B12-vitaminhiányos vérszegénység

Tartalom

Mit jelent a B12-vitaminhiányos vérszegénység?
Miért fontos a B12-vitamin a szervezetünk számára?
Milyen tünetekkel jelentkezik a B12-vitaminhiányos vérszegénység?
Mi lehet a B12-vitaminhiányos vérszegénység oka?
Hogyan azonosítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?
Milyen kezeléssel gyógyítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• laborvizsgálat 
• vérszegénység oki hátterének kivizsgálása
• gyomor-bélrendszeri tükrözés
• vérszegénység kezelése 

Mit jelent a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység akkor fordul elő, amikor a szervezetben nincs elég egészséges vörösvértest. A vörösvértestek előállításához B12-vitaminra van szükség, hiányában pedig vérszegénység léphet fel. Szervezetünk rendelkezik valamennyi B12-vitamin raktárral, így ha csökken a bevitel mennyisége, kezdetben még nem mutatkoznak meg a B12-vitaminhiányos vérszegénység tünetei. Általában az idősebb korosztályt, a 60 év felettieket érinti ez a betegség.

Más néven vészes vérszegénységként (anaemia perniciosa) is szokták emlegetni ezt az állapotot. Nevét a vészesen megfogyatkozó vérsejtekről kapta annak idején, mikor a betegség okát még nem ismerték pontosan. A vérszegénységek elkülönítésében a hiperkróm anémiák csoportjába tartozik, mely a DNS-képzés zavara miatt alakul ki. Az ilyen típusú anémiák esetében a csontvelőben a normál méretűnél nagyobb vörösvérsejtek képződnek (megaloblasztos vérképzés). A megaloblasztos vérképzés hátterében B12-vitamin- és/vagy a folsavhiány áll. Ezeknek a vörösvértesteknek a hemoglobintartalmuk magas, ugyanakkor hibásan képződtek és egy részük már a csontvelőben elpusztul. Összességében így kevesebb egészséges sejt jut ki a csontvelőből, és azok is méretükben nagyobbak, mint normál esetben. Mivel a B12-vitamin a DNS képzésében játszik szerepet, így nem a vörösvértestek az egyetlen érintett sejtek. A vérképzés zavara miatt a fehérvérsejtek és a vérlemezkék képződése is kóros.

Kapcsolódó cikkünk

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori ...

Miért fontos a B12-vitamin a szervezetünk számára?

A B12-vitamin (kobalamin) a vízben oldódó vitaminok csoportjába tartozik. Alapvetően a táplálkozás révén jutunk hozzá és ez a legtöbb ember esetében elegendő mennyiséget ad. A B12-vitamin fontos tápanyag, nélkülözhetetlen a fehérjeszintézisben és a DNS felépítésében, valamint segít a szervezetnek a vörösvértestek előállításában. Kezeletlenül a B12-vitamin hiánya fizikai, neurológiai és pszichológiai problémákat is okozhat a B12-vitaminhiányos vérszegénység mellett.

A szervezetünk nem képes B12-vitamint előállítani, hanem a táplálkozás révén jutunk hozzá. A B12-vitamin kizárólag állati eredetű táplálékokban található meg: húsokban, májban, tojásban és tejben. A gombák és növények nem tartalmaznak B12-vitamint, emiatt a kizárólag növényi étrendet fogyasztóknak erre fokozott figyelmet kell fordítaniuk. A vastagbélben is termelődik ugyan B12-vitamin, de ez jelentéktelen mennyiségű a szervezetünk számára. Emellett megtalálható a dúsított élelmiszerekben is, például bizonyos gabonafélékben, a kenyérben és az élesztőben. A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez bizonyos vitaminokat és tápanyagokat adnak hozzá. A felnőtteknek naponta körülbelül 2,4 mikrogramm B12-vitaminra van szükségük, a várandós vagy szoptatós nőknek pedig ennél is többre. A csecsemők és a gyermekek B12-vitamin-szükséglete életkoronként változik.

