Fehérvérsejt érték

Fehérvérsejt érték

Az immunrendszer részeként a fehérvérsejtek kulcsfontosságúak a fertőzések elleni védekezésben. A fehérvérsejtek felelősek a kórokozók, például baktériumok és vírusok felismeréséért és eltávolításáért.

Fehérvérsejt érték – tartalom

Mi a fehérvérsejt?

A fehérvérsejt típusai

A fehérvérsejt normál értéke

A fehérvérsejt alacsony értéke

A fehérvérsejt alacsony értéke I. – károsodott csontvelőműködés

A fehérvérsejt alacsony értéke II. – autoimmun betegségek

A fehérvérsejt alacsony értéke III. – fertőzések

Az alacsony fehérvérsejt érték kezelése

A fehérvérsejt magas értéke

A fehérvérsejt magas értéke I. – leukémia

A fehérvérsejt magas értéke II. – limfóma

A fehérvérsejt magas értéke III. – egyéb daganatos megbetegedések

A fehérvérsejt magas értéke IV. – fertőzések

A magas fehérvérsejt érték kezelése

Mi a fehérvérsejt?

A fehérvérsejt, más néven leukocita, a vérben található sejtes elemek közé tartozik, és az immunrendszer részeként rendkívül fontos szerepet tölt be. Ezek a sejtek a csontvelőben képződnek, majd onnan kerülnek a véráramba, aminek segítségével eljutnak a test minden részébe.

A fehérvérsejt alapvető feladata az immunrendszer működésének támogatása, vagyis pontosabban a szervezet védelme a kórokozók, például a baktériumok, vírusok, gombák és egyéb infekciók, idegen anyagok ellen. Ezek a sejtek képesek felismerni és elpusztítani a kórokozókat, illetve a gyulladásos folyamatok lezajlásában is közreműködnek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A fehérvérsejt típusai

A „fehérvérsejt” egy összefoglaló elnevezés, mondhatni gyűjtőfogalom, ez alatt az összfehérvérsejt értendő, ugyanis több fajtája létezik. Minden fehérvérsejt fajtának meg van a maga szerepe a szervezet működésében; gyakorlatilag ugyanazt a célt szolgálják, ám különböző feladatokat látnak el.

A neutrofil sejtek is a csontvelőben képződnek. Két rendkívül fontos feladatot lát el: az egyik az úgynevezett fagocitózis és a gyulladásban való részvétel. A fagocitózis során a neutrofil sejtek képesek felismerni és elnyelni a kórokozókat, különösképpen a baktérumokra és gombákra vonatkozóan. Továbbá, ha a szervezetet sérülés éri, vagy gyulladás keletkezik, akkor a neutrofil sejtek az érintett területre csoportosulnak, ahol a megfelelő immunválaszt segítik elő, ezáltal pedig magát a gyógyulási folyamatot is. A neutrofil értékét a laborvizsgálatok során külön is mérik.

A limfociták a vérben és a nyirokrendszerben találhatók meg, és két fő fajtáját lehet megkülönböztetni: vannak a B-limfociták, illetve T-limfociták. Mindkét sejttípus a csontvelőben képződik. A B sejtek feladata, felismerni a kórokozókat, amikkel a szervezet először találkozik, majd megkezdeni az ellenanyag termeléséhez szükséges folyamatokat. Továbbá az úgynevezett immunmemória kialakítása is ehhez a sejthez tartozik: ez azt jelenti, ha a szervezet ismételten találkozik egy már korábban is megjelent kórokozóval, úgy a szervezet azt felismeri és gyorsabban tud rá reagálni.

A T-limfocitákat is két csoportra lehet osztani: helper sejtek, illetve citotoxikus sejtek. A helper T-sejtek segítenek egyéb immunsejtek aktiválásában – például a B-sejtekét -, annak érdekében, hogy reagáljanak a fertőzésre. A citotoxikus T-sejtek pedig közvetlenül pusztítják el a fertőzött sejteket, illetve a daganatsejtek pusztulásában is jelentős szerepük van.

A monociták egyik feladata szintén a fagocitózis, illetve úgynevezett citokineket és kemokineket termelnek. Ezeknek az anyagoknak az immunválasz kialakításánál és gyulladásos folyamatokban van fontos szerepük.

Az eozinofil sejtek parazita fertőzések esetén lépnek működésbe, illetve allergiás reakció során hasznosak. Ebben az esetben például számuk megemelkedhet. A bazofil sejtek szintén szerepet játszanak az allergiás reakciók létrejöttében, hiszen hisztamin található meg bennük.

A fehérvérsejt normál értéke

A fehérvérsejt érték jelölése a laboratóriumi leleten jellemzően FVS vagy WBC. Ez az összfehérvérsejt számát jelöli, vagyis, hogy a különféle típusokból összesen mennyi van jelen a szervezetben. A fehérvérsejt 5-10 G/l között tekinthető normálisnak. Mindig az a fontos, hogy az adott laboratórium által megszabott tartományon belül van-e az értéke.Fehérvérsejt érték - Trombózis- és Hematológiai Központ

A fehérvérsejt alacsony értéke

Ha a fehérvérsejt alacsony, azt az állapotot leukopéniának nevezi az orvosi szaknyelv. Ez azt jelenti, hogy az átlagosnál kevesebb található meg belőle a vérben. Az alacsony fehérvérsejtszám súlyossága és tünetei függnek a csökkenés mértékétől és okától is. Általánosságban azonban igaz, hogy a tünetek közé tartozik:

  • gyengeség
  • láz
  • ismétlődő fertőzések
  • rossz közérzet

A fehérvérsejt alacsony értéke I. – károsodott csontvelőműködés

Mivel a fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek, így alacsony számuk felvetheti, hogy a csontvelővel van probléma. A csontvelőműködést befolyásolhatják közvetlenül a csontvelőt érintő betegségek, például csontvelő elégtelenség, genetikai kórképek, de kemoterápia mellékhatásaként is alacsony lehet a fehérvérsejtszám.

