Véralvadási zavar a meddőség hátterében

Tartalom
Állhat véralvadási zavar a meddőség hátterében?
Hogyan történik normál esetben a véralvadás?
Miért jöhet létre véralvadási zavar a várandósság alatt? Hogyan vezet meddőség kialakulásához?
Mikor érdemes véralvadási zavar szűrésen részt venni?
Hogyan vizsgálható ki a véralvadási zavar a meddőség hátterében?

A véralvadási zavarok és meddőség kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis Központban

• szakorvosi vizit
• trombofília kivizsgálása
• További laborvizsgálatok

Állhat véralvadási zavar a meddőség hátterében?

A meddőség azt az állapotot jelenti, amikor egy pár női tagja nem képes természetes úton teherbe esni. Akkor mondható ki a meddőség - vagyis a nehezített teherbe esés definíciója - ha legalább egy évig rendszeres szexuális életet él a pár és sikertelenül próbálkoznak teherbe esni. A meddőség hátterében számtalan dolog állhat – például a későbbiekben bemutatásra kerülő véralvadási zavar – melyek érinthetik a pár női tagját, a férfit vagy mindkettejüket. A meddőség okai lehetnek pszichés és testi eredetűek is. Gyakran azonosítanak valamilyen szervi hibát a meddőség hátterében. Nők esetében a meddőség okai lehetnek például a petevezeték elzáródása vagy a méh rendellenességei. A férfiaknál az ondóvezeték elzáródása és a here rendellenességei is állhatnak a meddőség hátterében. A meddőség hátterében a hormonális egyensúly felborulása is állhat. Nőknél gyakori a meddőség például policisztás ovárium szindróma (PCOS), endometriózis vagy ovulációs rendellenesség esetén. Férfiaknál elegendő mennyiségű és lokálisan termelődő tesztoszteronra van szükség az egészséges spermiumok létrejöttéhez. A meddőség hátterében környezeti hatások (például radioaktív sugárzás) és mérgező anyagok (dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás, vegyszerek) is állhatnak. Kialakulhat meddőség korábbi fertőzés miatt is (például férfiaknál mumpsz esetén), valamint egyre gyakoribb az autoimmun betegségekhez társuló meddőség is.

Az autoimmun betegségekhez hasonlóan a véralvadási zavarok termékenységben betöltött szerepe is jelentős. Azért állhat véralvadási zavar a meddőség hátterében, mert ilyen esetben az egész szervezetben – beleértve a méhet és a méhlepényt is – kialakulhatnak vérrögök. A vérrögök elzárják a vérkeringés útját, megakadályozzák, hogy friss oxigénhez és tápanyagokhoz jussanak a szövetek. Ez megzavarhatja a petesejt beágyazódását és korai vetélést okozhat. Érdekesség, hogy az asszisztált reprodukció és a termékenységi kezelések is növelhetik a vérrögképződés esélyét.

Kapcsolódó cikkünk

Mire figyeljenek nyáron a kismamák, ha el akarják kerülni a trombózist?

A kánikulában a kismamáknak több dologra kell ügyelniük, hogy zavartalanul teljen a melegebb hónapokban is a terhességük. Az egyik legfontosabb a trombózis megelőzése, hiszen a ...

Hogyan történik normál esetben a véralvadás?

A véralvadás egy bonyolult folyamat, melynek során a vérlemezkék és a véralvadási faktorok megkötik a vért folyékony állapotából. A véralvadás az élet elengedhetetlen feltétele. A sérült erekből a végtelenségig szivárogna a vér, és minden banális sérülés elvérzéshez vezethetne nélküle. A véralvadás tehát egy fontos és hasznos mechanizmusa a szervezetnek, azonban mint mindenhol itt is felléphetnek hibák a működésben, amik további szövődményeket okozhatnak. Ilyen például a véralvadási zavar a meddőség hátterében. A véralvadás négy fő lépésből áll:

