Vérbetegségek

Milyen alkotóelemei vannak a vérnek és mi a vér feladata?
Mit jelentenek a vérbetegségek?
Mik a leggyakoribb vérbetegségek?
Mik a gyakori vérbetegségek tünetei?
Hogyan diagnosztizálhatóak a vérbetegségek?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• genetikai vizsgálat
• laborvizsgálat
• trombózis oki hátterének kivizsgálása
• gyógyszeres kezelés beállítása
• LMWH- Öninjekciózás betanítása   

Milyen alkotóelemei vannak a vérnek és mi a vér feladata?

A vér a szervezetünkben folyamatosan áramló folyadék, mely oxigént és tápanyagokat szállít a sejtekhez, valamint elszállítja a salakanyagokat. A vérkeringés létfontosságú, nélküle akár percek alatt is károsodnak a szervek. Éppen ezért a vérbetegségek is – típusuktól függően – súlyos problémákat okozhatnak. A vér diagnosztikai szempontból is rendkívül fontos, ugyanis a vér változásai könnyen mérhetőek egy laborvizsgálat során és számtalan információhoz juthatunk a szervezet állapotáról.

A vér négy részből áll: három különböző típusú sejtből (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) és a folyékony részért felelős plazmából áll. A vérbetegségek bármelyik komponenst érinthetik. Mindegyik résznek sajátos és fontos feladataik vannak:

• Vörösvérsejtek: A vörösvértestek jellegzetes színüket a hemoglobin nevű fehérjéről kapták. A hemoglobin segít a vörösvérsejteknek az oxigén szállításában, amelyre más sejteknek szükségük van az energiatermeléshez. Emellett segítenek a salakanyagok kiürítésében is a szervezetből. A vörösvértestek rövid élettartamúak, körülbelül 120 napig élnek, mielőtt új sejtekre cserélődnének le.
• Fehérvérsejtek: A fehérvérsejtek az immunrendszer részét képezik. Amikor a ,,betolakodók”, például a vírusok vagy a rákos sejtek támadást indítanak, a fehérvérsejtjek feladatai, hogy megtalálják és elpusztítsák őket. A fehérvérsejtek a hajszálerekből a szövetekbe jutnak. A fehérvérsejteknek öt típusa létezik, melyek valamilyen speciális kórokozó elpusztítására szakosodtak.
• Vérlemezkék: A vérlemezkék feladata, hogy az ér sérülése és vérzés esetén a helyszínre érkezzenek és beindítsák a véralvadás folyamatát. A vérlemezkék tehát védenek a nagyobb mennyiségű vérzéstől és a vérvesztéstől vérrögök képzésével. Vérbetegségek esetén károsodik ez a funkciójuk.
• Plazma: A plazma egy sárgás színű folyadék, ami körülbelül a vér 55%-át teszi ki. A plazma alkotja azt a folyadék közeget, amiben a hormonok, tápanyagok és fehérjék szállítódnak a test egyes részeibe. Emellett segíti az oxigén- és szén-dioxid-cserét, a vérnyomás és a testhő szabályozását.

A vérbetegségek több úton is károsíthatják a vér bemutatott funkcióit. A vérbetegségek egyrészt csökkenthetik a vérben lévő sejtek, fehérjék, vérlemezkék mennyiségét vagy zavarhatják ezek működését.

Kapcsolódó cikkünk

Vérképeltérések, melyek rosszindulatú hematológiai betegségre utalhatnak

Kivizsgálások alkalmával nagy jelentőségű a vérvétel, hiszen a vérkép eltérései igen informatívak. A rosszindulatú daganatokat sajnos kizárólag ...

Mit jelentenek a vérbetegségek?

A vérbetegségek tehát a vér alkotóelemeit és a vérképzést érintő betegségek, amik miatt károsodnak a vér funkciói. A vérbetegségek között szerepelnek daganatos és nem daganatos betegségek is. Ebben a cikkben elsősorban a nem daganatos vérbetegségek bemutatására fókuszálunk, ugyanis a vérképzést érintő daganatos betegségek egy másik csoportot alkotnak a hematológia tárgykörén belül. Ezek közé tartozik például a leukémia, a limfóma és a myeloma. A vérbetegségek többségét bizonyos genetikai mutációk okozzák, és családon belül öröklődhetnek. Sok esetben azonban valamilyen fertőzés, mérgezés, gyógyszer mellékhatás vagy bizonyos tápanyagok (például vas, K-vitamin vagy B12-vitamin) hiánya miatt alakulnak ki a vérbetegségek.

