Véralvadási zavar
A véralvadási zavar olyan állapot, amely miatt a szervezetben a normálisnál nagyobb valószínűséggel képződik vérrög. A véralvadási zavar esetében beszélhetünk örökölt vagy szerzett formáról.
Tartalom
Veszélyes-e a véralvadási zavar?
A véralvadási zavar okozhat vetélést?
Melyek a leggyakoribb véralvadási zavarok?
Honnan tudhatja, hogy véralvadási zavara van?
Mi okozza a véralvadási zavart?
Hogyan diagnosztizálható a véralvadási zavar?
Hogyan kezelhető a véralvadási zavar?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi a véralvadási zavar?
A véralvadási zavar miatt a vér túl könnyen képződik. Ezt hiperkoagulációs állapotnak vagy trombofília is nevezik. Ha megsérül, a szervezet vérrög képződésével megállítja a vérzést. A véralvadási faktorok (fehérjék), amelyek a májban a vérlemezkékhez tapadnak, és vérrögöt (véralvadást) képeznek. A normál véralvadás fontos a vérzés megállításához és a gyógyulási folyamat elindításához. A túl sok véralvadás azonban problémákat okozhat. A véralvadási zavarokat két nagy csoportra lehet osztani: vannak a fokozott vérzékenységgel, valamint a fokozott alvadékonysággal járó véralvadási zavarok. Bármelyikről is legyen szó, minkét probléma veszélyes állapot, melyet kezelni szükséges!
Veszélyes-e a véralvadási zavar?
Igen, a véralvadási zavarok veszélyesek lehetnek, különösen akkor, ha nem kap kezelést. A véralvadási zavarokkal küzdőknél fokozott a vérrögképződés kockázata:
Artériák (erek, amelyek a vért elszállítják a szívből).
Vénák (erek, amelyek vért szállítanak a szívébe).
A vénáiban lévő vérrögök áthaladhatnak a véráramban, és a következőket okozhatják:
- Mélyvénás trombózis (vérrög a medence, a láb, a kar, a máj , a belek vagy a vesék vénáiban).
- Tüdőembólia (vérrög a tüdejében) .
- Az artériákban kialakuló vérrögök növelhetik a kockázatát:
- Stroke
- Szívroham
- Súlyos lábfájdalom
- Nehéz járás
- Egy kar vagy láb elvesztése
A véralvadási zavar okozhat vetélést?
Igen, véralvadási zavar esetében lehetséges a vetélés, ha olyan vérrög rendellenességei vannak, mint az antifoszfolipid szindróma. Ez a rendellenesség növeli a vérrögök kockázatát. A terhesség alatti magasabb vértérfogat és -nyomás szerepet játszik abban, hogy ötször nagyobb valószínűséggel alakul ki vérrög, még akkor is, ha nincs véralvadási zavara.
Bővebben a véralvadási zavar és a terhesség kapcsolatáról itt olvashat: Terhesség véralvadási zavarral
Melyek a leggyakoribb véralvadási zavarok?
A Leiden V. faktor és a protrombin génmutáció a leggyakrabban azonosított genetikai hibák, amelyek növelik a véralvadás kockázatát.
Az európai felmenőkkel rendelkező emberek körülbelül 3-8%-a rendelkezik az V. faktor Leiden mutációjával. 5000 emberből csak 1-nek van két példánya a mutációból.
Bővebben a véralvadási zavar kockázatát növelő Leiden mutációról itt olvashat: Leiden mutáció - hitek és tévhitek
Honnan tudhatja, hogy véralvadási zavara van?
A véralvadási zavar tünetei attól függően változhatnak, hogy testében hol van vérrög.
A véralvadási zavar tünetei a következők lehetnek:
- A láb duzzanata, érzékenysége és fájdalma azt jelentheti, hogy mélyvénás trombózisa van
- A légszomjjal járó mellkasi fájdalom lehetséges tüdőembóliát jelenthet
- Szívtroham
- Stroke
Mi okozza a véralvadási zavart?
A hiperkoagulációs állapotok általában genetikai (szülőktől örökölt) vagy szerzett állapotok. Ennek a rendellenességnek a genetikai formája azt jelenti, hogy a születéskor hajlamos a vérrögképződésre. A szerzett állapotok általában műtét, trauma, gyógyszeres kezelés vagy olyan egészségügyi állapot következményei, amelyek növelik a vérrögképződés kockázatát.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan diagnosztizálható a véralvadási zavar?
Bizonyos körülmények növelik a vérrögök kialakulásának kockázatát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy genetikailag hiperkoagulációs állapota van. Ezért a szakorvos gondosan felméri az Ön személyes és családi kórtörténetét. A diagnózis felállításához elsősorban vérvétel szükséges, mely során megállapítható, fennáll-e valamilyen véralvadási zavar, továbbá ki kell deríteni, húzódik-e egyéb betegség a probléma hátterében. A véralvadási zavar esetén életmódváltás – túlsúly leadása, megfelelő étkezés, mozgás- mellett orvosi javallatra gyógyszeres kezelés lehet indokolt.
Véralvadási zavar vizsgálata indokolt lehet, ha:
- A családban előfordult kóros véralvadás.
- Rendellenes véralvadás fiatal korban (50 évesnél fiatalabb).
- Trombózis szokatlan helyeken, például vénákban a karokban, a májban, a belekben, a vesében vagy az agyban.
- Világos ok nélkül fellépő vérrögök.
- Folyamatosan visszatérő vérrögök.
- A gyakori vetélések története.
- Stroke fiatal korban.
Hogyan kezelhető a véralvadási zavar?
A legtöbb esetben csak akkor van szüksége a véralvadási zavar kezelésére, ha vérrög képződik a vénában vagy az artériában. Az antikoagulánsok csökkentik a vér alvadási képességét, és megakadályozzák a további vérrögök kialakulását.
A kezelő orvos ismerteti a gyógyszereknek az előnyeiről és kockázatairól. Ez az információ a diagnózissal együtt segít meghatározni, hogy milyen típusú véralvadásgátló gyógyszert kell szednie, mennyi ideig kell szednie, és milyen típusú nyomon követési ellenőrzésre van szüksége. Mint minden gyógyszer esetében, fontos tudni, hogyan és mikor kell bevenni a véralvadásgátlót.
Specialitások meddőség hematológiai okai véralvadási zavarok kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet Téma szakértője
Dr. Selmeczi Anna
belgyógyász
Kapcsolódó cikkünk
5 tünet, melyet ne hagyjon figyelmen kívül-trombózist jelezhet!
A mélyvénás trombózis van, hogy tünetek nélkül jelentkezik, ami megnöveli annak az esélyét, hogy a keletkezett vérrög a tüdőbe jutva embóliát okozzon. ...
