Trombocitopénia

Mi a vérlemezkék feladata a szervezetünkben?
Mit jelent a trombocitopénia?
Milyen tünetek esetén valószínű a trombocitopénia?
Miért alakulhat ki a trombocitopénia?
Milyen veszélyekkel fenyeget a trombocitopénia?
Hogyan vizsgálható ki a trombocitopénia?
Van lehetőség kezelni a trombocitopénia állapotát?
Mit lehet még tenni a trombocitopénia ellen?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• laborvizsgálat 
• További laborvizsgálatok
• Kontroll vizsgálatok

Mi a vérlemezkék feladata a szervezetünkben?

A trombocitopénia a vérlemezkék (trombociták) számának kóros csökkenését jelenti. A vérlemezkék központi szerepet játszanak a véralvadásban. Összecsapzódásukkal stabil dugót képeznek érsérülés esetén, így megakadályozzák a nagymértékű vérvesztést. A csontvelő termeli a vérlemezkék előalakját, a megakariocytát. A megakariocyták fragmentálódásával keletkeznek a vérlemezkék, így valójában úgy tekinthetünk rájuk, mint apró sejtdarabkákra vagy sejttörmelékre. Nincs saját sejtmagjuk, ennek megfelelően pedig funkciójuk sem bonyolult. Ám mégis egy létfontosságú feladatot töltenek be, ők hozzák létre a vérrögöket!

Testünk állandó környezetet próbál biztosítani és ezt folyamatosan védeni. Ha bárhol felsértjük a bőrünket, az apró hajszálerek sérülése miatt vérzés indul meg. Az érfal sérülése olyan anyagok felszabadulását okozza, ami elindítja a véralvadási kaszkád folyamatát, és végső soron létrejön egy dugó, ami lezárja a sérülést. Szervezetünk ilyen módon védi magát: a dugó (vagyis a vérrög) gátat képez a külvilág felé és megakadályozza a kórokozók véráramba jutását, valamint ennek mentén indul meg a gyógyulás folyamata is. A véralvadás folyamatában központi szerepet játszanak a vérlemezkék. Egyrészt ők is tartalmaznak olyan kémiai anyagokat, amik katalizálják a véralvadási kaszkádot, valamint fizikailag is részt vesznek a vérrög-dugó képzésében. A véralvadás során a sejthártyájuk alól felszabadulnak ezek a kémiai anyagok, ők maguk pedig fennakadnak a fibrinhálón és egy növekvő, egyre stabilabb vérrögöt hoznak létre. Fontos tudni, hogy egészséges esetben, sérülések nélkül és a vér folyamatos áramlásakor a vérlemezkék is ,,csak” áramlanak benne. Ilyen esetben nem szabad, hogy összecsapzódjanak! Sérülésekkor viszont fontos, hogy be tudják tölteni ezt a funkciót és megakadályozzák a vérvesztést. Ha tehát sérül a vérlemezkék funkciója (bármilyen irányban is), az komoly problémákat okozhat. Ugyanígy komoly gondot jelenthet a vérlemezkék számának a csökkenése is, vagyis a trombocitopénia.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen tünetek esetén forduljon hematológushoz?

A hematológia a belgyógyászat egy része, mely esetében a vérrel, a vérképző-és nyirokrendszerrel, valamint annak zavaraival foglalkoznak. Hogy milyen tünetek, panaszok ...

Mit jelent a trombocitopénia?

A trombocitopénia olyan állapot, amikor a vérben lecsökken a vérlemezkék (trombociták) száma. Az orvostudományban normáltartományokat használunk, hogy össze tudjuk hasonlítani az egyes betegek állapotát. A normáltartományokat az egészséges lakosság túlnyomó többségének értékei alapján határozzák meg. Ez jelenti a standardot, az ettől eltérő értékek pedig betegségre utalhatnak. Egy egészséges ember vérében mikroliterenként 150.000-350.000 vérlemezke található. Ha ez a szám 30.000/mikroliter alá csökken, a szervezet már egyre nehezebben tudja megállítani a vérzést és növekszik a vérvesztés kockázata. Kóros vérzés általában akkor jelentkezik, ha már 10.000/mikroliter alá csökken ez az érték.

Milyen tünetek esetén valószínű a trombocitopénia?

