Limfóma tünetei és kezelése
A limfóma a fehérvérsejtek rosszindulatú, daganatos megbetegedése, ami az immunfunkciók csökkenésével járhat. A limfóma tünetei gyakran csak általános rosszullétet vagy fáradtságot okoznak kezdetben, ami megnehezíti a betegség felismerését. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogy milyen tünetek esetén merül fel a limfóma diagnózisa, illetve azt is, hogy hogyan kezelhető. A limfóma terápiája ugyanis hatalmasat fejlődött az elmúlt években, évtizedekben.
Milyen betegség a limfóma?
Mik a limfóma tünetei általánosságban?
Milyen más jelek tartozhatnak a limfóma tünetei közé?
Hogyan történik a limfóma kezelése?
Mik a kilátások a limfóma kezelése után?Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- CT
- mellkasröntgen vizsgálat
- hasi ultrahangvizsgálat
- nyaki ultrahangvizsgálat
Milyen betegség a limfóma?
A limfóma egy komplex, rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely a vérben található sejtek egy csoportját, a fehérvérsejteket érinti. A limfóma eredményeként a fehérvérsejtek (limfociták) rendellenes szaporodásba és érésbe kezdenek. A normálisnál több fehérvérsejt jelenik meg, ám ezek éretlen, rendellenes fehérvérsejtek. Éppen ezért hiába van sokkal több fehérvérsejt jelen limfóma esetén, valójában gyengül az általuk betöltött funkció. A fehérvérsejtek a nyirok- és az immunrendszer fontos részei, szerepet játszanak a fertőzések elleni küzdelemben és az immunválasz szabályozásában. A fehérvérsejtek feladata, hogy felismerjék és elpusztítsák a szervezet számára veszélyt jelentő faktorokat: például a kórokozókat és a daganatos sejteket. Naponta több ezer kórokozó ellen harcolnak észrevétlenül. Fő szerepet játszanak a gyulladásos folyamatokban és a sebgyógyulás, szöveti regeneráció során is. Amint látható tehát a fehérvérsejtek megfelelő mennyisége és működése elengedhetetlen az egészséges, hosszú élethez. Ha azonban valami miatt mutáció következik be egy fehérvérsejt genetikai állományában, abnormális szaporodásba kezdhet, és elkezdődhet a limfóma kialakulása. A limfocita szaporulat a nyirokcsomók, a lép és a máj megduzzadását okozhatja. A limfóma egy rosszindulatú daganatos betegség, ami azt jelenti, hogy a daganatos sejtek invazívan terjednek és áttéteket adhatnak testszerte.
A limfóma hátterében álló okokat nem ismerjük pontosan, de szerepet játszhat benne az immunrendszer gyengülése, mert autoimmun betegségek, immunhiányos állapotok vagy immunszuppresszív terápia esetén nő a limfóma kockázata. Bizonyos gének mutációi vagy ezek öröklött hajlama esetén is gyakoribb a limfóma, családon belül halmozódást láthatunk. Néhány vírusfertőzés, például az Epstein-Barr vírus (EBV) és a humán T-limfotróp vírus (HTLV-1) is összefügghet a limfóma kialakulásával bizonyos esetekben. Nem szabad elhanyagolni a környezeti tényezők szerepét sem: bizonyos vegyszerek, mérgező anyagok és a sugárzás szintén játszhatnak szerepet a limfóma kockázatának növelésében.
A limfóma két fő típusa a Hodgkin limfóma és a nem-Hodgkin limfóma. A Hodgkin limfóma egy specifikus típus, amelyet a Sternberg-Reed sejtek jelenléte jellemez. A Hodgkin limfóma két életkorban gyakori: a fiataloknál (18-25 évesek között) és az időseknél (65 év felett). A fiatalkori Hodgkin limfóma sokkal jobb prognózisú betegség. Ezzel szemben a nem-Hodgkin limfóma egy sokkal változatosabb csoport, amely különböző típusú és viselkedésű limfómákat foglal magában, előfordul közöttük B- és T-sejtes limfóma is.Kapcsolódó cikkünk
Hodgkin és non-Hodgkin limfóma- mi a különbség?
