Hodgkin-kór

Hodgkin-kór

A Hodgkin-kór a limfóma, azaz a nyirokrák egyik típusa. A Hodgkin-kór terjedési mintázata kiszámítható, mivel nyirokcsomóról nyirokcsomóra terjed anélkül, hogy egy nyirokcsomót is kihagyna.

Nyirok, nyirokrendszer

A nyirokrendszer az immunrendszer része, melynek feladata a test védelme a külső kórokozókkal szemben. A nyirokrendszer nyirokerekből áll, melyben a limfocitákat tartalmazó, folyékony, vízszerű anyag, a nyirok kering. A nyirokerek mentén helyezkednek el a nyirokcsomók, melyek kiszűrik az idegen anyagokat a nyirokból. Ilyen nyirokcsomókat találhatunk a hónaljban, a lágyékhajlatokban, a nyak és a mellkas környékén, valamit a hasban. További fontos nyirokszervek: lép, csecsemőmirigy, madulák és a csontvelő. 

Hodgkin-kór, Trombózis- és Hematológiai Központ

Míg az egészséges sejtek meghatározott rendben osztódnak, cserélődnek és növekszenek, addig a Hodgkin-kór esetén kontrollálatlan osztódásba kezdenek a sejtek. A Hodgkin-limfóma jól megkülönböztethető a többi limfómától, mivel jellemző a betegségre az úgynevezett Reed-Sternberg-féle óriássejtek jelenléte a kóros nyirokszövetekben.

A Hodgkin-kór előfordulása

A Hodgkin-kór viszonylag ritka betegség, hazánkban évente nagyjából 150-200 új beteget diagnosztizálnak. Leginkább fiatal korban jellemző a megjelenése, általában 15-32 éves kor között, majd később, 55 év között.

A limfóma e csoportja a rosszindulatú nyirokrákok közel 50%-át teszik ki.

Minden egyéb, a nyirokrendszert érintő daganatos megbetegedéseket a Non-Hodgkins szindrómához soroljuk.

A Hodgkins-kór tünetei

Legáltalánosabb tünetként a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodását említhetjük, melyek előfordulhatnak a nyak területén, a hónaljban, a lágyékhajlatban és/vagy a hasban, mellkasban. A nyirokcsomó megnagyobbodást kísérheti még tünetként fogyás, bőrviszketés, éjszakai izzadás, valamint láz. 

Ezen kívül a tünetek közé sorolhatóak, a láz és az éjszakai izzadás, valamint a fogyás és a teljesítőképesség csökkénése. 

A Hodgkins-kór kezelése

A kezelési típus kiválasztása függ attól, hogy a betegség mely stádiumban tart, hol alakult ki, és milyen tüneteket produkál. A kezelés megtervezéséhez figyelembe veszik a beteg aktuális egészségi állapotát, valamint az életkorát. A daganat stádiumától függően a terápia  az érintett terület sugárkezelésből és citosztatikumok kombinált alkalmazásából állhat.

A kezelések hatására elmondható, hogy a betegség nagy százalékban gyógyítható, ugyanakkor a terápia részeként alkalmazott gyógyszerek korai, és késői mellékhatásokat okozhatnak.

Másik opciót jelent a csontvelő-, vagy őssejtátültetés, melyet azoknál a pácienseknél lehet alkalmazni, akiknél nem tűnik megfelelőnek a kemoterápiás kezelés.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

     

    Rendelés típusa:

  •  

    Kapcsolódó cikkünk

    Csontvelő biopszia- mikor van rá szükség?

    Csontvelő biopszia- mikor van rá szükség?

    A csontvelő a vérképzés helye, így bizonyos vérképzőszervi betegségek esetén szükség lehet a vizsgálatára. A csontvelő biopszia járóbeteg ...

    Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2019.11.07 Utolsó módosítás: 2022.08.26