A trombocitopénia sokáig tünetmentes, mert a vérlemezke szám csökkenését sokáig képes tolerálni a szervezet. A trombocitopénia első tünetei közül kiemelhetőek a bőr és nyálkahártyavérzések. Szintén gyakori, hogy enyhébb sérülések alkalmával is nagy kiterjedésű véraláfutások jönnek létre. A hosszan tartó vagy nehezen megállítható vérzések is utalhatnak erre a betegségre, például az hosszabb ideig tartó menstruáció, vagy akár a nehéz vérzéscsillapítás sérülés, vágás esetén. A gyakori orr-, fogíny-, vagy bőrvérzések mind-mind felvetik a trombocitopénia gyanúját. Kevésbé jellegzetesek, de bőrkiütések vagy pontszerű véraláfutások, petechiák is előfordulhatnak.

Minél alacsonyabb a vérlemezkeszám a vérben, annál erősebbek lesznek a tünetek. Vér jelenhet meg a székletben és a vizeletben is, valamint a menstruációs vérzések is egyre erősödhetnek trombocitopénia esetén. Kórosan alacsony trombocitaszám mellett spontán agyvérzés, illetve emésztőrendszeri vérzés is kialakulhat. Az emésztőrendszeri vérzés tünetei közé tartozik a hányás vagy a sötét színű széklet, ami alvadt, emésztett vért tartalmaz. A vérveszteség miatt csökkenhet a vörösvérsejtek száma, ami fáradtságot és általános gyengeséget okozhat, vagyis hosszútávon a vérszegénység tünetei kerülhetnek előtérbe.

Miért alakulhat ki a trombocitopénia?

A trombocitopénia a vérlemezkék számának csökkenését jelenti, ám ennek hátterében sok minden állhat. Károsodhat a vérlemezkék képzése vagy felgyorsulhat a pusztulásuk és az eltávolításuk. A trombocitopénia hátterében állhatnak az alábbiak:

• Autoimmun betegségek: A trombocitopénia egyik különleges típusa az immun trombocitopénia. Ilyenkor az immunrendszer hibásan támadja meg és pusztítja el a saját vérlemezkéit. A trombocitopénia leggyakrabban SLE-ben és rheumatoid arthritisben figyelhető meg.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként kialakulhat trombocitopénia. Például néhány antibiotikum, epilepsziaellenes gyógyszer vagy gyulladáscsökkentő járhat ilyen mellékhatással.
• Vírusfertőzések: Vírusfertőzések is trombocitopénia kialakulásához vezethetnek, például a HIV, hepatitis vagy a cytomegalovírus.
• Csontvelő betegségek: A csontvelőben történő zavarok, például az aplasztikus anaemia vagy a leukémia, negatívan befolyásolhatják a vérlemezke-képződést.
• Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai rendellenességek, mint például a veleszületett trombocitopénia is a vérlemezkék termelésének csökkenését eredményezheti.
• Alkoholizmus: Az alkoholizmus hosszú távon negatív hatással van a csontvelőre és befolyásolhatja a vérlemezkék képződését. Krónikus alkoholizmus esetén a megaloblasztos anémia mellett trombocitopénia is létrejöhet.
• Májbetegségek: A krónikus májbetegségek (például a cirrhosis) is hatással vannak a vérlemezkék termelésére és lebontására, így végsősoron trombocitopénia kialakulását okozhatják.
• Splenomegalia: A lép megnagyobbodásának következtében is létrejöhet trombocitopénia. Ennek oka, hogy a lép távolítja el a keringésből az elhasználódott sejteket.
• Tumorok és rosszindulatú betegségek: Lymphoma és mieloproliferatív betegségek esetén is felléphet trombocitopénia.
• Egyéb tényezők: Terhesség alatt vagy műtéti beavatkozások kapcsán sem ritk a trombocitopénia.

Milyen veszélyekkel fenyeget a trombocitopénia?

A trombocitopénia legnyilvánvalóbb szövődménye a súlyos vérzés kialakulása. Ez gyakran belső vérzés formájában jelentkezik, amit nehéz diagnosztizálni és kezelni. Okozhat belgyógyászati vérzéseket, például emésztőrendszeri vérzést, ami fekete vagy véres széklettel, illetve véres hányással járhat. Súlyos trombocitopénia esetén a koponyaüregben is vérzések jöhetnek létre; vagyis vérzéses stroke-ot is okozhat, amit nehezebb kezelni, mint az ischaemiás típust. A vérzések szeptikus szövődménnyel is járhatnak, mert a környező szövetekben fertőzés alakulhat ki. A trombocitopénia következtében veseelégtelenség is kialakulhat.