A limfóma a nyirokrendszer rosszindalatú daganatos megbetegedése, melynek két fő típusa a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma. Vajon mi a különbség a kettő között? Azonos a ...
Mik a limfóma tünetei általánosságban?
A limfóma tünetei változatosak lehetnek, és attól függenek, hogy a daganat pontosan hol helyezkedik el és milyen típusú limfóma áll fenn. Ahogyan már említettük korábban a limfóma a fehérvérsejteket érintő daganatos betegségek összefoglaló csoportja, ám ezen belül az egyes betegségek tünetei, súlyossága és lefolyása nagyban különbözhet. A limfóma tünetei nem specifikusak, sok más betegségben is előfordulhatnak, illetve sokak számára nem olyan súlyosak, hogy orvoshoz forduljanak vele. A limfóma néhány típusa nagyon hamar előrehaladott, súlyos betegséggé válhat, amikor már nehéz kezelni; éppen ezért fontos lenne a korai felismerés. A limfóma felismeréséhez elengedhetetlen tudni, hogy mik a limfóma tünetei; éppen ezért az alábbiakban részletesen bemutatjuk a limfóma általános tüneteit. Ha ezek a tünetek két hétnél tovább fennállnak, érdemes orvoshoz fordulni miattuk:
- Megnagyobbodott nyirokcsomók: Ez az egyik leggyakoribb tünet limfóma esetén. Különösen a nyaki, hónalji vagy ágyéki területen fordul elő megnagyobodott nyirokcsomó. A nyirokcsomók megnagyobbodása lehet észrevétlen, vagy tapintható dudorok formájában is jelentkezhet. Ha a nyirokcsomó nagyra nő, fájdalmat is okozhat.
- Láz: A limfóma tünetei között szereplő láz egy enyhe fokú, krónikusan, hetekig fennálló lázat jelent. Mivel nincs magas láz, sokan nem gondolnak súlyos betegségre, és nem foglalkoznak a problémával. Pedig érdemes lenne ilyenkor is rendszeresen ellenőrizni a testhőt, mert a sokáig, napokig, hetekig fennálló, tartós hőemelkedés vagy enyhe láz a limfóma jele lehet. Egyeseknél előfordulhat, hogy hirtelen és magas hőemelkedés is kialakul.
- Fáradtság: A fáradtság és általános kimerültség jellemző lehet a limfóma betegeinél. A fáradtságra jellemző, hogy nem múlik el sok pihenés vagy alvás hatására sem.
- Testsúlycsökkenés: Sok limfómás beteg testsúlycsökkenést tapasztal, annak ellenére, hogy nem változtattak az étrenden vagy nem akartak fogyni. Ha akaratlan fogyás következik be, ami a testsúly 10%-át meghaladja és rövid időn belül alakul ki, az mindenképp kórjelző és orvoshoz kell fordulni vele!
- Éjszakai izzadás: A limfóma tünetei között szerepel az intenzív éjszakai izzadás is. Sokszor nedvessé válik az ágynemű vagy a ruha miatta, és cserélni kell. Az éjszakai izzadás erősebb lehet, mint menopauza esetén.
Milyen más jelek tartozhatnak a limfóma tünetei közé?
A limfóma tünetei között a fenti, általános tünetek mellet más, specifikus tünetek is megjelenhetnek. A limfóma tünetei attól is függenek, hogy a test mely részein alakult ki nyirokcsomó megnagyobbodás. A limfóma ugyanis fájdalmat okozhat a megnagyobbodott nyirokcsomók vagy a daganat által nyomott idegek miatt. Ennek helyétől függően felléphet például hasi vagy mellkasi fájdalom, köhögés és légzési nehézség is a limfóma tünetei között. Egyes betegek bőrviszketést vehetnek észre magukon, amit nem tudnak más okra visszavezetni.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan történik a limfóma kezelése?
