Hodgkin limfóma

Hodgkin limfóma

A Hodgkin limfóma a nyirokrendszert érintő, ritkán előforduló daganat típus. A limfóma egyfajta fehérvérsejt, a limfocita rosszindulatú elváltozásait jelenti. Számos limfóma típust ismerünk, ám a legtöbbükkel szemben a Hodgkin limfóma jól kezelhető az orvostudomány mai módszereivel. A Hodgkin limfóma kifejezetten jól gyógyul a fiatalok körében.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis központban
Milyen betegség a Hodgkin limfóma?
A Hodgkin limfóma típusai
A Hodgkin limfóma kockázati tényezői
A Hodgkin limfóma tünetei
A Hodgkin limfóma kivizsgálása
A Hodgkin limfóma kezelése

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis központban

Milyen betegség a Hodgkin limfóma?

A Hodgkin limfóma, vagy Hodgkin-kór a nyirokrendszert érintő daganat típus. A nyirokrendszer a szervezet immunrendszerének a része, mely részt vesz a baktériumok elleni küzdelemben és a szövetközti folyadék szállításában is. A nyirokrendszerhez tartoznak a nyirokcsomók, a lép, a csecsemőmirigy és a csontvelő, de az őket összekötő nyirokutak az egész testet átszövik. Éppen ezért a limfóma nagyon könnyen ad áttéteket. A limfómák olyan rákos megbetegedések, amelyek a limfocitáknak nevezett fehérvérsejtekből indulnak ki. A limfocitákban létrejövő DNS-változások arra utasítják őket, hogy gyorsan szaporodjanak és éljenek tovább, amikor más sejtek természetes módon elpusztulnának. Így alakul ki a daganat. A limfómának 2 fő típusa van:

  • Hodgkin limfóma
  • Non-Hodgkin limfóma

A Hodgkin- és non-Hodgkin limfóma különböző típusú sejtekből ered, emiatt másképp viselkednek, terjednek és másképp reagálnak a kezelésre. Hodgkin limfóma esetén a limfociták kontrollálatlan növekedésbe kezdenek, ami duzzadt nyirokcsomókat és daganatokat okoz testszerte. A Hodgkin limfóma egy ritkább betegségnek számít a limfómák között. Jellemzője az úgynevezett bagolyszem (Sternberg-Reed) sejtek jelenléte. A Hodgkin limfóma terjedési mintázata kiszámítható, mivel nyirokcsomóról nyirokcsomóra terjed anélkül, hogy egy nyirokcsomót is kihagyna. A Hodgkin limfóma két életkorban gyakori: a fiataloknál (18-25 évesek között) és az időseknél (65 év felett). A fiatalkori Hodgkin limfóma sokkal jobb prognózisú betegség. Számos előrelépés történt az elmúlt években a Hodgkin limfóma diagnosztizálásában és kezelésében. A kutatások és a fejlődések továbbra is folyamatosan zajlanak, remélve, hogy a jövőben még hatékonyabb és kevésbé invazív terápiák válnak elérhetővé. Ezeknek köszönhetően a Hodgkin limfóma érintettjeinek egyre több esélyük van a teljes gyógyulásra.

Kapcsolódó cikkünk

5 kérdés a leukémia tüneteiről

5 kérdés a leukémia tüneteiről

A leukémia kezelése terén rengeteget fejlődött az orvostudomány az elmúlt évtizedekben. A betegséggel diagnosztizáltak ma már sokkal tovább élhetnek, és ...

A Hodgkin limfóma típusai

A Hodgkin limfóma is további altípusokra osztható. Ennek a csoportosításnak az alapja, hogy a Hodgkin limfóma különböző típusai másképp növekednek, terjednek és másképp kezelhetők. Így fontos tudni, hogy a Hodgkin limfóma melyik típusával állunk szemben. A Hodgkin limfóma típusai a következők:

Klasszikus Hodgkin-limfómaHodgkin limfóma - Trombózis Központ

A klasszikus Hodgkin limfóma a fejlett országokban a Hodgkin limfóma 90%-át teszi ki. Ebben a típusban a rákos sejteket Sternberg-Reed sejteknek nevezik, melyek a B-limfociták egy mutálódott, abnormális típusa. A klasszikus Hodgkin limfóma további 4 altípusra osztható:

  • Noduláris szklerózisos Hodgkin limfóma: A leggyakoribb Hodgkin limfóma típus. Leggyakrabban tizenéveseknél és fiatal felnőtteknél alakul ki, de bármely életkorban előfordulhat. Általában a nyaki vagy mellkasi nyirokcsomókban kezdődik.
  • Vegyes sejtes Hodgkin limfóma: Ez a második leggyakoribb típus, mely leginkább HIV-fertőzötteknél fordul elő. Gyermekeknél vagy időseknél is előfordulhat. Bármelyik nyirokcsomóban kezdődhet, de leggyakrabban a test felső felében fordul elő.
  • Limfocitákban gazdag Hodgkin limfóma: Ez az altípus nem gyakori. Általában a test felső felében alakul ki, és ritkán fordul elő néhány nyirokcsomónál több nyirokcsomóban.
  • Limfocita-hiányos Hodgkin limfóma: Ez a Hodgkin limfóma egy ritka formája. Főleg időseknél és HIV-fertőzötteknél fordul elő. Általában agresszívebb, mint a többi Hodgkin limfóma és valószínűleg előrehaladott állapotban van, amikor először felfedezik. Leggyakrabban a hasi nyirokcsomókban fordul elő, valamint a lépben, a májban és a csontvelőben.