A vérbetegségek is tovább csoportosíthatóak a betegség típusától függően. A gyakori vérbetegségek közé tartozik a vérszegénység, a vérzési rendellenességek és a trombofíliák (fokozott véralvadással járó betegségek). Előfordulhat, hogy bizonyos vérbetegségek nem okoznak tüneteket, vagy nem igényelnek kezelést. Más vérbetegségek csak kritikus életszakaszokban, például várandósság alatt igényelhetnek kezelést. Ilyen vérbetegségek lehetnek például bizonyos vérrögképződésre hajlamosító betegségek, mint például a Leiden mutáció vagy az antifoszfolipid szindróma. Azonban a vérbetegségek legnagyobb része krónikus, és egész életen át tartó kezelést igényelnek. Megfelelő kezelés mellett a vérbetegségek általában nem befolyásolják az élethosszt, ehhez viszont korán fel kell ismerni és kezelni őket. Példaként említhetjük a vérbetegségek ezen típusára a vérzékenységi zavarokat, a hemofíliákat. A vérbetegségek között szerepelnek olyanok is, amelyek életveszélyesek lehetnek, vagy kezeletlen esetben a betegség előrahaladtával életveszélyes állapotokat is okozhatnak.

Mik a leggyakoribb vérbetegségek?

Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb vérbetegségeket röviden:  

• Neutropénia: A neutropenia a neutrofil granulocytáknak a csökkent számát jelenti, ami a fehérvérsejtek egyik fajtája. A neutrofilek fontos szerepet töltenek be a bakteriális fertőzések leküzdésében, neutropénia esetén ez a mechanizmus károsodik és enyhe fertőzések is súlyos problémákat okozhatnak. A neutropenia leggyakoribb oka a daganat kezelésként adott kemoterápia.
• Vérszegénység: A vérszegénység a vörösvértestek vagy a hemoglobin - az oxigént szállító fehérje - csökkent számából ered. A vérszegénységet okozhatja vashiány, sarlósejtes betegség vagy thalassemia, valamint számos más állapot és betegség is. Ez a vérbetegségek közül az egyik leggyakoribb.
• Hemofília: A hemofília olyan örökletes állapot, amely a prokoaguláns (véralvadást elősegítő) faktorok csökkent mennyiségével jár együtt, ezáltal a vérzések könnyebben is kialakulhatnak és súlyosabbak lehetnek.
• Trombózis: A testben bárhol előfordulhat trombózis. Az agyban stroke-nak, a szívben szívrohamnak (vagy szívinfarktusnak) nevezik, míg a karokban vagy lábakban lévő vérrögöket mélyvénás trombózisnak nevezzük.
• Trombocitózis: A vérbetegségek közül a trombocitózis a vérlemezkék megnövekedett számát jelenti. Szerencsére a legtöbbször az emelkedett vérlemezkeszámot valamilyen átmeneti betegség okozza és az alapbetegség javulásával a trombocitózis is javulni fog, de vannak öröklött típusai is.
• Polycythemia vera: A polycythemia vera egy olyan állapot, amelyben a csontvelő túlzott mennyiségű vörösvértestet termel, ezáltal megnő a vérrögképződés kockázata.
• Immuntrombocitopéniás purpura: Immuntrombocitopéniás purpura (ITP) esetén a szervezet immunrendszere idegenként ismeri fel a vérlemezkéket és elpusztítja őket. A betegség miatt csökken a vérlemezkeszám és súlyosabb vérzések léphetnek fel.
• Von Willebrand-kór: Ez az állapot az egyik leggyakoribb vérzési rendellenesség a vérbetegségek között. A legtöbb von Willebrand-kórban szenvedő ember egy mutált gént örökölt valamelyik biológiai szülőjétől. Néhány embernél ez az állapot bizonyos rákos megbetegedések, autoimmun betegségek, valamint szív- és érrendszeri betegségek szövődményeként alakul ki
• Fibrinogénhiányos állapotok: A fibrinogén egy olyan fehérje, amely segít a véralvadásban. Ha nincs elég fibrinogén a szervezetben, vagy a fibrinogén nem működik megfelelően, rendellenes vérzés vagy véralvadási problémák alakulhatnak ki.

Mik a gyakori vérbetegségek tünetei?

