy): A tímusz a T-limfociták érésének helye. A T-limfociták a sejtes immunitásban játszanak szerepet, és a tímuszban aktiválódnak.
• Mandulák: A mandulák (tonsillák) az immunrendszer fontos részei, amelyek elsősorban az orr és a száj környékén helyezkednek el. Feladataik közé tartozik a kórokozók begyűjtése és ártalmatlanítása.
• Vakbél: A vakbél részt vesz az immunrendszer működésében a vastagbélben. A vékonybélben találhatók a Peyer-féle nyirokszövetekkel együtt szerepet játszanak a bélben található kórokozók elleni védekezésben.
• Bőr: A bőr egy védőgát, amely segít megállítani a baktériumok bejutását a szervezetbe.
• Nyálkahártya: A nyálkahártya a test üregeit és szerveit béleli, például a szájüreget. Az általa termelt nyálka gátat képez a betolakodók előtt.
• Nyirokrendszer (nyirokutak és a nyirokcsomók): A nyirokrendszer a testben található második keringési rendszer az érrendszer mellett. A nyirokutak egy speciális folyadék, a nyirok áramlását biztosítják. A nyirokrendszer részei közé tartoznak a nyirokcsomók is, amelyekben található fehérvérsejtek szűrik és pusztítják a kórokozókat. Nyirokcsomók szerte a testen jelen vannak, legismertebb helyük a hónalji és az ágyéki nyirokcsomók.
• Fehérvérsejtek: A fehérvérsejtek (leukociták) központi szerepet játszanak az immunrendszer működésében. Ezek a sejtek közvetlenül részt vesznek a kórokozókkal való küzdelemben és az immunválasz szabályozásában. A fehérvérsejtek a vérben és a nyirokerekben is keringenek. A fehérvérsejtek típusai a későbbiekben kerülnek bemutatásra.
• Antitestek: Ezeket a fehérjéket a fehérvérsejtek termelik, hogy képesek legyenek felismerni egy adott kórokozót. Az antitestek a vérben keringenek és ha ilyen kórokozóval találkoznak, hozzákötődnek és elpusztítják.
• Citokinek: A citokinek kémiai hírvivőként szolgáló fehérjék, amelyek megmondják az immunrendszer sejtjeinek, hogy hová menjenek és mit tegyenek. A citokinek különböző típusai különböző specifikus feladatokat látnak el, például szabályozzák a gyulladás folyamatát.
• Komplementrendszer: Ez is a fehérjék egy speciális csoportja, amely az immunrendszer más sejtjeivel együttműködve védekezik a fertőzések ellen, és elősegíti a gyógyulást.

Az immunrendszer sejtjei és feladataik

Az immunrendszer sejtjei a vérkeringésben is megtalálható, és hematológiában is fontos fehérvérsejtek. Úgy lehet elképzelni, hogy a fehérvérsejtek a harcosok. Az eddig felsorolt szervek mind termelik, érlelik, tárolják vagy szállítják őket, de az igazi küzdelemben a fehérvérsejtek vesznek részt. A fehérvérsejteknek két fő típusuk van:

Fagociták

Ezek a sejtek körül veszik és bekebelezik a kórokozókat, gyakorlatilag megeszik őket. Több típusuk létezik, többek között:

• Neutrofil granulocyták: Ezek a sejtek jelennek meg legkorábban a fertőzés vagy gyulladás helyén. Többféle úton pusztítják a kórokozókat, de ennek következtében maguk is elpusztulnak.
• Makrofágok: Ezek sejtek felelősek a válaszreakciót követő takarításért. Eltávolítják a kórokozókat, az elhalt neutrofileket és egyéb törmelékeket.
• Dendritikus sejtek: Ezek a sejtek aktiválják az immunválaszt, és segítenek a mikrobák és más betolakodók elnyelésében.
• Monociták: Ezek a sejtek szükség szerint dendritikus sejtekké vagy makrofágokká differenciálódhatnak.
• Hízósejtek: Ezek az allergiás reakcióban is fontos sejtek immunválaszt váltanak ki, amikor antigént észlelnek.