Noduláris, limfocita-predomináns Hodgkin limfóma

A noduláris limfocita-predomináns Hodgkin limfóma ritkának tekinthető, mely az esetek körülbelül 5%-át teszi ki. Ebben a típusban nagyméretű, popcorn-szerű sejtek fordulnak elő, amelyek a Sternberg-Reed sejtek változatai. Általában a nyaki és a hónalji nyirokcsomókban kezdődik ez a típus. Bármely életkorú embernél előfordulhat, és férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. A noduláris, limfocita-predomináns Hodgkin limfóma általában lassabban növekszik, és másképp kezelik, mint a klasszikus típusokat.

A Hodgkin limfóma kockázati tényezői

A Hodgkin limfóma hátterében álló okokat még nem teljes mértékben ismerjük, viszont több kockázati tényezőt is összefüggésbe hoztak a Hodgkin limfóma kialakulásával. A Hodgkin limfóma kockázatát növelő tényezők közé tartoznak:

A Hodgkin limfóma tünetei

A Hodgkin limfóma tünetei változatosak lehetnek, és a betegség különböző stádiumaiban különböző megjelenési formákat öltenek. A Hodgkin limfóma tipikus jelei és tünetei a következők:

A Hodgkin limfóma kivizsgálása

A Hodgkin limfóma kivizsgáláshoz az orvosok általában több, specifikus vizsgálatot is kérnek. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az orvosok pontosan meghatározzák a betegség típusát, stádiumát, és meghozzák a megfelelő kezelési tervet. A Hodgkin limfóma diagnosztizálása során végzett vizsgálatok:

  • Biopszia: A biopszia az egyetlen módja annak, hogy biztosan megállapítsák, hogy az illetőnek Hodgkin limfómája van. A biopsziának több típusa létezik. Ennek során a nyirokcsomóból egy kis szövetdarabot távolítanak el, amit utána részletes szövettani elemzésre kerül.
  • Vérvétel: A vérvételből azonosított emelkedett fehérvérsejtszám is segítheti a Hodgkin limfóma diagnózisának a meghozatalát.
  • Csontvelő aspiráció és biopszia: Ezeket a vizsgálatokat gyakran azért végzik, hogy megállapítsák a Hodgkin limfóma elérte-e a csontvelőt.
  • Mellkasi röntgenfelvétel: A röntgenfelvételek célja, hogy megduzzadt nyirokcsomókat keressenek a mellkasban.
  • CT-vizsgálat: A CT vizsgálat is egyfajta röntgen vizsgálat, ám pontosabb és részletesebb képet ad.
  • MRI-vizsgálat: Az MRI-felvétel a gerincvelő és az agy vizsgálatához lehet hasznos, ha az orvos úgy gondolja, hogy a Hodgkin limfóma esetleg oda is átterjedt.
  • PET-vizsgálat: Ez a vizsgálat is segíthet megmutatni, hogy a Hodgkin limfóma hol terjedt el.

A Hodgkin limfóma kezelése

A Hodgkin limfóma kezelése szorosan összefügg a betegség stádiumával és az érintett szervekkel. A terápiák közé tartozik a kemoterápia, a sugárterápia, a célzott terápiák és a csontvelő-transzplantáció. A modern orvostudományban elért haladásoknak köszönhetően a Hodgkin limfóma túlélési aránya jelentősen javult az elmúlt évtizedekben. A Hodgkin limfóma lehetséges kezelési módszerei:

  • Kemoterápia: A kemoterápia a daganat elleni gyógyszeres kezelést jelenti. A gyógyszereket vénába adva vagy tablettaként bevéve is lehet adni. Ezek a gyógyszerek a vérbe kerülnek, és szétterjednek az egész szervezetben. A kemoterápiát ciklusokban adják Hodgkin limfóma esetén. Minden egyes kezelési ciklust szünet követ. Legtöbbször 4 vagy több kemoterápiás gyógyszer kombinációjára van szükség a Hodgkin limfóma kezeléséhez. A kezelés gyakran több hónapig tart.
  • Sugárkezelések: A sugárkezelés nagy energiájú sugarakat (például röntgensugarakat) használ a rákos sejtek elpusztítására. Egyes esetekben kemoterápiával együtt adják. A Hodgkin limfóma esetében külső sugárforrást használnak. A sugárterápia jobban működik, ha a Hodgkin limfóma csak a test egy részében van jelen.
  • Őssejt átültetés: Az őssejt átültetés lehetővé teszi az orvosok számára, hogy nagyon nagy dózisú kemoterápiát alkalmazzanak az összes Hodgkin-sejt elpusztítására. A nagy dózisú gyógyszerek elpusztítják a csontvelőt, azonban a kemoterápia után adott őssejtek visszatelepülnek a csontvelőbe és újraindul a vérképzés. A hibás fehérvérsejtek elpusztításra kerültek így csak új, egészséges sejtek kezdenek szaporodni.
  • Monoklonális antitestek: A monoklonális antitestek az immunrendszer fehérjéinek mesterségesen előállított típusai, amelyeket vénába adnak be. A vérbe kerülve a Hodgkin-sejtek egy bizonyos helyére tudnak kötődni, ami által pusztulásra késztetik őket. Ezeket a gyógyszereket önmagukban vagy kemoterápiával együtt lehet adni.

A megfelelő kezelési terv a következőktől függ:

  • A Hodgkin limfóma típusától és stádiumától.
  • A gyógyulás valószínűségétől.
  • A beteg életkorától és általános egészségi állapotától.
  • A beteg döntésétől a kezeléssel és a vele járó mellékhatásokkal kapcsolatban.

    Téma szakértője

    Dr. Halm Gabriella

    belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:
    • Specialitások:
    • Rendelés típusa:
      • személyes (rendelői) konzultáció

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőhát u. 2-6. Mammut II. 5. emelet

Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2019.11.07 Utolsó módosítás: 2024.01.31