Műtétek előtt fontos felmérni a vérzéses rizikó mértékét. A trombocitopénia ugyanis befolyásolhatja a kimenetelt, és megnövekedhet miatta a vérzés kockázata műtétek vagy fogászati beavatkozások során. Várandós nőknél a trombocitopénia terhességi komplikációkat okozhat, például intrauterin növekedési visszamaradást vagy koraszülést.

Mindezekből látható, hogy a trombocitopénia egy olyan állapot, amit komolyan kell venni és kezelni! A hatékony kezeléshez viszont ki kell nyomozni, hogy mi okozta: miért pusztulnak a vérlemezkék vagy miért keletkezik kevesebb belőlük. A trombocitopénia ugyanis önmagában is veszélyes, de a háttérben álló betegségek is további, komoly gondokat okozhatnak.

Hogyan vizsgálható ki a trombocitopénia?

Magát a trombocitopéniát nem nehéz diagnosztizálni, a kihívást a háttérben álló ok megtalálása jelenti. Ez egy hosszadalmas folyamat lehet, amihez nagyon alapos belgyógyászati vizsgálatra van szükség. Ahogyan ugyanis bemutattuk, sok minden okozhatja és minden egyes lehetőséget külön-külön fel kell mérni és kizárni. Éppen ezért a trombocitopénia kivizsgálása az alábbiakat is tartalmazhatja:

• Részletes anamnézis felvétel
• Alapos fizikális vizsgálat
• Vérkép vizsgálat
• Perifériás vérkenet
• Koagulációs vizsgálatok
• Csontvelői biopszia és aspirációs citológia
• Immunológiai tesztek
• Molekuláris vizsgálatok
• Képalkotó vizsgálatok (hasi ultrahang)

Van lehetőség kezelni a trombocitopénia állapotát?

A trombocitopénia kezelése első vonalban a tünetek súlyosságától függ. Súlyos esetben ugyanis gyors thrombocita pótlásra van szükség transzfúzió révén, valamint előre tervezett műtétek előtt is a vérlemezke-szint növelése érdekében. Ilyenkor is ki kell vizsgálni a háttérben álló okot, de az életmentés miatt gyors beavatkozás kellhet. Enyhébb esetekben a kivizsgálással is kezdődhet a folyamat, hiszen oki terápiát az alapbetegség gyógyítása jelenti. Autoimmun eredetű trombocitopénia esetén például az immunrendszer szabályozására irányuló gyógyszerek (kortikoszteroidok vagy más immunoszuppresszív szerek) alkalmazhatók. Az intravénás immunoglobulin (IVIG) adása is segíthet a vérlemezke-szám emelésében és az immunrendszer egyensúlyának helyreállításában. Olyan gyógyszerek is alkalmazhatók, amelyek serkentik a csontvelőt a vérlemezkeképzésre. Ezeket a trombopoetin-receptor agonistáknak nevezik. Ha súlyosan károsodott a csontvelő, a csontvelő-átültetés is megoldást jelenthet. Ha a lép felelős a vérlemezkék eltávolításáért (azaz splenomegalia áll fent), a lép eltávolítása (splenectomia) is szóba jöhet.

Mit lehet még tenni a trombocitopénia ellen?

Trombocitopénia esetén rendszeres orvosi ellenőrzésekre van szükség! Ez egy veszélyes állapot, ilyenkor szorosabb orvosi kontroll kell, hogy nyomon lehessen követni a vérlemezkeszámot és megelőzni az esetleges szövődményeket. A betegek nem érzik az alacsony vérlemezkeszámot, ez csak a laboratóriumi vizsgálatokból derül ki vagy pedig a csillapíthatatlan vérzések alapján. Kórosan alacsony vérlemezkeszám mellett fontos a helyes életmód kialakítása is. Igyekezni kell kerülni a veszélyes, könnyen sérüléseket okozó sportokat. Ilyenek például a küzdősportok, falmászás vagy biciklizés. Összességében tehát kímélő életmód javasolt rendszeres orvosi kontrollal.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

Specialitások:

• Specialitások
  • leukémia
  • vérképeltérések okának kivizsgálása
  • limfóma
  • nyirokcsomó megnagyobbodás
  • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

 

• Rendelés típusa:
  • személyes (rendelői) konzultáció 

Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

Előjegyzés