B12-vitaminhiányos vérszegénység

B12-vitaminhiányos vérszegénység

A B12-vitamin hiány és a vészes vérszegénység közötti kapcsolatot ismerik a legtöbben, holott a vitamin hiánya fizikai, neurológiai és pszichológiai tüneteket is okozhat. A B12- vitamin állati eredetű tápanyagokban található meg, ezért különösen oda kell figyelniük a vegetáriánus és vegán étrendet követőknek a B12-vitamin hiányos vérszegénység megelőzésére.

Tartalom

Mit jelent a B12-vitaminhiányos vérszegénység?
Miért fontos a B12-vitamin a szervezetünk számára?
Milyen tünetekkel jelentkezik a B12-vitaminhiányos vérszegénység?
Mi lehet a B12-vitaminhiányos vérszegénység oka?
Hogyan azonosítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?
Milyen kezeléssel gyógyítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

Mit jelent a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység akkor fordul elő, amikor a szervezetben nincs elég egészséges vörösvértest. A vörösvértestek előállításához B12-vitaminra van szükség, hiányában pedig vérszegénység léphet fel. Szervezetünk rendelkezik valamennyi B12-vitamin raktárral, így ha csökken a bevitel mennyisége, kezdetben még nem mutatkoznak meg a B12-vitaminhiányos vérszegénység tünetei. Általában az idősebb korosztályt, a 60 év felettieket érinti ez a betegség.

Más néven vészes vérszegénységként (anaemia perniciosa) is szokták emlegetni ezt az állapotot. Nevét a vészesen megfogyatkozó vérsejtekről kapta annak idején, mikor a betegség okát még nem ismerték pontosan. A vérszegénységek elkülönítésében a hiperkróm anémiák csoportjába tartozik, mely a DNS-képzés zavara miatt alakul ki. Az ilyen típusú anémiák esetében a csontvelőben a normál méretűnél nagyobb vörösvérsejtek képződnek (megaloblasztos vérképzés). A megaloblasztos vérképzés hátterében B12-vitamin- és/vagy a folsavhiány áll. Ezeknek a vörösvértesteknek a hemoglobintartalmuk magas, ugyanakkor hibásan képződtek és egy részük már a csontvelőben elpusztul. Összességében így kevesebb egészséges sejt jut ki a csontvelőből, és azok is méretükben nagyobbak, mint normál esetben. Mivel a B12-vitamin a DNS képzésében játszik szerepet, így nem a vörösvértestek az egyetlen érintett sejtek. A vérképzés zavara miatt a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képződése is kóros.

Kapcsolódó cikkünk

Diétázik és mindig fáradt? Vashiányos vérszegénység is okozhatja

Diétázik és mindig fáradt? Vashiányos vérszegénység is okozhatja

Az egészséges életmód és az optimális testfelépítés eléréséhez igen fontos a rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás. ...

Miért fontos a B12-vitamin a szervezetünk számára?

A B12-vitamin (kobalamin) a vízben oldódó vitaminok csoportjába tartozik. Alapvetően a táplálkozás révén jutunk hozzá és ez a legtöbb ember esetében elegendő mennyiséget ad. A B12-vitamin fontos tápanyag, nélkülözhetetlen a fehérjeszintézisben és a DNS felépítésében, valamint segít a szervezetnek a vörösvértestek előállításában. Kezeletlenül a B12-vitamin hiánya fizikai, neurológiai és pszichológiai problémákat is okozhat a B12-vitaminhiányos vérszegénység mellett.

A szervezetünk nem képes B12-vitamint előállítani, hanem a táplálkozás révén jutunk hozzá. A B12-vitamin kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg: húsokban, májban, tojásban és tejben. A gombák és növények nem tartalmaznak B12-vitamint, emiatt a kizárólag növényi étrendet fogyasztóknak erre fokozott figyelmet kell fordítaniuk. A vastagbélben is termelődik ugyan B12-vitamin, de ez jelentéktelen mennyiségű a szervezetünk számára. Emellett megtalálható a dúsított élelmiszerekben is, például bizonyos gabonafélékben, a kenyérben és az élesztőben. A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez bizonyos vitaminokat és tápanyagokat adnak hozzá. A felnőtteknek naponta körülbelül 2,4 mikrogramm B12-vitaminra van szükségük, a várandós vagy szoptatós nőknek pedig ennél is többre. A csecsemők és a gyermekek B12-vitamin-szükséglete életkoronként változik.

