Mire utalhat a magas fehérvérsejtszám a leletben?

Mi a szerepük a fehérvérsejteknek?

A csontvelőben képződő fehérvérsejtek (leukociták) a vérben és a nyirokszövetben találhatók és a szervezet immunrendszerének részét képezik. A vér létfontosságú összetevőiről van szó, amelyek segítenek a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. A fehérvérsejtek típusai a granulociták (neutrofilek, eozinofilek és basophilek), monociták és limfociták (T- és B-sejtek). Amikor a laborértékek megcsillagozott értékeit tekintjük át, azt láthatjuk, hogy a fehérvérsejt a normál értéktől eltérően lehet alacsony és magas. Ez mindig az adott laboratórium referencia értékeihez képest van megadva. 
Az alacsony fehérvérsejt számot leukopeniának nevezik, és azzal járhat, hogy a szervezet nem képes megfelelően védekezni a fertőzések ellen. A problémának több formája is van, attól függően, mely típusú fehérvérsejtnek alacsonyabb a mennyisége. Ha a neutrofilek száma alacsony, akkor neutropeniáról beszélünk, ha a limfociták száma túl kevés, akkor a lymphocytopenia a megnevezés. (Nagyon leegyszerűsítve: a neutrofilek főleg a gombás és bakteriális fertőzésektől védenek, a limfociták pedig főleg a vírusfertőzésektől.) 
A magas fehérvérsejtszámot leukocitózisnak is nevezik, és viszonylag gyakran megfigyelhető a leletekben. 

Mi minden okozhat magas fehérvérsejtszámot?

A magas fehérvérsejtszámot többféle állapot, betegség okozhatja. Ezek közül a leggyakoribbak: 

• fertőzés,
• gyulladás,
• sérülés,
• terhesség,
• nem kezelt stressz, 
• dohányzás,
• bizonyos gyógyszerek (például lítium, kortikoszteroid),
• autoimmun zavarok, 
• pajzsmirigy problémák,
• lép eltávolítása,
• csontvelő rendellenességek (pl.myelofibrosis),
• vérképzőrendszeri daganatok (leukémia, limfóma).

Elég a magas fehérvérsejtszám a leukémia diagnózisához?

Sokakban a magas fehérvérsejtszám fenyegető jelzésnek tűnhet, amelyről úgy gondolják, hogy nagy eséllyel leukémiára utal. Holott leggyakrabban valamilyen, akár tünetmentes fertőzés okozza az emelkedett értéket, de nyilvánvalóan mindig utána kell járni a pontos oknak.
- A leukémia diagnosztizálásához természetesen nem is elég csupán a fehérvérsejtek számát ellenőrizni – hangsúlyozza dr. Halm Gabriella, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica belgyógyász, hematológus. – A vérkép eredményét mindig egységében elemezzük, nem csupán kiragadunk onnan pár értéket. Ha a tünetek indokolják, és esetleg a vörösvérsejtszám és vérlemezkeszám is eltérnek a normál értéktől, kérjük hematológus szakorvos segítségét. Fontos ismerni a beteg kórelőzményét, fizikális állapotát is. Szükség szerint speciális laborvizsgálatokra és akár csontvelővételre is sor kerülhet a diagnózis felállításához. A vérvételeken kívül szükség lehet képalkotó vizsgálatokra (ultrahang, CT, MRI esetleg PET/CT)) is.
A legfontosabb azonban Halm doktornő szerint, hogy senki ne állítson fel öndiagnózist, különösen nem csak egy laboreredményre alapozva, hanem forduljon orvoshoz a megfelelő értékelés és az esetleges további teendők miatt. 

Forrás: Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica (www.tromboziskozpont.hu)