Véralvadási zavar a meddőség hátterében
Hazánkban a meddőség minden 5. párt érint. A meddőség hátterében számtalan ok állhat, mind a férfi mind a nő oldaláról. Sajnos a tapasztalatok szerint a meddőség kivizsgálása során máig indokolatlanul kevés figyelmet fordítanak a véralvadási zavarok kizárására, holott igencsak gyakori a véralvadási zavar a meddőség hátterében.
Állhat véralvadási zavar a meddőség hátterében?
Hogyan történik normál esetben a véralvadás?
Miért jöhet létre véralvadási zavar a várandósság alatt? Hogyan vezet meddőség kialakulásához?
Mikor érdemes véralvadási zavar szűrésen részt venni?
Hogyan vizsgálható ki a véralvadási zavar a meddőség hátterében?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A véralvadási zavarok és meddőség kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis Központban
- szakorvosi vizit
- trombofília kivizsgálása
- További laborvizsgálatok
Állhat véralvadási zavar a meddőség hátterében?
A meddőség azt az állapotot jelenti, amikor egy pár női tagja nem képes természetes úton teherbe esni. Akkor mondható ki a meddőség - vagyis a nehezített teherbe esés definíciója - ha legalább egy évig rendszeres szexuális életet él a pár és sikertelenül próbálkoznak teherbe esni. A meddőség hátterében számtalan dolog állhat – például a későbbiekben bemutatásra kerülő véralvadási zavar – melyek érinthetik a pár női tagját, a férfit vagy mindkettejüket. A meddőség okai lehetnek pszichés és testi eredetűek is. Gyakran azonosítanak valamilyen szervi hibát a meddőség hátterében. Nők esetében a meddőség okai lehetnek például a petevezeték elzáródása vagy a méh rendellenességei. A férfiaknál az ondóvezeték elzáródása és a here rendellenességei is állhatnak a meddőség hátterében. A meddőség hátterében a hormonális egyensúly felborulása is állhat. Nőknél gyakori a meddőség például policisztás ovárium szindróma (PCOS), endometriózis vagy ovulációs rendellenesség esetén. Férfiaknál elegendő mennyiségű és lokálisan termelődő tesztoszteronra van szükség az egészséges spermiumok létrejöttéhez. A meddőség hátterében környezeti hatások (például radioaktív sugárzás) és mérgező anyagok (dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás, vegyszerek) is állhatnak. Kialakulhat meddőség korábbi fertőzés miatt is (például férfiaknál mumpsz esetén), valamint egyre gyakoribb az autoimmun betegségekhez társuló meddőség is.
Az autoimmun betegségekhez hasonlóan a véralvadási zavar termékenységben betöltött szerepe is jelentős. Azért állhat véralvadási zavar a meddőség hátterében, mert ilyen esetben az egész szervezetben – beleértve a méhet és a méhlepényt is – kialakulhatnak vérrögök. A vérrögök elzárják a vérkeringés útját, megakadályozzák, hogy friss oxigénhez és tápanyagokhoz jussanak a szövetek. Ez megzavarhatja a petesejt beágyazódását és korai vetélést okozhat. Érdekesség, hogy az asszisztált reprodukció és a termékenységi kezelések is növelhetik a vérrögképződés esélyét.Kapcsolódó cikkünk
Mikor van szükség trombózis megelőzésre terhesség során?
A várandósság és a gyermekágyi időszak megnöveli a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát elsősorban a szervezetben végbemenő ...
Hogyan történik normál esetben a véralvadás?
A véralvadás egy bonyolult folyamat, melynek során a vérlemezkék és a véralvadási faktorok megkötik a vért folyékony állapotából. A véralvadás az élet elengedhetetlen feltétele. A sérült erekből a végtelenségig szivárogna a vér, és minden banális sérülés elvérzéshez vezethetne nélküle. A véralvadás tehát egy fontos és hasznos mechanizmusa a szervezetnek, azonban mint mindenhol itt is felléphetnek hibák a működésben, amik további szövődményeket okozhatnak. Ilyen például a véralvadási zavar a meddőség hátterében. A véralvadás négy fő lépésből áll:
- A sérült ér összehúzódása: Amikor egy ér megsérül, a sérülés helyén a simaizomsejtek összehúzódnak, hogy csökkentsék a véráramlás mértékét és minimalizálják a vérveszteséget.