A limfóma kezelése több tényezőtől függ, és meghatározza a betegség típusa, stádiuma és a beteg általános egészségi állapota. A kezelési lehetőségek közé tartozik a kemoterápia, a sugárterápia, az immunterápia, a csontvelő-átültetés és ritkább esetekben a sebészi beavatkozás. A kezelés általában multidiszciplináris csapatmunkát igényel, amelyben az onkológusok, hematológusok, sugárterapeuták és más szakemberek közösen vesznek részt a betegség legjobb kezelésének biztosítása érdekében. Az elmúlt években, évtizedekben hatalmas fejlődésen ment keresztül az onkohematológia, aminek köszönhetően a limfóma mára korán felismerve gyógyítható betegséggé vált. A kezelési terv kidolgozása során az orvosok igyekeznek a legjobb eredményeket elérni a betegség elleni harcban, közben pedig minimalizálni a mellékhatásokat és javítani a beteg életminőségét. A limfóma kezelési lehetőségei az alábbiak:
- Kemoterápia: A kemoterápia a rákos sejtek elpusztítására szolgáló gyógyszerek alkalmazását jelenti. Limfóma esetén ez a leggyakoribb kezelési forma, amit akár önmagában, akár más kezelési módszerekkel kombinálva adnak.
- Sugárterápia: A sugárterápia nagy energiájú sugárzást használ a rákos sejtek elpusztítására. Ezt főként akkor alkalmazzák a limfóma kezelésében, ha a betegség csak egy vagy néhány nyirokcsomóra korlátozódik, mert ilyenkor lokálisan jó hatás érhető el.
- Immunterápia: Az immunterápia célja a beteg immunrendszerének erősítése vagy manipulálása annak érdekében, hogy képes legyen felismerni és elpusztítani a rákos sejteket. A monoklonális antitestterápia például olyan specifikus fehérjékhez kötődő antitesteket használ, amelyek specifikusan felismerik és elpusztítják a daganatsejteket.
- Sebészi beavatkozás: Néhány speciális esetben a limfóma kezelésének részeként sebészi beavatkozásra is szükség lehet.
- Célzott terápia: Ennek során olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek célzottan a rákos sejtekre hatnak, minimalizálva a környező, egészséges sejtek károsodását. A célzott terápiák célja a daganatnövekedés gátlása vagy leállítása.
- Csontvelői őssejt transzplantáció: Ha a beteg jó általános állapotú, illetve 60 év alatti, szóba jöhet a csontvelői őssejt transzplantáció lehetősége, amivel egészséges fehérvérsejtek juttathatóak a szervezetbe. Ez teljes gyógyulást hozhat, azonban a rossz prognózisú páciensek esetében nem feltétlen ajánlott, hiszen kockázatos beavatkozásról van szó.
Mik a kilátások a limfóma kezelése után?
A limfóma kezelésének kezdetén meghatározzák a betegség várható prognózisát. Ennek célja, hogy előre jelezzék a betegség lehetséges kimenetelét és a beteg túlélési esélyeit. A Hodgkin limfóma és a nem-Hodgkin limfóma különböző típusainak és stádiumainak eltérő prognózisa lehet. A betegség stádiuma azt mutatja, hogy a daganat mennyire terjedt el a testben, ez pedig befolyásolja a kezelési lehetőségeket és a túlélési esélyeket. A prognózis meghatározása tehát nemcsak a beteg kilátásainak megismeréséhez, hanem a leghatékonyabb kezelés megválasztásához is fontos.
A limfóma prognózisát több tényező együttesen határozza meg. Sokat számít például, hogy milyen a betegség genetikai jellemzője, vagyis pontosan milyen típusú mutáció van jelen. Ez ugyanis meghatározza a betegség viselkedését, agresszivitását. A beteg általános egészségi állapota és fizikai állapota is befolyásolja a limfóma kezelésre adott választ. Az egészséges, jó általános állapotban lévő betegek általában jobban gyógyulnak. Fontos szempont az is, hogy hogyan reagál a limfóma az adott kezelésre. Amennyiben a betegség jól reagál a kezelésre, úgy pozitívabb a prognózis. Sajnos előfordulhat az is, hogy a betegség rosszul reagál a kezelésre, ami azt jelenti, hogy a páciens állapota rosszabbodik vagy az eredmények az ,,elvárhatónál" rosszabbak. Ezekben az esetekben rosszabbak a kilátások, és a terápia módosítására lehet szükség. Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emeletTéma szakértője
Dr. Kárpáti Ágnes
belgyógyász, hematológus
