Fehérvérsejt érték
Az immunrendszer részeként a fehérvérsejtek kulcsfontosságúak a fertőzések elleni védekezésben. A fehérvérsejtek felelősek a kórokozók, például baktériumok és vírusok felismeréséért és eltávolításáért. A fehérvérsejt érték meghatározása laboratóriumi vizsgálatok során történik, amely során megmérik, hány fehérvérsejt is található egy mikroliter vérben. A normál fehérvérsejt érték felnőttek esetében általában 4,000 és 11,000 sejt/mikroliter között mozog. A fehérvérsejt érték ezen mérőszáma segítséget nyújt abban, hogy meg lehessen állapítani, hogy emelkedett vagy csökkent-e a fehérvérsejt érték, és ha ez fennáll, milyen mértékű az eltérés. A rendellenesen magas vagy alacsony fehérvérsejt érték további vizsgálatokat igényel, hogy feltárják a hátterében megbúvó esetleges betegségek vagy rendellenességek okát. A fehérvérsejt érték tehát elengedhetetlen az orvosi diagnosztika szempontjából, és fontos információkat nyújt a szervezet immunrendszerének állapotáról.
A fehérvérsejt alacsony értéke
A fehérvérsejt alacsony értéke I. – károsodott csontvelőműködés
A fehérvérsejt alacsony értéke II. – autoimmun betegségek
A fehérvérsejt alacsony értéke III. – fertőzések
Az alacsony fehérvérsejt érték kezelése
A fehérvérsejt magas értéke I. – leukémia
A fehérvérsejt magas értéke II. – limfóma
A fehérvérsejt magas értéke III. – egyéb daganatos megbetegedések
A fehérvérsejt magas értéke IV. – fertőzések
A magas fehérvérsejt érték kezelése
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi a fehérvérsejt?
A fehérvérsejt, más néven leukocita, a vérben található sejtes elemek közé tartozik, és az immunrendszer részeként rendkívül fontos szerepet tölt be. Ezek a sejtek a csontvelőben képződnek, majd onnan kerülnek a véráramba, aminek segítségével eljutnak a test minden részébe.
A fehérvérsejt alapvető feladata az immunrendszer működésének támogatása, vagyis pontosabban a szervezet védelme a kórokozók, például a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb infekciók, idegen anyagok ellen. Ezek a sejtek képesek felismerni és elpusztítani a kórokozókat, illetve a gyulladásos folyamatok lezajlásában is közreműködnek.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A fehérvérsejt típusai
A „fehérvérsejt” egy összefoglaló elnevezés, mondhatni gyűjtőfogalom, ez alatt az összfehérvérsejt értendő, ugyanis több fajtája létezik. Minden fehérvérsejt fajtának meg van a maga szerepe a szervezet működésében; gyakorlatilag ugyanazt a célt szolgálják, ám különböző feladatokat látnak el.
A neutrofil sejtek is a csontvelőben képződnek. Két rendkívül fontos feladatot lát el: az egyik az úgynevezett fagocitózis és a gyulladásban való részvétel. A fagocitózis során a neutrofil sejtek képesek felismerni és elnyelni a kórokozókat, különösképpen a baktérumokra és gombákra vonatkozóan. Továbbá, ha a szervezetet sérülés éri, vagy gyulladás keletkezik, akkor a neutrofil sejtek az érintett területre csoportosulnak, ahol a megfelelő immunválaszt segítik elő, ezáltal pedig magát a gyógyulási folyamatot is. A neutrofil értékét a laborvizsgálatok során külön is mérik.
A limfociták a vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg, és két fő fajtáját lehet megkülönböztetni: vannak a B-limfociták, illetve T-limfociták. Mindkét sejttípus a csontvelőben képződik. A B sejtek feladata, felismerni a kórokozókat, amikkel a szervezet először találkozik, majd megkezdeni az ellenanyag termeléséhez szükséges folyamatokat. Továbbá az úgynevezett immunmemória kialakítása is ehhez a sejthez tartozik: ez azt jelenti, ha a szervezet ismételten találkozik egy már korábban is megjelent kórokozóval, úgy a szervezet azt felismeri és gyorsabban tud rá reagálni.
A T-limfocitákat is két csoportra lehet osztani: helper sejtek, illetve citotoxikus sejtek. A helper T-sejtek segítenek egyéb immunsejtek aktiválásában – például a B-sejtekét -, annak érdekében, hogy reagáljanak a fertőzésre. A citotoxikus T-sejtek pedig közvetlenül pusztítják el a fertőzött sejteket, illetve a daganatsejtek pusztulásában is jelentős szerepük van.
A monociták egyik feladata szintén a fagocitózis, illetve úgynevezett citokineket és kemokineket termelnek. Ezeknek az anyagoknak az immunválasz kialakításánál és gyulladásos folyamatokban van fontos szerepük.