Két dolognak kell megtörténnie ahhoz, hogy a szervezet fel tudja szívni a B12-vitamint a táplálékból. Első lépésként a gyomorban lévő sósavra van szükség, ami eltávolítja a B12-vitamint a benne lévő ételből. Ezt követően a B12-vitamin egyesül egy intrinzikus faktor nevű anyaggal, amit szintén a gyomor termel. A B12-vitamin ezután már képes felszívódni az emésztőrendszerből. A szervezetünk 1000-2000-szer annyi B12-vitamint tárol, mint amennyit egy nap alatt megeszünk. Éppen ezért akár 2-5 évbe is beletelhet, mire a B12-hiány jelei megmutatkoznak. Sokan ezért kezdetben panaszmentesek, de az is gyakori, hogy a neurológiai és a pszichológiai tünetek megelőzzék magát, a B12-vitaminhiányos vérszegénység kialakulását.

Milyen tünetekkel jelentkezik a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység tünetei korai szakaszban és enyhe B12-vitaminhiány esetén szinte nem is jelentkeznek. Ahogyan viszont a hiány fokozódik, megmutatkoznak a vérszegénység alaptünetei, melyek kiegészülhetnek néhány speciális panasszal:

• fáradtság, gyengeség
• sápadtság, fakó bőr (akár a szemfehérje sárgás elszíneződése)
• fejfájás
• tachykardia (magas pulzus)
• enyhe vérzékenység
• étvágytalanság
• fogyás
• hányinger
• székrekedés vagy hasmenés
• glosszitisz (nyelv gyulladása)
• vitiligo
• hiperpigmentáció

Ha nem történik meg a B12-vitamin pótlása, neurológiai panaszok is társulhatnak, mint például:

• reflexeltérések
• ízületi mélyérzés-zavarok
• zsibbadás
• látászavar
• járászavarok
• emlékezetzavar
• depresszió
• nagyon súlyos esetben akár demencia is előfordulhat 

A B12-hiányból eredő neurológiai problémák maradandóak is lehetnek. Emellett pszichológiai tünetek is megjelenhetnek, mint például a gyakori hangulatingadozás, ingerlékenység vagy a depresszió.

Mi lehet a B12-vitaminhiányos vérszegénység oka?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység hátterében – ahogy azt a neve is mutatja - a B12-vitamin hiánya áll. De vajon miért lehet kevesebb egyesek szervezetében a B-12 vitamin szint? Ennek számos oka lehet, melyek közül összegyűjtöttük a leggyakoribbakat:

• Hiányos bevitel: Elsősorban vegetáriánusok és vegánok körében gyakori, mert pont a B12-vitamin tartalmazó ételeket, az állati eredetű ételeket (például hús, tojás) hagyják ki az étrendből. Emellett gyermekeknél is előfordulhat az alacsonyabb raktárszint miatt, valamint idős korban és az alkoholbetegségben szenvedőknél.
• Felszívódási zavar: A B12-vitamin felszívódásához a gyomor és a vékonybelek épsége is szükséges. Felszívódási zavarhoz vezethet például a több mint 12 hónapnyi gyomorsav termelődését szabályozó gyógyszerek (hétköznapi nyelven „savlekötők”) szedése. A csökkent mennyiségű gyomorsav ugyanis nem tudja „széthasítani” a B12-vitamin és a táplálék fehérjéi közötti kötéseket. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére gyakran kapott metformin tartalmú gyógyszerek is előidézhetik a B12-vitamin felszívódási zavarát, így hiány léphet fel. Alkoholbetegség, gyomor- vagy bélműtét (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa), lisztérzékenység és akár bélférgesség következményeképpen is kialakulhat felszívódási zavar. Autoimmun folyamat is eredményezheti a felszívódási zavart, amely a gyomor nyálkahártyájában termelődő intrinszik faktort (a B12-vitamin felszívódását végzi a vékonybél csípőbél szakaszában) és a gyomor parietális sejtjeit (fedősejtek) támadja meg.
• Fokozott szükséglet: Bizonyos kórképek esetén is kialakulhat hiány, melyek fokozott vörösvérsejt képződéssel járnak. A terhesség alatt általában folsavhiány jelentkezik, tehát nem jelent fokozott szükségletet a B12-vitamin szempontjából.