Két dolognak kell megtörténnie ahhoz, hogy a szervezet fel tudja szívni a B12-vitamint a táplálékból. Első lépésként a gyomorban lévő sósavra van szükség, ami eltávolítja a B12-vitamint a benne lévő ételből. Ezt követően a B12-vitamin egyesül egy intrinzikus faktor nevű anyaggal, amit szintén a gyomor termel. A B12-vitamin ezután már képes felszívódni az emésztőrendszerből. A szervezetünk 1000-2000-szer annyi B12-vitamint tárol, mint amennyit egy nap alatt megeszünk. Éppen ezért akár 2-5 évbe is beletelhet, mire a B12-hiány jelei megmutatkoznak. Sokan ezért kezdetben panaszmentesek, de az is gyakori, hogy a neurológiai és a pszichológiai tünetek megelőzzék magát, a B12-vitaminhiányos vérszegénység kialakulását.

Milyen tünetekkel jelentkezik a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység tünetei korai szakaszban és enyhe B12-vitaminhiány esetén szinte nem is jelentkeznek. Ahogyan viszont a hiány fokozódik, megmutatkoznak a vérszegénység alaptünetei, melyek kiegészülhetnek néhány speciális panasszal:

  • fáradtság, gyengeség
  • sápadtság, fakó bőr (akár a szemfehérje sárgás elszíneződése)
  • fejfájás
  • tachykardia (magas pulzus)
  • enyhe vérzékenység
  • étvágytalanság
  • fogyás
  • hányinger
  • székrekedés vagy hasmenés
  • glosszitisz (nyelv gyulladása)
  • vitiligo
  • hiperpigmentáció

Ha nem történik meg a B12-vitamin pótlása, neurológiai panaszok is társulhatnak, mint például:

  • reflexeltérések
  • ízületi mélyérzés-zavarok
  • zsibbadás
  • látászavar
  • járászavarok
  • emlékezetzavar
  • depresszió
  • nagyon súlyos esetben akár demencia is előfordulhat 

A B12-hiányból eredő neurológiai problémák maradandóak is lehetnek. Emellett pszichológiai tünetek is megjelenhetnek, mint például a gyakori hangulatingadozás, ingerlékenység vagy a depresszió.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi lehet a B12-vitaminhiányos vérszegénység oka?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység hátterében – ahogy azt a neve is mutatja - a B12-vitamin hiánya áll. De vajon miért lehet kevesebb egyesek szervezetében a B-12 vitamin szint? Ennek számos oka lehet, melyek közül összegyűjtöttük a leggyakoribbakat:

  • Hiányos bevitel: Elsősorban vegetáriánusok és vegánok körében gyakori, mert pont a B12-vitamin tartalmazó ételeket, az állati eredetű ételeket (például hús, tojás) hagyják ki az étrendből. Emellett gyermekeknél is előfordulhat az alacsonyabb raktárszint miatt, valamint idős korban és az alkoholbetegségben szenvedőknél.B12-vitaminhiányos vérszegénység - Trombózis és Hematológiai Központ
  • Felszívódási zavar: A B12-vitamin felszívódásához a gyomor és a vékonybelek épsége is szükséges. Felszívódási zavarhoz vezethet például a több mint 12 hónapnyi gyomorsav termelődését szabályozó gyógyszerek (hétköznapi nyelven „savlekötők”) szedése. A csökkent mennyiségű gyomorsav ugyanis nem tudja „széthasítani” a B12-vitamin és a táplálék fehérjéi közötti kötéseket. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére gyakran kapott metformin tartalmú gyógyszerek is előidézhetik a B12-vitamin felszívódási zavarát, így hiány léphet fel. Alkoholbetegség, gyomor- vagy bélműtét (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa), lisztérzékenység és akár bélférgesség következményeképpen is kialakulhat felszívódási zavar. Autoimmun folyamat is eredményezheti a felszívódási zavart, amely a gyomor nyálkahártyájában termelődő intrinszik faktort (a B12-vitamin felszívódását végzi a vékonybél csípőbél szakaszában) és a gyomor parietális sejtjeit (fedősejtek) támadja meg.
  • Fokozott szükséglet: Bizonyos kórképek esetén is kialakulhat hiány, melyek fokozott vörösvérsejt képződéssel járnak. A terhesség alatt általában folsavhiány jelentkezik, tehát nem jelent fokozott szükségletet a B12-vitamin szempontjából.