Limfociták

A limfociták szerepe, hogy emlékezzenek a korábbi támadókra, és újabb behatolás esetén már az előtt hatástalanítsák őket, hogy azok kárt tennének a szervezetben. A limfociták életüket a csontvelőben kezdik. Egyesek a csontvelőben maradnak, és B-limfocitákká (B-sejtek) fejlődnek; mások a tímuszba vándorolnak, és T-limfocitákká (T-sejtek) alakulnak. A B-limfociták termelik a már említett antitesteket, és segítenek a T-limfociták riasztásában. A T-limfociták elpusztítják a szervezetben lévő veszélyes sejteket, irányítanak más leukocitákat. A természetes ölősejtek (NK-sejtek) szintén limfociták. Az NK-sejtek felismerik és elpusztítják a vírust tartalmazó sejteket.

Az immunrendszer működése

Az immunrendszer feladata, hogy képes legyen megkülönböztetni az egészséges és az egészségtelen, idegen sejteket és szöveteket. Ezt a DAMPS (veszélyhez kapcsolódó molekuláris minták), vagy a PAMPS (kórokozóhoz kapcsolódó molekuláris minták) nevű jelek felismerésével teszi. Ha az immunrendszer sejtjei felismerik ezeket a jeleket, elszállítják a legközelebbi nyirokcsomóba. Ott több sejt is aktiválódik és antitestek termelődnek specifikusan ez a molekula ellen. Az aktiválódott és mozgósított sejtek visszajutnak a fertőzés helyére és specifikusan kapcsolódnak a káros anyagokhoz. Ezt követően elpusztítják őket. Ha a szervezet egyszer már termel egy antitestet, megtart egy másolatot, így ha ugyanaz az antigén újra megjelenik, a szervezet gyorsabban tud vele megbirkózni. Ez a mechanizmus az alapja a védőoltásoknak. Mesterségesen kis mennyiségű antigént juttatnak a szervezetbe, ami ellen létrejön az immunválasz. Ez meg fog védeni a nagyobb fertőzéstől is.

Az immunrendszer betegségei

Az immunrendszer rendellenességei a következő fő kategóriába sorolhatók:

Immundefektusok

Ezek akkor keletkeznek, ha az immunrendszer egy vagy több része nem működik elégségesen. Ennek oka lehet veleszületett immunhiányos állapot, vagy szerzett idővel bekövetkező defektus. Az egyik leggyakoribb szerzett immunhiány a HIV fertőzés miatt alakul ki. Immunhiányt okozhatnak bizonyos orvosi kezelések is, például a kemoterápia, az autoimmun betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek vagy a szervtranszplantáció után a kilökődés megakadályozására szolgáló gyógyszerek. Ezek az állapotok azért veszélyesek, mert az immunrendszer nem tud kellően védekezni a fertőzések és a tumorsejtek ellen, így egy banális fertőzés is végzetes lehet

Autoimmunitás

Az autoimmun állapotokban az immunrendszer tévesen a kórokozók vagy hibás sejtek helyett az egészséges sejteket veszi célba. Ilyen esetben az immunrendszer képtelen különbséget tenni az egészséges és az egészségtelen sejtek és szövetek között, és önmagát pusztítja a szervezet. A gyakori autoimmun betegségek közé tartoznak:

• 1-es típusú cukorbetegség
• Cöliákia
• Reumás ízületi gyulladás
• Graves-Basedow kór
• Hashimoto thyreoditis
• Psoriasis

Túlérzékenység

Túlérzékenység esetén az immunrendszer túlzott választ ad az ártalmatlan külső tényezőkre. Úgy támadja a mindennapi anyagokat - például a port - mintha az kórokozó lenne. Az allergia, az asztma és az atópiás ekcéma is példák a túlérzékenységi reakciókra. Az immunrendszer túlérzékenyégi reakciójának legsúlyosabb formája az anafilaxia, amikor a szervezet olyan erősen reagál az allergénre, hogy az életveszélyes lehet.

Daganat

Bizonyos daganattípusok - mint például a leukémia és a limfóma - gyengíthetik az immunrendszert. Ilyen esetben ugyanis rákos sejtek a csontvelőben szaporodnak és megzavarják a fertőzések leküzdéséhez szükséges vérsejtek normális termelődését.

Szepszis

A szepszis a fertőzésre adott szélsőséges immunválasz. Az immunrendszer olyan mértékben reagál a fertőzésre, hogy azzal már nem csak a kórokozókat pusztítja el, hanem elkezdi károsítani az egészséges szöveteket és szerveket is. Ez potenciálisan életveszélyes gyulladást okoz az egész testben.

Téma szakértői

Dr. Kádár János

Immunulógus

Dr. Halm Gabriella

belgyógyász, hematológus