A sűrű plazmaadás veszélyei

A sűrű plazmaadás veszélyei

A vérplazma donáció a COVID idején került bele a köztudatba, hiszen a koronavírusos betegek egyik fő kezelési módjaként szolgált a vérplazma transzfúzió. Olyan személyek is adhattak a betegeknek plazmát, akik már átestek a fertőzésen. A kezelési mód kiinduló alapja az, hogy a vírusból kigyógyult személyek már rendelkeznek a fertőzés elleni antitestekkel, amik megtalálhatók a vérplazmában is.

Tartalom

Mi a vérplazma?

Hogyan lehet plazmát adni?

A plazmaadás szabályai

A sűrű plazmaadás veszélyei I. – rosszullét

A sűrű plazmaadás veszélyei II. – erős fejfájás

A sűrű plazmaadás veszélyei III. – heg maradhat a karon

A sűrű plazmaadás veszélyei IV. – a vénák hegesedése

A sűrű plazmaadás veszélyei V. – hematóma

A sűrű plazmaadás veszélyei VI. – az immunrendszer gyengülése

A sűrű plazmaadás veszélyei VII. – a vér besűrűsödése

A trombózisra való hajlam kivizsgálása 

 

Ezzel egyidejűleg a költségtérítéses plazmaadás is, az elmúlt néhány évben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Azonban az önkéntes alapon, juttatás nélküli plazmaadás, illetve a költségtérítéses között nagy különbségek vannak. Míg előbbi véradással együtt történik – így évente csupán néhány alkalommal lehetséges -, utóbbi teljesen más eljárással zajlik, és sokkal több alkalommal van rá lehetőség. Így pedig a sűrű plazmaadás veszélyei fokozódhatnak, akár még súlyos vérszegénység is kialakulhat és az immunrendszer is károsodhat.

Mi a vérplazma?

A plazma a vér egy alkotóeleme, ami egy halványsárga színű folyadék. Összességében a vér egy jelentős részét, mintegy 55%-át teszi ki. A plazma nagyjából 92%-át víz, 7%-át fehérje, míg a maradék körülbelül 1%-át ásványi anyagok és hormonok teszik ki. A vérplazma a magasnak mondható fehérje összetétele miatt egyfajta tartalékként is szolgál a szervezet számára. Fontos szerepet játszik az immunrendszer állapotának egészséges fenntartásában, a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállásában is. A sűrű plazmaadás veszélyei között főként erre a problémára kíváncsiak a legtöbben.

Hogyan lehet plazmát adni?

A segítő szándékú embereknek kétféle módon is lehetőségük van arra, hogy vérplazmájukkal segítsenek. Az egyik lehetőség a teljes véradás, a másik pedig a konkrét vérplazmaadás, ami egy teljesen más eljárás, más folyamat szerint működik. A teljes véradás során egy könyökhajlati véna megszúrásával a teljes vér (sejtes és alakos elemek) levételre kerül. A levehető vérmennyiség nagyjából 400-450 ml, ami függ a véradó nemétől, súlyától. Ennek során jelentős mennyiségű víz is távozik a szervezetből. Ez és a levehető vér mennyisége az oka annak, hogy évi 3-4 alkalommal lehetséges csak vért adni. A véradás során levett vért ezt követően több részre bontják, hiszen nem ebben a formában kerül beadásra a betegnek. Egy adag vérből négyféle vérkészítmény készül: hemoglobin, fehérvérsejt, trombocita és plazmakészítmény. Ezeket kapják meg a rászoruló páciensek transzfúzió formájában.

Ezzel szemben a plazmaadás során, ferezissel csak és kizárólag a vérplazma kerül levételre. Szintén egy könyökhajlati véna megszúrása szükséges, ami egy géphez van kötve. Ez a gép egyszerre nagyjából 2 deciliter vért vesz le a donortól, amit átszűr (ez a ferezis), majd a plazmát egy steril zsákba juttatja. A folyamat végén a donor a vér többi alakos elemét, beleértve a hemoglobint is, visszakapja, ebből kifolyólag a szervezetet (látszólag) kevésbé terheli meg. Az így levett vérplazmát a vérzékenységben szenvedő betegek, nem transzfúzió formájában kapják meg, hanem gyógyszerként.

Kapcsolódó cikkünk

Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a ...

A plazmaadás szabályai

Mivel a szervezet számára egy plazmaadás kevésbé megterhelő, mint egy véradás, így erre sokkal gyakrabban – 72 óránként - van lehetőség (ez a tényező is a plazmaadás veszélyei közé sorolható). A fő szabályai viszont jellemzően ugyanazok: minimum 50 kilós testsúlyt el kell érni, 18 éves kor fölött van rá lehetőség, és a betegségek, melyek kizáró tényezők, ugyanazok. Ilyen például az inzulinos cukorbetegség, daganatos megbetegedés, véralvadási zavar és bizonyos autoimmun betegségek is. A fél éven belüli tetoválás, testékszer szintén kizáró tényezők.A sűrű plazmaadás veszélyei-Trombózis- és Hematológiai Központ

A sűrű plazmaadás veszélyei I. – rosszullét

Akik először adnak vérplazmát, azoknál gyakran előfordulhat rosszullét, ez általános jelenség. Ugyanakkor, a sűrű plazmaadás veszélyei közé sorolható ez is, hiszen, aki nem megfelelően – nem felkészülten – érkezik plazmaadásra az szintén rosszul lehet. Ez jellemzően szédülést, hányingert, esetleg hányást okoz, illetve a vérnyomás is leeshet, ami akár ájuláshoz is vezethet. Ennek a veszélynek a minimalizálása érdekében, különös tekintettel kell lenni a megfelelő folyadékfogyasztásra.