- Vérlemezkék aktivációja és aggregációja: A sérült érfalon lévő kollagén és más molekulák stimulálják a vérlemezkék aktiválódását. Aktiválódásuk során a vérlemezkék megváltoztatják alakjukat és felszínükön receptorok jelennek meg, amelyek összekapcsolódhatnak más vérlemezkékkel vagy a sérült érfallal. Ez az aggregáció adja a véralvadék képződésének az alapját.
- Koagulációs kaszkád: A véralvadás egyik legfontosabb része a koagulációs kaszkád, melynek során a véralvadási faktorok egymást aktiválják sorozatban. A folyamat végén fibrin (egy rostos fehérje) képződik, amely megerősíti az alvadékot.
- Fibrinolízis: Miután a sérült szövet helyreállt és a véralvadás véget ért, a szervezet elkezdi lebontani a felesleges fibrint és a vérrögöket a fibrinolízis folyamata révén. Ennek a folyamatnak számos faktora van, amelyek közül a plazmin az egyik legfontosabb. A plazmin segít feloldani a fibrint és a vérrögöket, így visszaállítva a vér áramló, folyékony állapotát az érfalakban.
Fontos kiemelni, hogy a véralvadás egy finom egyensúlyi rendszerben működik csak megfelelően. A túlzott véralvadás vagy vérrögképződés olyan káros hatásokkal járhat, mint például a trombózis, az embólia vagy a meddőség. A véralvadási rendszer gyengülése ezzel szemben hajlamosít a vérzésre és a súlyos vérszegénységre.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Miért jöhet létre véralvadási zavar a várandósság alatt? Hogyan vezet meddőség kialakulásához?
Egészséges szervezetben a véralvadás és a vérzékenység egyensúlyban van. Ha a mérleg nyelve átbillen valamelyik irányába, úgy fokozott vérrögképződés vagy vérzékeny állapot alakulhat ki. A várandósság során a szervezet olyan változásokon megy keresztül, ami növeli a véralvadási faktorok aktivitását, és csökkenti az alvadást akadályozó fehérjék mennyiségét. Ez egy természetes, fiziológiás folyamat, melynek célja, hogy szüléskor a kismama ne vérezzen el. Ám ez magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején, veszélyes vérrögök alakulhatnak ki az arra hajlamosaknál, ezzel nő a meddőség kockázata is. Sok nő olyan genetikai vagy immunológiai betegségben szenved, ami növeli a vérrögképződés kockázatát. Ezt a hajlamot a terhesség alatti ösztrogénszint ingadozása tovább fokozza. A vérrögök gyakran mélyvénás trombózis formájában jelennek meg olyan tünetekkel, mint a vádlifájdalom és a duzzanat. A vérrögök leszakadhatnak és megrekedhetnek a tüdőben is, megnehezítve a légzést. Ezt nevezik tüdőembóliának. Ha a terhesség korai szakaszában alakulnak ki vérrögök, az akadályozhatja a petesejt beágyazódását és korai vetélés révén meddőség kialakulásához vezethet. Ha a terhesség későbbi szakaszában alakulnak ki, az elzárhatja a vérkeringés útját a magzattól, aminek következtében akár a magzat elhalása és vetélés is létrejöhet.
Példák véralvadási zavarokra, amik állhatnak a meddőség hátterében:
- Antifoszfolipid szindróma (APS): Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy autoimmun betegség, amely során az immunrendszer olyan antitesteket termel, amelyek a véralvadási folyamatot befolyásoló foszfolipideket támadják meg. Ez a rendellenesség jelentős véralvadási zavar megjelenését okozhatja, amelyek akár meddőség és terhességi komplikációk kialakulásához vezethetnek. Az APS két formában jelentkezhet: primer formában, amikor a véralvadási zavar önálló kórképként áll fenn, illetve másodlagos formában, amikor az APS más autoimmun betegségekhez, például lupuszhoz társul. A véralvadási zavar következményeként megnő a vérrögképződés kockázata, ami gyakran meddőségben, vetélésekben vagy más terhességi problémákban nyilvánul meg. Az APS ezért kiemelten fontos szerepet játszik mind a meddőség, mind a véralvadási zavarok kezelésében és megelőzésében.