Az eozinofil sejtek parazita fertőzések esetén lépnek működésbe, illetve allergiás reakció során hasznosak. Ebben az esetben például számuk megemelkedhet. A bazofil sejtek szintén szerepet játszanak az allergiás reakciók létrejöttében, hiszen hisztamin található meg bennük.Kapcsolódó cikkünk
Vérképeltérések, melyek rosszindulatú hematológiai betegségre utalhatnak
Kivizsgálások alkalmával nagy jelentőségű a vérvétel, hiszen a vérkép eltérései igen informatívak. A rosszindulatú daganatokat sajnos kizárólag ...
A fehérvérsejt normál értéke
A fehérvérsejt érték jelölése a laboratóriumi leleten jellemzően FVS vagy WBC. A fehérvérsejt érték az összfehérvérsejt számát jelöli, vagyis azt mutatja meg, hogy a különféle típusokból összesen mennyi fehérvérsejt van jelen a szervezetben. A normális fehérvérsejt érték 5-10 G/l között mozog. A fehérvérsejt érték meghatározása azért fontos, mert segít az orvosoknak felismerni és diagnosztizálni különböző fertőzéseket és gyulladásos betegségeket. A laboratóriumi leleten szereplő fehérvérsejt érték mindig az adott laboratórium által megszabott referencia tartományon belül kell, hogy legyen. Ha a fehérvérsejt érték ezen a tartományon kívül esik, további vizsgálatokra lehet szükség. Az orvosi diagnosztika során a fehérvérsejt érték elengedhetetlen információt nyújt a szervezet immunrendszerének állapotáról. Az egészségi állapot pontos felmérése érdekében tehát mindig figyelni kell, hogy a fehérvérsejt érték a laboratórium által meghatározott normál tartományon belül legyen.
A fehérvérsejt alacsony értéke
Ha a fehérvérsejt érték alacsony, azt az állapotot leukopéniának nevezi az orvosi szaknyelv. A leukopénia azt jelenti, hogy az átlagosnál kevesebb fehérvérsejt található meg a vérben. Az alacsony fehérvérsejt érték súlyossága és tünetei függnek a csökkenés mértékétől és okától is. Általánosságban azonban igaz, hogy az alacsony fehérvérsejt érték tünetei közé tartozik a gyengeség, a láz, az ismétlődő fertőzések és a rossz közérzet. Amikor a fehérvérsejt érték jelentősen alacsony, a szervezet immunrendszere nem tud megfelelően védekezni a fertőzésekkel szemben, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ezért fontos, hogy az alacsony fehérvérsejt érték okát mielőbb kiderítsék és megfelelő kezelést alkalmazzanak. Az orvosok az alacsony fehérvérsejt érték diagnosztizálásakor figyelembe veszik a páciens tüneteit, kórtörténetét és egyéb laboratóriumi eredményeit is, hogy pontosan meghatározzák a leukopénia (alacsony fehérvérsejt érték) okát és súlyosságát. A fehérvérsejt érték rendszeres ellenőrzése és az egészségi állapot nyomon követése kulcsfontosságú a megfelelő kezelés biztosításához és a fertőzések elkerüléséhez.
A fehérvérsejt alacsony értéke I. – károsodott csontvelőműködés
Mivel a fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek, az alacsony fehérvérsejt érték felvetheti, hogy a csontvelővel van probléma. Az alacsony fehérvérsejt érték hátterében állhatnak a csontvelőt közvetlenül érintő betegségek, például a csontvelő elégtelenség vagy genetikai kórképek. Az alacsony fehérvérsejt érték gyakran előfordulhat kemoterápia mellékhatásaként is, mivel a kezelés hatással lehet a csontvelő működésére. A fehérvérsejt érték csökkenése tehát utalhat a csontvelő működési zavaraira, amelyeket alapos kivizsgálással szükséges megerősíteni. A hematológus szakemberek az alacsony fehérvérsejt érték okainak feltárásakor különösen figyelnek a csontvelő állapotára, mivel a csontvelőben történő fehérvérsejt képződés zavara súlyos következményekkel járhat az immunrendszer működésére nézve. Az alacsony fehérvérsejt érték diagnosztizálása és kezelése érdekében a csontvelő vizsgálata és a háttérben álló esetleges betegségek azonosítása elengedhetetlen. Így az alacsony fehérvérsejt érték megfelelő kezeléssel korrigálható, és a szervezet immunvédelme helyreállítható.
A fehérvérsejt alacsony értéke II. – autoimmun betegségek
Egyes autoimmun kórképekben is előfordulhat, hogy a fehérvérsejt érték alacsony. Ilyen betegség például a lupus, de a rheumatoid arthritis is. Ezek az állapotok nem csak a fehérvérsejt érték csökkenését okozhatják, hanem a fehérvérsejtek működésére is kihatással vannak. Az alacsony fehérvérsejt érték autoimmun betegségek esetén komoly kihívást jelenthet, mivel az immunrendszer nem tud hatékonyan védekezni a fertőzésekkel szemben.