• A sérült ér összehúzódása: Amikor egy ér megsérül, a sérülés helyén a simaizomsejtek összehúzódnak, hogy csökkentsék a véráramlás mértékét és minimalizálják a vérveszteséget.
• Vérlemezkék aktivációja és aggregációja: A sérült érfalon lévő kollagén és más molekulák stimulálják a vérlemezkék aktiválódását. Aktiválódásuk során a vérlemezkék megváltoztatják alakjukat és felszínükön receptorok jelennek meg, amelyek összekapcsolódhatnak más vérlemezkékkel vagy a sérült érfallal. Ez az aggregáció adja a véralvadék képződésének az alapját.
• Koagulációs kaszkád: A véralvadás egyik legfontosabb része a koagulációs kaszkád, melynek során a véralvadási faktorok egymást aktiválják sorozatban. A folyamat végén fibrin (egy rostos fehérje) képződik, amely megerősíti az alvadékot.
• Fibrinolízis: Miután a sérült szövet helyreállt és a véralvadás véget ért, a szervezet elkezdi lebontani a felesleges fibrint és a vérrögöket a fibrinolízis folyamata révén. Ennek a folyamatnak számos faktora van, amelyek közül a plazmin az egyik legfontosabb. A plazmin segít feloldani a fibrint és a vérrögöket, így visszaállítva a vér áramló, folyékony állapotát az érfalakban.

Fontos kiemelni, hogy a véralvadás egy finom egyensúlyi rendszerben működik csak megfelelően. A túlzott véralvadás vagy vérrögképződés olyan káros hatásokkal járhat, mint például a trombózis, az embólia vagy a meddőség. A véralvadási rendszer gyengülése ezzel szemben hajlamosít a vérzésre és a súlyos vérszegénységre.

Miért jöhet létre véralvadási zavar a várandósság alatt? Hogyan vezet meddőség kialakulásához?

Egészséges szervezetben a véralvadás és a vérzékenység egyensúlyban van. Ha a mérleg nyelve átbillen valamelyik irányába, úgy fokozott vérrögképződés vagy vérzékeny állapot alakulhat ki. A várandósság során a szervezet olyan változásokon megy keresztül, ami növeli a véralvadási faktorok aktivitását, és csökkenti az alvadást akadályozó fehérjék mennyiségét. Ez egy természetes, fiziológiás folyamat, melynek célja, hogy szüléskor a kismama ne vérezzen el. Ám ez magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a terhesség alatt és a gyermekágy idején, veszélyes vérrögök alakulhatnak ki az arra hajlamosaknál, ezzel nő a meddőség kockázata is. Sok nő olyan genetikai vagy immunológiai betegségben szenved, ami növeli a vérrögképződés kockázatát. Ezt a hajlamot a terhesség alatti ösztrogénszint ingadozása tovább fokozza. A vérrögök gyakran mélyvénás trombózis formájában jelennek meg olyan tünetekkel, mint a vádlifájdalom és a duzzanat. A vérrögök leszakadhatnak és megrekedhetnek a tüdőben is, megnehezítve a légzést. Ezt nevezik tüdőembóliának. Ha a terhesség korai szakaszában alakulnak ki vérrögök, az akadályozhatja a petesejt beágyazódását és korai vetélés révén meddőség kialakulásához vezethet. Ha a terhesség későbbi szakaszában alakulnak ki, az elzárhatja a vérkeringés útját a magzattól, aminek következtében akár a magzat elhalása és vetélés is létrejöhet.

Példák véralvadási zavarokra, amik állhatnak a meddőség hátterében:

• Antifoszfolipid szindróma (APS): Ez egy autoimmun rendellenesség, amelyben az immunrendszer antitesteket termel a véralvadásban részt vevő foszfolipidek ellen és a meddőség oka lehet. Az APS-nek két formája van: primer, amikor az APS az alapbetegség, és másodlagos, amikor más autoimmun betegségekkel, például lupusszal vagy más autoimmun betegségekkel társul. Az APS hajlamosít a vérrögök kialakulására, ami terhességi komplikációkhoz vezethet, vagyis kialakulhat vetélés és meddőség.
• Vérlemezke diszfunkció: A vérlemezke rendellenességek, például a vérlemezke hiper- vagy hypoaktivitása, vagy a vérlemezkék számának csökkenése vagy növekedése is vezethet meddőség létrejöttéhez. A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a méhlepény kialakulásában és a terhesség megőrzésében, így bármely vérlemezke rendellenesség miatt létrejöhet meddőség.
• Genetikai véralvadási rendellenességek: Bizonyos genetikai állapotok, például a Leiden mutáció vagy a protrombin gént mutációja is növelhetik a vérrögképződés és ezáltal a meddőség kockázatát. Ezek a mutációk a vérrögképződés és a meddőség mellett a vetélés esélyét is növelik.