A fehérvérsejt alacsony értéke II. – autoimmun betegségek

Egyes autoimmun kórképekben is előfordulhat, hogy a fehérvérsejt alacsony. Ilyen betegség például a lupus, de a rheumatoid arthritis is. Ezek az állapotok nem csak a fehérvérsejtek számában okozhatnak csökkenést, de azok működésére is kihatással vannak.

A fehérvérsejt alacsony értéke III. – fertőzések

Egyes vírusfertőzések közvetlenül hatnak a fehérvérsejtekre vagy a csontvelőre, így pedig gátolhatják a fehérvérsejtek termelését. Ilyen például a HIV vírus, ami a T-limfociták csökkenését okozza. Bakteriális fertőzések közül a szeptikus állapotok lehetnek hatással a csontvelő működésére.

Az alacsony fehérvérsejt érték kezelése

A leukopénia – fehérvérsejt alacsony értéke – kezelése attól függ, hogy mi a kiváltó oka az állapotnak, illetve attól is, hogy átmeneti vagy tartós jelenségről van szó. Ehhez azonban a kiváltó ok megtalálása az elsődleges feladat. Ha nagyon alacsony a fehérvérsejtszám, alkalmazhatók olyan injekciók, melyek hatására a csontvelő több fehérvérsejtet termel. Ezt azonban olyan esetekben szokták alkalmazni elsősorban, amikor az érték valóban rendkívül alacsony: például kemoterápiás kezelést követően.

A fehérvérsejt magas értéke

A fehérvérsejt magas értéke – más néven leukocitózis -, több okra vezethető vissza, akárcsak az alacsonyabb értékek. Az érték emelkedése mögött állhatnak egyszerűbb, könnyen orvosolható problémák, de olyanok is, melyek komoly, azonnali kezelést igénylő kórképnek minősülnek. Fontos azonban kiemelni, hogy súlyos betegségek esetében az értékek általában jelentős mértékben kiugróak, és akár sokszorosa lehet a határérték maximumának.

A fehérvérsejt magas értéke I. – leukémia

Leukémiák esetében gyakran figyelhető meg emelkedett vagy kifejezetten magas fehérvérsejtszám. Ennek egyik oka, hogy a vérképzőrendszert érinti, illetve a csontvelőt, amiben túlzott mennyiségű, éretlen fehérvérsejt (úgynevezett blasztok) termelődnek; gyakorlatilag ezt tükrözi vissza a magas fehérvérsejt érték. A „jó” és „rossz” fehérvérsejtek elkülönítése és alapos vizsgálatát a magas értékek indikálják.

A fehérvérsejt magas értéke II. – limfóma

A limfóma egy olyan hematológiai megbetegedés, mely a nyirokrendszert érinti. A nyirokrendszer és a fehérvérsejtek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen mindkettő fontos része az immunrendszernek, és kulcsfontosságú szerepük van az immunválasz kialakításában is. Működésük szerint a nyirokrendszer egyfajta ellenőrző szerepet lát el, míg a fehérvérsejtek védekezőt.

A fehérvérsejt magas értéke III. – egyéb daganatos megbetegedések

Daganatos betegségek esetében a fehérvérsejt magas értéket mutathat, ami lehet gyulladásos válasz eredménye is. Ugyanis a rákos sejtek jelenléte gyakran provokál gyulladásos reakciót, ami ellen a szervezet több fehérvérsejtet kezd termelni a védekezés érdekében. Oka lehet még, hogy a rosszindulatú sejtek károsodásokat is okozhatnak a szövetekben, ami szintén emeli a számot.Fehérvérsejt érték - Trombózis- és Hematológiai Központ

A fehérvérsejt magas értéke IV. – fertőzések

Akkor is megemelkedhet a fehérvérsejtszám, ha valamilyen fertőzéssel küzd a szervezet. Ez elmondható egy egyszerű nátháról is. A szervezet minden idegen test, idegen anyag ellen felveszi a küzdelmet, így a kisebb, komolyabb tüneteket nem okozó fertőzésekkel szemben is. Ilyen esetekben csekély mértékű emelkedés látható a vérképen. Általánosságban ugyanez elmondható egyéb fertőzésekről is.

A magas fehérvérsejt érték kezelése

Ebben az esetben is, nem konkrétan magát a magas fehérvérsejtszámot kell kezelni, hanem a kiváltó okot. Amennyiben rosszindulatú folyamatok zajlanak a testben, úgy jellemzően kemoterápia vagy sugárkezelés jön szóba. Ha pedig valamilyen fertőzés, úgy annak megfelelően történik a kezelés. Egyes vírusok esetében, alapvetően egészséges embernél nincs szükség semmilyen gyógyszeres kezelésre, legfeljebb olyanokra, amelyek a tünetek enyhítésére szolgálnak, például nátha esetében.

Téma szakértője

Dr. Fehér Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. Mammut II. 5. emelet

  • Utolsó módosítás: 2024.04.16 13:53