A fentiek mellett az alábbi kórképek is lehetnek a B12-vitaminhiányos vérszegénység okai:

  • mielodiszpláziás szindróma - MDS (kevés vörösvértest képződik a csontvelőben)
  • akut leukémia (fehérvérsejtek felszaporodás a vérben)
  • nagy granuláris limfocitás (LGL) leukémia
  • májbetegség
  • hipotireózis (pajzsmirigy alulműködése)
  • retikulocitózis (retikulociták nagyobb számban jutnak a vérbe)
  • HIV-fertőzés
  • rézhiány
  • Down-szindróma
  • nukleinsavszintézis-gátló alkalmazása (zidovudin, hidroxiurea)

Hogyan azonosítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A tünetek alapján is lehet a B12-vitamin hiányára következtetni, de laboratóriumi vizsgálatok során a vérkép-meghatározás és a szérum B12-vitamin szintjének mérésével pontosan felállítható a diagnózis. Jelenlegi állás szerint nem szükséges már elvégezni a Schilling-tesztet és a csontvelővizsgálatot sem.

Az egyéb felsorolt vészes vérszegénységet kialakító kórképek esetében a beteget feltétlenül hematológus szakembernek kell látnia és a kivizsgálást belgyógyász-, endokrinológus- vagy gasztroenterológus szakember végzi.

Milyen kezeléssel gyógyítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység megelőzésénél és enyhe B12-vitamin hiánynál a szájon át szedhető vitaminkészítmények alkalmazása és a B12-vitaminban gazdag étkezés is célravezető lehet. A B12-vitamin fogyasztásának lehetőségei a következők:

  • Állati eredetű élelmiszerek: A vörös hús, a hal, a baromfi, a tojás, a tej és más tejtermékek mind tartalmaznak B12-vitamint.
  • Dúsított élelmiszerek: A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez vitaminokat és tápanyagokat adnak hozzá. A dúsított élelmiszerek közé tartoznak bizonyos müzlik, az élesztő, a növényi tej és bizonyos kenyerek. Mindenképpen ellenőrizze az élelmiszerek címkéjén (tápértékadatok), hogy az élelmiszereket B12-vitaminnal dúsították-e.
  • Étrend-kiegészítők: Sok multivitamin tartalmaz B12-vitamint. Vannak olyan étrend-kiegészítők is, amelyek csak B12-vitamint tartalmaznak.

Érdemes emellett kerülni az alkoholfogyasztást. A gyakori alkoholfogyasztás károsíthatja az emésztőrendszert, és megnehezítheti a szervezet számára a B12-vitamin felszívódását. Ha valaki emésztőrendszeri betegségben szenved (például Crohn-betegségben vagy cöliákiában) annak kezelésével is sokat tehet a B12-vitaminhiányos vérszegénység megelőzése érdekében.

A súlyos B12-vitaminhiányos vérszegénység kezelése során főként vénán keresztül (parenterálisan) történik a pótlás. Ennek oka, hogy a súlyos hiány hátterében felszívódási zavarok állnak, így a probléma nem oldódna meg a szájon át szedhető B12-vitamin készítményekkel sem. A parenterális út kikerüli a felszívódást és közvetlenül a vérbe juttatja a vitamint. A hazai gyakorlatban súlyos esetekben izomba adott injekcióval (intramuszkuláris) pótolják a B12-vitamint, ami hasonló elven, a bélrendszer kikerülésével dolgozik. Amennyiben folsavhiány is kíséri a kórképet, első lépésként a B12-vitamint kell pótolni, a folsav pótlása ezt követően kezdődhet meg.

Téma szakértője

Dr. Fehér Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  • Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2019.05.30 Utolsó módosítás: 2025.01.02