A fentiek mellett az alábbi kórképek is lehetnek a B12-vitaminhiányos vérszegénység okai:

• mielodiszpláziás szindróma - MDS (kevés vörösvértest képződik a csontvelőben)
• akut leukémia (fehérvérsejtek felszaporodás a vérben)
• nagy granuláris limfocitás (LGL) leukémia
• májbetegség
• hipotireózis (pajzsmirigy alulműködése)
• retikulocitózis (retikulociták nagyobb számban jutnak a vérbe)
• HIV-fertőzés
• rézhiány
• Down-szindróma
• nukleinsavszintézis-gátló alkalmazása (zidovudin, hidroxiurea)

Hogyan azonosítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A tünetek alapján is lehet a B12-vitamin hiányára következtetni, de laboratóriumi vizsgálatok során a vérkép-meghatározás és a szérum B12-vitamin szintjének mérésével pontosan felállítható a diagnózis. Jelenlegi állás szerint nem szükséges már elvégezni a Schilling-tesztet és a csontvelővizsgálatot sem.

Az egyéb felsorolt vészes vérszegénységet kialakító kórképek esetében a beteget feltétlenül hematológus szakembernek kell látnia és a kivizsgálást belgyógyász-, endokrinológus- vagy gasztroenterológus szakember végzi.

Milyen kezeléssel gyógyítható a B12-vitaminhiányos vérszegénység?

A B12-vitaminhiányos vérszegénység megelőzésénél és enyhe B12-vitamin hiánynál a szájon át szedhető vitaminkészítmények alkalmazása és a B12-vitaminban gazdag étkezés is célravezető lehet. A B12-vitamin fogyasztásának lehetőségei a következők:

• Állati eredetű élelmiszerek: A vörös hús, a hal, a baromfi, a tojás, a tej és más tejtermékek mind tartalmaznak B12-vitamint.
• Dúsított élelmiszerek: A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez vitaminokat és tápanyagokat adnak hozzá. A dúsított élelmiszerek közé tartoznak bizonyos müzlik, az élesztő, a növényi tej és bizonyos kenyerek. Mindenképpen ellenőrizze az élelmiszerek címkéjén (tápértékadatok), hogy az élelmiszereket B12-vitaminnal dúsították-e.
• Étrend-kiegészítők: Sok multivitamin tartalmaz B12-vitamint. Vannak olyan étrend-kiegészítők is, amelyek csak B12-vitamint tartalmaznak.

Érdemes emellett kerülni az alkoholfogyasztást. A gyakori alkoholfogyasztás károsíthatja az emésztőrendszert, és megnehezítheti a szervezet számára a B12-vitamin felszívódását. Ha valaki emésztőrendszeri betegségben szenved (például Crohn-betegségben vagy cöliákiában) annak kezelésével is sokat tehet a B12-vitaminhiányos vérszegénység megelőzése érdekében.

A súlyos B12-vitaminhiányos vérszegénység kezelése során főként vénán keresztül (parenterálisan) történik a pótlás. Ennek oka, hogy a súlyos hiány hátterében felszívódási zavarok állnak, így a probléma nem oldódna meg a szájon át szedhető B12-vitamin készítményekkel sem. A parenterális út kikerüli a felszívódást és közvetlenül a vérbe juttatja a vitamint. A hazai gyakorlatban súlyos esetekben izomba adott injekcióval (intramuszkuláris) pótolják a B12-vitamint, ami hasonló elven, a bélrendszer kikerülésével dolgozik. Amennyiben folsavhiány is kíséri a kórképet, első lépésként a B12-vitamint kell pótolni, a folsav pótlása ezt követően kezdődhet meg.

Téma szakértője

Dr. Fehér Ágnes

belgyógyász, hematológus

Specialitások:

• Specialitások:
  • vérképeltérések
  • vashiányos vérszegénység
  • nyirokcsomó megnagyobbodás
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
• Rendelés típusa:
  • személyes (rendelői) konzultáció
  • távkonzultáció (telefonos) 

Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

Előjegyzés