A fehérvérsejt alacsony értéke III. – fertőzések
Egyes vírusfertőzések közvetlenül hatnak a fehérvérsejtekre vagy a csontvelőre, így pedig gátolhatják a fehérvérsejtek termelését. Ilyen például a HIV vírus, ami a T-limfociták csökkenését okozza. Bakteriális fertőzések közül a szeptikus állapotok lehetnek hatással a csontvelő működésére.
Az alacsony fehérvérsejt érték kezelése
A leukopénia – az alacsony fehérvérsejt érték – kezelése attól függ, hogy mi a kiváltó oka az állapotnak, illetve attól is, hogy átmeneti vagy tartós jelenségről van szó. A fehérvérsejt érték csökkenésének okának megtalálása az elsődleges feladat a megfelelő kezelés meghatározása érdekében. Az alacsony fehérvérsejt érték kezelése változatos módszerekkel történhet, attól függően, hogy mi okozza a problémát. Ha a fehérvérsejt érték nagyon alacsony, alkalmazhatók olyan injekciók, melyek hatására a csontvelő több fehérvérsejtet termel. Ezt a kezelést elsősorban olyan esetekben alkalmazzák, amikor a fehérvérsejt érték valóban rendkívül alacsony, például kemoterápiás kezelést követően. Az ilyen injekciók segíthetnek a fehérvérsejt érték növelésében, és így az immunrendszer erősítésében. A fehérvérsejt érték rendszeres monitorozása elengedhetetlen, hogy időben felismerjék az esetleges problémákat és megfelelő kezelést biztosítsanak. Az alacsony fehérvérsejt érték tehát komoly figyelmet igényel, és a kezelésének sikere nagyban függ a kiváltó okok pontos azonosításától és a megfelelő terápiás beavatkozástól.
A fehérvérsejt magas értéke
A fehérvérsejt magas értéke – más néven leukocitózis -, több okra vezethető vissza, akárcsak az alacsonyabb értékek. Az érték emelkedése mögött állhatnak egyszerűbb, könnyen orvosolható problémák, de olyanok is, melyek komoly, azonnali kezelést igénylő kórképnek minősülnek. Fontos azonban kiemelni, hogy súlyos betegségek esetében az értékek általában jelentős mértékben kiugróak, és akár sokszorosa lehet a határérték maximumának.
A fehérvérsejt magas értéke I. – leukémia
Leukémiák esetében gyakran figyelhető meg emelkedett vagy kifejezetten magas fehérvérsejtszám. Ennek egyik oka, hogy a vérképzőrendszert érinti, illetve a csontvelőt, amiben túlzott mennyiségű, éretlen fehérvérsejt (úgynevezett blasztok) termelődnek; gyakorlatilag ezt tükrözi vissza a magas fehérvérsejt érték. A „jó” és „rossz” fehérvérsejtek elkülönítése és alapos vizsgálatát a magas értékek indikálják.
A fehérvérsejt magas értéke II. – limfóma
A limfóma egy olyan hematológiai megbetegedés, mely a nyirokrendszert érinti. A nyirokrendszer és a fehérvérsejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen mindkettő fontos része az immunrendszernek, és kulcsfontosságú szerepük van az immunválasz kialakításában is. Működésük szerint a nyirokrendszer egyfajta ellenőrző szerepet lát el, míg a fehérvérsejtek védekezőt.
A fehérvérsejt magas értéke III. – egyéb daganatos megbetegedések
Daganatos betegségek esetében a fehérvérsejt magas értéket mutathat, ami lehet gyulladásos válasz eredménye is. Ugyanis a rákos sejtek jelenléte gyakran provokál gyulladásos reakciót, ami ellen a szervezet több fehérvérsejtet kezd termelni a védekezés érdekében. Oka lehet még, hogy a rosszindulatú sejtek károsodásokat is okozhatnak a szövetekben, ami szintén emeli a számot.
A fehérvérsejt magas értéke IV. – fertőzések
Akkor is megemelkedhet a fehérvérsejtszám, ha valamilyen fertőzéssel küzd a szervezet. Ez elmondható egy egyszerű nátháról is. A szervezet minden idegen test, idegen anyag ellen felveszi a küzdelmet, így a kisebb, komolyabb tüneteket nem okozó fertőzésekkel szemben is. Ilyen esetekben csekély mértékű emelkedés látható a fehérvérsejt érték esetében. Általánosságban ugyanez elmondható egyéb fertőzésekről is.
A magas fehérvérsejt érték kezelése
Ebben az esetben is, nem konkrétan magát a magas fehérvérsejtszámot kell kezelni, hanem a kiváltó okot. Amennyiben rosszindulatú folyamatok zajlanak a testben, úgy jellemzően kemoterápia vagy sugárkezelés jön szóba. Ha pedig valamilyen fertőzés, úgy annak megfelelően történik a kezelés. Egyes vírusok esetében, alapvetően egészséges embernél nincs szükség semmilyen gyógyszeres kezelésre, legfeljebb olyanokra, amelyek a tünetek enyhítésére szolgálnak, például nátha esetében. Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emeletTéma szakértője
Dr. Kárpáti Ágnes
belgyógyász, hematológus