A sűrű plazmaadás veszélyei II. – erős fejfájás

Mivel a plazma jelentős része víz, és egy alkalommal nagyjából 800 ml plazma kerül levételre, így a folyadékpótlás rendkívül fontos. Ez segíthet megelőzni a rosszullétet, és a fejfájás csillapításában is előnyös. Az erős fejfájás szintén egy gyakori probléma.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A sűrű plazmaadás veszélyei III. – heg maradhat a karon

A plazmaadáshoz könyök hajlati vénát szükséges megszűrni. Persze, rutin vérvételnél is innen történik általában a mintavétel, és van, akinek elég gyakran kell részt vennie ilyen vizsgálaton, mégsem lesz heges a karja. A különbség azonban az, hogy a plazmaadáshoz használt tű vastagabb és sokkal több ideig is van benne a karban, mint a vérvétel során használt. A bőrön jól látható hegek megjelenése elkerülhető, ha ritkán történik plazmaadás.

A sűrű plazmaadás veszélyei IV. – a vénák hegesedése

A sűrű plazmaadás veszélyei közé tartozik a bőr hegesedésén kívül, a vénák elhegesedése is. Ez azért is probléma, mert csak az alkalmas donornak, akinek a könyökhajlatban lévő vénái egészségesek és kellően rugalmas a faluk, a sűrű plazmaadás viszont kárt tehet bennük. Tehát egészséges vénák, akár tönkre is mehetnek. Gyakorlatilag ez ugyanazt jelenti, mint a bőrön megmaradó hegek esetében: a vénákat „sérülés” éri, egy vastag eszközzel, és a fala megvastagszik, olyannyira, hogy teljesen alkalmatlanná teszi a véna azon ponton történő „hozzáférését”. Fontos, hogy ez a károsodás nem visszafordítható.

A sűrű plazmaadás veszélyei V. – hematóma

Ha a vénák már nem teljesen egészségesek, akkor előfordulhat „mellé szúrás”, vagy akár a véna elpattanása is. Ez ahhoz vezet, hogy a vér a környező szövetekbe kerül, ezzel hematómát okozva. Alapvetően ennek nincs egészségkárosító hatása, ugyanakkor a kiterjedése általában nagy, így pedig fájdalmas is szokott lenni a kar mozgatása. A probléma heparinos kenőccsel orvosolható.

A sűrű plazmaadás veszélyei VI. – az immunrendszer gyengülése

A leggyakoribb aggodalom a plazmaadással kapcsolatban az immunrendszer gyengülése. Ez pedig valóban a sűrű plazmaadás veszélyei közé tartozik. Ennek oka, hogy az eljárás során a szervezet némi fehérjét veszít, ami alapesetben, egy egészséges embernél 72 óra alatt magától is visszatermelődik (ezért lehet 3 naponta plazmát adni), a folyamat megtámogatható magas fehérjetartalmú ételekkel. Ugyanakkor ez a 72 óra egy általános időtartam. Minél gyakoribb a plazmaadás a szervezet számára annál nehezebbé válik a veszített fehérje pótlása. A plazmaadókat rendszeresen ellenőrzik, ugyanakkor, a sűrű plazmaadás egy veszélye a (túl) alacsony immunglobulin szint.

A sűrű plazmaadás veszélyei VII. – a vér besűrűsödése

Mivel plazmaadás során folyadékvesztés történik, így a vér kissé besűrűsödik, alapvetően ez természetes. Ez az oka annak, hogy aki átesett már trombózison, az nem lehet plazmaadó, annak ellenére sem, hogy a vért hígítva, sóoldat segítségével juttatják vissza a szervezetbe. Ugyanakkor, a trombózisra való hajlam önmagában nem kizáró tényezője annak, hogy valaki donor legyen, a fentiek miatt nem ajánlott.

A trombózisra való hajlam kivizsgálása

A plazmaadás lényegében nem rossz dolog, hiszen beteg emberek számára készül belőle életmentő gyógyszer. Ez viszont abban az esetben igaz, ha évi néhány alkalommal történik. Eseti jelleggel nem történik károsodás, sem az erekben, sem pedig a szervezetben.

Ha valakit rendkívül érdekel a plazmaadás, azonban vannak aggodalmai például a trombózisra való hajlammal kapcsolatban, mindenképpen javasolt lehet egy erre vonatkozó vizsgálat elvégzése. Ennek során kiderül, hogy a sűrű plazmaadás veszélyei közül ez fennállhat-e. Amennyiben mégis rendszeres (havi több alkalom) plazmaadásra kerül sor, úgy szintén érdemes bizonyos időközönként a különböző immunglobulin szintek ellenőrzése is. Továbbá a véna falainak ellenőrzése is célszerű lehet, ha sűrűn jár valaki plazmát adni. Annak állapotát egy szakorvos tudja leginkább felmérni, és szükség esetén javaslatokat tenni az esetleges plazmaadásra.

Téma szakértője

Dr. Halm Gabriella

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:
    • Specialitások:
    • Rendelés típusa:
      • személyes (rendelői) konzultáció

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  • Utolsó módosítás: 2024.02.21 15:46