- Vérlemezke diszfunkció: A vérlemezke rendellenességek, például a vérlemezke hiper- vagy hypoaktivitása, vagy a vérlemezkék számának csökkenése vagy növekedése is vezethet meddőség létrejöttéhez. A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a méhlepény kialakulásában és a terhesség megőrzésében, így bármely vérlemezke rendellenesség miatt létrejöhet meddőség.
- Genetikai véralvadási rendellenességek:A genetikai véralvadási zavar, mint például a Leiden-mutáció vagy a protrombin gén mutációja, jelentős mértékben növelhetik a véralvadási zavar és a meddőség kockázatát. Ezek az öröklött eltérések a véralvadási zavar következtében hajlamosítanak a vérrögök kialakulására, ami nemcsak meddőség kialakulásához vezethet, hanem a vetélés kockázatát is fokozza. A véralvadási zavarok és a meddőség ilyen genetikai eredetű okai különös figyelmet igényelnek, mivel ezek az állapotok súlyosan befolyásolhatják a termékenységet és a terhesség sikerességét.
Mikor érdemes véralvadási zavar szűrésen részt venni?
Nagyon sok olyan kórképet ismerünk, ami véralvadási zavarral jár, azok pedig mind meddőség létrejöttét okozhatják a nőknél. A véralvadási zavar lehet veleszületett vagy szerzett. Azon nők esetében javasolt a véralvadási zavar kivizsgálása várandósság előtt, akiknek már volt trombózisuk vagy embóliájuk, vagy gyakori a családjukban a véralvadási zavar, illetve meddőség kivizsgálása céljából. A véralvadási zavar kivizsgálása tehát a következő esetekben ajánlott:
- Korábbi mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia esetén
- Ha a családban előfordult trombózis vagy tüdőembólia
- Lombik kezelés megkezdése előtt (a magas dózisú hormonterápia ugyanis hajlamosít a vérrögképződésre a fogamzásgátló tablettákhoz hasonlóan)
- Habituális vetélés esetén (Ha már több vetélés is előfordult)
- Meddőség kivizsgálásának céljából
- Bármilyen ösztrogén kezelés megkezdése előtt
Hogyan vizsgálható ki a véralvadási zavar a meddőség hátterében?
Számos teszt létezik mind a véralvadás tulajdonságait, mind pedig magát a véralvadási zavar jelenlétét kimutatandó, amelyek mindegyike speciális betegség detektálására szolgál. Ha felmerül a véralvadási zavar gyanúja a meddőség hátterében, a kivizsgálás az egyéni és családi anamnézis felvételével és a tünetek megfigyelésével kezdődik. A szakorvos ezek után tudja meghatározni, hogy melyik szűrővizsgálatokat javasolja a véralvadási zavar és a meddőség azonosításához.
A véralvadási zavar kivizsgálása meddőség gyanújának esetén is vérvétel útján történik, melynek keretein belül azonosítható például a vérlemezkék számának csökkenése, ami a véralvadási zavar egyik oka lehet. Fontos a protrombin idő (PT) és aktivált parciális tromboplasztin idő (APTT) vizsgálata is, valamint a fibrinogén szint mérése. Ezek zavari mind vezethetnek véralvadási zavarhoz és következményes meddőséghez. Emellett olyan genetikai mutációkra is fény derülhet egy vérvételből, mint például:
- Leiden mutáció (V. faktor)
- F.II 20210 mutáció
- Protein S/C
- ATIII
- ritkábban F.XII, F XIII alacsony szintje
- MTHFR mutáció, magas homocisztein szinttel
- Antifoszfolipid ellenanyagok jelenléte
Amennyiben bebizonyosodik a probléma, úgy megfelelő véralvadásgátló kezeléssel, a hiányzó faktorok pótlásával megszüntethető a meddőség és egészséges kisbabának adhat életet a gyermekre vágyó nő. Ebben az esetben azonban már a teherbeesés előtt, illetve a terhesség bekövetkeztével meg kell kezdeni a szükséges terápiát. A véralvadásgátló kezelést (vagy a hiányzó faktor pótlását) még a szülés után is folytatni kell a gyermekágy végéig mindenképp, illetve szakember által meghatározott ideig. Specialitások meddőség hematológiai okai véralvadási zavarok kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet Téma szakértője
Dr. Selmeczi Anna
belgyógyász