Mikor érdemes véralvadási zavar szűrésen részt venni?

Nagyon sok olyan kórképet ismerünk, ami véralvadási zavarral jár, azok pedig mind meddőség létrejöttét okozhatják a nőknél. A véralvadási zavar lehet veleszületett vagy szerzett. Azon nők esetében javasolt a véralvadási zavar kivizsgálása várandósság előtt, akiknek már volt trombózisuk vagy embóliájuk, vagy gyakori a családjukban a véralvadási zavar, illetve meddőség kivizsgálása céljából. A véralvadási zavar kivizsgálása tehát a következő esetekben ajánlott:

• Korábbi mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia esetén
• Ha a családban előfordult trombózis vagy tüdőembólia
• Lombik kezelés megkezdése előtt (a magas dózisú hormonterápia ugyanis hajlamosít a vérrögképződésre a fogamzásgátló tablettákhoz hasonlóan)
• Habituális vetélés esetén (Ha már több vetélés is előfordult)
• Meddőség kivizsgálásának céljából
• Bármilyen ösztrogén kezelés megkezdése előtt

  Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

  Meddőségi vizsgálatok- ezek maradnak ki a legtöbbször- Nőgyógyászati Központ
  5 dolog, mellyel elkerülheti a terhesség során a trombózist - Trombózis Központ
  Hogyan javítható a termékenység? - Endokrin Központ
  A lombikprogram megkezdése előtt is szükség lehet a trombózishajlam vizsgálatára - Trombózis Központ

Hogyan vizsgálható ki a véralvadási zavar a meddőség hátterében?

Számos véralvadási teszt létezik, amelyek mindegyike speciális betegség kimutatására szolgál. Ha felmerül a véralvadási zavar gyanúja a meddőség hátterében, a kivizsgálás az egyéni és családi anamnézis felvételével és a tünetek megfigyelésével kezdődik. A szakorvos ezek után tudja meghatározni, hogy melyik szűrővizsgálatokat javasolja a véralvadási zavar és a meddőség azonosításához.

A véralvadási zavar kivizsgálása meddőség gyanújának esetén is vérvétel útján történik, melynek keretein belül azonosítható például a vérlemezkék számának csökkenése, ami a véralvadási zavar egyik oka lehet. Fontos a protrombin idő (PT) és aktivált parciális tromboplasztin idő (APTT) vizsgálata is, valamint a fibrinogén szint mérése. Ezek zavari mind vezethetnek véralvadási zavarhoz és következményes meddőséghez. Emellett olyan genetikai mutációkra is fény derülhet egy vérvételből, mint például:

• Leiden mutáció (V. faktor)
• F.II 20210 mutáció
• Protein S/C
• ATIII
• ritkábban F.XII, F XIII alacsony szintje
• MTHFR mutáció, magas homocisztein szinttel
• Antifoszfolipid ellenanyagok jelenléte

Amennyiben bebizonyosodik a probléma, úgy megfelelő véralvadásgátló kezeléssel, a hiányzó faktorok pótlásával megszüntethető a meddőség és egészséges kisbabának adhat életet a gyermekre vágyó nő. Ebben az esetben azonban már a teherbeesés előtt, illetve a terhesség bekövetkeztével meg kell kezdeni a szükséges terápiát. A véralvadásgátló kezelést (vagy a hiányzó faktor pótlását) még a szülés után is folytatni kell a gyermekágy végéig mindenképp, illetve szakember által meghatározott ideig.

Téma szakértője

Dr. Selmeczi Anna

belgyógyász

Specialitások:

• Specialitások

  • trombophiliás terhesség és gondozás

  • meddőség hematológiai okai

  • véralvadási zavarok

  • habituális vetélés

  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

• Rendelés típusa:
  • kedd: személyes, rendelői vizit
  • szerda: csak távkonzultáció

Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

 

Előjegyzés