Akut leukémia
A leukémia – vagy fehérvérűség – több típusa ismert, létezik krónikus és akut leukémia típus is. Mind a kezelésük, mind pedig a lefolyásuk különböző. Akut leukémia esetében egy agresszívabb betegségről van szó.
Tartalom
Az akut leukémia testi tünetei
Az akut leukémia tünetei vérképen
Az akut leukémia gyógyulási esélyei
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az akut leukémia?
A leukémiás megbetegedések a vérképző rendszert érintik, pontosabban a vérképző őssejteket. A betegség következtében a csontvelőben túlzott mennyiségű éretlen sejtek termelődnek, majd fel is halmozódnak a szervezetben és a csontvelőben is. Minden sejtnek van egy érési folyamata, az éretlen sejtek azonban nem mennek keresztül ezen, nem fejlődnek ki rendesen; ezek az úgynevezett blasztok. A csontvelőben felszaporodott blasztok a véráramba kerülhetnek, így pedig más szervekben is felszaporodhatnak, jellemzően a máj és a lép, illetve a nyirokcsomók szoktak érintettek lenni ebben. Az éretlen sejtek túlzott termelődése okán a normál, érett sejtek termelődése és ezáltal száma is csökken, mivel a blasztok, mintegy „kiszorítják” őket.
Mik az akut leukémia okai?
Az akut leukémia pontos okai az esetek jelentős részében ismeretlenek, ám több tényező is feltételezhetően okolható a kialakulásáért. Ilyen lehet például a genetikai hajlam: ha a családban előfordult korábban vérképzőszervi betegség, akkor az átlagnál nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a későbbi generációkban. Korábbi daganatos betegség, melynek kezelése során kemoterápiát alkalmaztak, szintén egy hajlamosító faktor lehet. Egyes környezeti hatásoknak nagyobb mértékben köze lehet a kialakuláshoz. Ilyen például a vegyi, mérgező anyagok jelenléte a vízben, ételekben vagy a levegőben (például, az atomkatasztrófákat követően jelentősen megugrott a leukémiás megbetegedések száma). A konkrét, pontos okokra ritkán derül fény.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az akut leukémia testi tünetei
Az akut leukémia tünetei változatosak lehetnek, nem feltétlenül specifikusak, ám egyes tünetek tartóssága esetén felmerülhet az akut leukémia gyanúja, akár már a tünetek alapján is.
Az egyik legjellemzőbb tünet az állandó fáradtság és az alacsony energiaszint. Ennek oka, hogy a blasztok kiszorítják az érett sejteket, ami vérszegénységhez vezet, aminek egyik fő tünete a fáradtság és a sápadtság.
Szintén a blasztok felhalmozódása és gyors termelődése okozza a fokozott hajlamot a fertőzésekre. A csontvelő által termelt egészséges fehérvérsejtek száma csökken, így a szervezet nem tud megfelelően védekezni a különféle fertőzésekkel szemben, amik így sokkal könnyebben képesek megtámadni a szervezetet.
Bizonyos szintű vérzékenység is felléphet akut leukémia során, amit a vérlemezkék (trombocita) számának csökkenése okoz. Ennek következtében gyakran előfordulhat például orrvérzés, ínyvérzés, illetve a leggyakoribb vérzékenységgel kapcsolatban álló tünet a hematóma, véraláfutások kialakulása.
Csontfájdalom szintén jelentkezhet, továbbá ízületi fájdalom is, hiszen az éretlen sejtek felszaporodnak a csontvelőben – gyakorlatilag ez vezet fájdalomhoz.
Megnagyobbodott lép és nyirokcsomók is gyakori tüneteik az akut leukémia esetén. A csontvelőből a véráramba jutó blasztok, a nyirokrendszeren keresztül eljutnak a nyirokcsomókhoz, illetve a léphez, ahol szintén felszaporodhatnak, ami ahhoz vezet, hogy az érintett szervek megnagyobbodnak.
Az akut leukémia tünetei vérképen
Az akut leukémia korai szakaszában a vérképen látható eredmények nem feltétlenül olyan kiugróak, hogy felvessék a leukémia gyanúját, annak ellenére, hogy a testi tünetek jelen vannak. Azonban egy tapasztalt hematológus már korai vérkép és a tünetek alapján felismeri, hogy mikor szükségesek további vizsgálatok. Fontos, hogy a vérképet teljes egészében kell kiértékelni, ami orvosi kompetencia! Egy-egy rossz eredményből még nem vonhatók le messzemenő következtetések, illetve betegség gyanúja esetén mindenképpen szakemberhez kell fordulni!
Akut leukémia során a fehérvérsejtek száma emelkedett. Ennek oka a nagy mennyiségű éretlen fehérvérsejtek szaporodása – ennek következtében az összfehérvérsejt szám emelkedik meg, amit szakszóval leukocitózisnak neveznek.
Ezzel szemben a vörösvérsejtek száma csökkenést mutathat; ez vezet a vérszegénységhez is, aminek a legfőbb tünete a sápadtság és a fáradékonyság.
A trombocitaszám általában szintén csökkenést mutat a vérképen – a vérlemezkék felelnek elsődlegesen a véralvadásért. A csökkenése szintén a fokozott blaszt termelődésnek a következménye.