A vérbetegségek tünetei az alapján csoportosíthatóak, hogy a vér alkotóelemi közül melyek érintettek. Ez alapján nagy különbségek vannak a vérbetegségek között. A vérszegénység fáradtságot, légszomjat vagy megnövekedett pulzusszámot okozhat. Gyakori tünete még a szokásosnál sápadtabb bőr és a szédülés.

A vérzészavarral járó betegségek között a leggyakoribb tünet a túlzott és folyamatos vérzés. Érdemes lehet orvoshoz fordulni a vérbetegségek kivizsgálása érdekében, ha az alábbi tünetek bármelyike ​​jelentkezik:

• Orrvérzés: 10 percnél tovább tartó, és évente ötször vagy többször előforduló vérzések esetén felmerül a vérbetegségek gyanúja.
• Túlzott vérzés: Vérbetegségek állhatnak fent, ha 10 percnél tovább vérzés jelentkezik vágások vagy sérülések esetén.
• Zúzódások: Ha nyilvánvaló ok nélkül vagy kisebb sérülés után is zúzódások keletkeznek szintén javasolt a vérbetegségek kivizsgálása.
• Műtét utáni vérzés: Fennállhatnak vérbetegségek, ha erős vérzés jelentkezik bármilyen műtét után, beleértve a fogászati ​​műtétet is.
• Erős menstruációs vérzés: Ha olyan erős a vérzés, hogy óránként ki kell cserélni a betétet vagy a tampont, vagy ha hét napnál tovább tart a menstruáció szintén gondolni kell a vérbetegségek lehetőségére.
• Erős vérzés szülés vagy vetélés után
• Véres széklet: A ürülékben lévő vér vagy a székelés utáni vérzés más egészségügyi állapotok tünete is lehet, így minden esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha ilyen tüneteket tapasztal.
• Véres viezelet (hematuria): Érdemes orvoshoz fordulni akkor is, ha vizelés közben vért észlel.

A vérzészavarral járó betegségek közül a trombocitopénia gyakori véraláfutást vagy nyálkahártya vérzéseket, például orrvérzést okozhat. A hemofília szintén fokozott vérzést okozhat, de különbségként említhető, hogy ez a fajta vérzés gyakran az izmokban és az ízületekben alakul ki.

A véralvadási rendellenességek növelik a vérrögök kialakulásának kockázatát a mélyvénákban, a tüdőben és a test más területein. A láb duzzanata, érzékenysége és fájdalma azt jelentheti, hogy mélyvénás trombózisa van. A légszomjjal járó mellkasi fájdalom lehetséges tüdőembóliát jelenthet. Szívroham és stroke is felléphet a fokozott véralvadási hajlam miatt, amik ezen vérbetegségek legsúlyosabb szövődményei.

Hogyan diagnosztizálhatóak a vérbetegségek?

A vérbetegségek kivizsgálásával és kezelésével elsősorban a hematológusok foglalkoznak. A vérbetegségek azonosításához a fizikális vizsgálat és az anamnézis felvétel mellett legtöbbször vérvizsgálatra is szükség van. Néha a vérbetegségek más okokból, például az éves fizikális vizsgálat során vett laborvizsgálatok során kerülnek felismerésre. A vérbetegségek diagnosztizálására leggyakrabban a teljes vérkép vizsgálatot alkalmazzák. Ezzel együtt vérkenet is készülhet, amelynek mikroszkópos vizsgálata további hasznos információkkal szolgálhat a vérbetegségek azonosítása érdekében.

Vérzési vagy véralvadási problémák esetén orvosa valószínűleg véralvadási vérvizsgálatot rendel el, amely magában foglalja a protrombin időt (PT) és a részleges tromboplasztin időt (PTT). Ha a PT vagy a PTT meghosszabbodott (ami azt jelzi, hogy Önnél nagyobb a vérzésveszély, mint más embereknél), további vizsgálatra van szükség. Orvosa elrendelheti az egyes véralvadási faktorok szintjét, vagy értékelheti a vérlemezkék működését. A vérrögök diagnosztizálásához a karok vagy a lábak esetében ultrahangot használnak. A tüdőben vagy az agyban keletkező vérrögök esetén általában CT vagy MRI vizsgálatot alkalmaznak. Bizonyos esetekben csontvelőbiopsziára is szükség lehet a vérbetegségek diagnózisának felállításához.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

Specialitások:

• Specialitások
  • leukémia
  • vérképeltérések okának kivizsgálása
  • limfóma
  • nyirokcsomó megnagyobbodás
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

 

• Rendelés típusa:
  • személyes (rendelői) konzultáció 

Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

Előjegyzés