Ezen túl, egyéb eredmények is eltolódást mutathatnak, ilyen például a húgysav szint emelkedése is, ami több más rosszindulatú megbetegedés következtében szintén kiugróan magas lehet.
Az akut leukémia fajtái
Az akut leukémiának két fő fajtáját különböztetik meg egymástól. Különbségüket elsődlegesen az adja, hogy a vérképzőrendszer mely sejtjeiből ered a betegség.
Az akut limfoblasztos leukémia (ALL) esetében a limfocitákat érinti a betegség, amik fontosak az immunrendszer megfelelő védekezési mechanizmusához. Az ALL főként gyerekeknél fordul elő, és ritkábban ugyan, de megjelenhet felnőtteknél is. Ezen a fajtán belül el lehet különíteni egymástól B-sejtes és T-sejtes; utóbbiak a sejtes immunitásért felelnek, és egy igen agresszív betegségnek minősül.
Az akut mieloid leukémia (AML) a mieloid sejtekből fakadnak, melyek a különféle sejttípusok mintegy forrásaiként szolgálnak. Az AML gyakrabban fordul elő felnőttekben, illetve az időskori leukémia, a krónikus mieloid leukémiából is kialakulhat.
Ezeken túl, többféle leukémia típus is létezik, ám ez a kettő akut leukémia a leggyakrabban előforduló fajták.
Az akut leukémia diagnózisa
Az akut leukémia esetében a fizikális vizsgálaton és a vérvizsgálaton túl, szükséges lehet hasi ultrahang elvégzése is, melyből a máj és a lép állapotáról kaphat visszajelzést az orvos. Továbbá, akut leukémia gyanúja esetén további vizsgálatok elvégzése is indokolt. Ezek már invazív beavatkozásoknak minősülnek, azonban a pontos diagnózis és az akut leukémia típusának meghatározásához elengedhetetlenek.
Az egyik ilyen vizsgálat a csontvelő biopszia, vagyis a csontvelői mintavétel. Ez történhet a szegycsontból – ez főként a leukémia tényének gyorsabb megállapításában hasznos, illetve jellemzően csípőlapátból. Ekkor egy kis hengeralakú szivacsos részt eltávolítanak a csontvelőből, melyet vizsgálat alá vetnek. Ez a lehető legpontosabb diagnózist adja, minden megtudható a leukémia fajtájáról. Az egyes kezelési ciklusokat követően a vizsgálatot megismétlik, így követhető nyomon pontosan a betegség, illetve a csontvelő aktuális állapota is.
Akut leukémia esetében fontos a központi idegrendszer érintettsége is. Ennek vizsgálatához lumbálpunkciót végeznek, amely a gerincvelőfolyadék mintavételét jelenti. Amennyiben a leukémiás sejtek megtámadják az idegrendszert, úgy az további tüneteket eredményezhet, mint például a látászavarok.
Az akut leukémia kezelése
A leukémia kezelése minden esetben kemoterápiával történik, jellemzően több ciklusban. Ez azt jelenti, hogy időszakosan, akár több hetet is kórházban tölt az érintett, majd a kezelést követően hazamehet. Ezek a ciklusok folyamatosan ismétlődnek, ameddig protokoll szerint szükség van kezelésre.
Fiatal, jó általános állapotban lévő, rossz prognózisú páciens esetében a csontvelő transzplantáció is szóba jöhet. Ez egy kockázatos beavatkozás, azonban biztosabb gyógyulást hozhat, mint a kemoterápiával történő kezelés, ugyanis csökkenti a relapszus esélyét. Csontvelő donort elsősorban családban keresnek, általában a testvér lehet a legalkalmasabb az azonos genetikai állomány és a HLA tipizálás miatt, azonban, ha nem megfelelő szintű az egyezés, úgy a páciens bekerül a nemzetközi regiszterben és úgy keresnek számára megfelelő idegen donort. Tudni kell, hogy csontvelő donáció minden esetben élő szervezetből történik, és bárki jelentkezhet rá önkéntesen. Transzplantációt követően, egy ideig kilökődésgátlók szedése szükséges.
Az akut leukémia gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek nagymértékben függnek attól, hogy az akut leukémia mely típusáról van szó, illetve azon belül is milyenek a genetikai vizsgálatok eredményei, hiszen a prognózist több minden befolyásolja.
Az ALL esetében gyermekeknél a gyógyulás aránya igen jónak mondható, a gyerekek többsége sikeresen kigyógyul a betegségből. Felnőttek esetében sajnos már más a helyzet: a túlélési arány nagyjából a fele, mint gyerekeknél. AML-nél a gyógyulási arány nagyon változó. Fiatal felnőttek esetében magasabb a túlélési arány, idősebb betegeknél alacsonyabb.
Remisszió esetén – amikor már véget értek a kezelések és a betegség nem kimutatható – 5 év szükséges ahhoz, hogy valakit gyógyultnak lehessen mondani. Ha a kezelések befejezését követő 5 évben nincs nyoma a leukémiának, az érintett meggyógyult. Az orvostudomány és a kezelési lehetőségek fejlődésének hála, a leukémia gyógyulási aránya az elmúlt évtizedben, javult. Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emeletTéma szakértője
Dr. Kárpáti Ágnes
belgyógyász, hematológus