Nyirokcsomó duzzanat

Nyirokcsomó duzzanat

A nyirokcsomó központi szerepet tölt be a testünkben. Feladatuk a nyirok összeszedése, illetve a szervezet védekező képességének a fenntartása. Előfordulhat, hogy megfázás, infulenza, vagy bármely egyéb betegség alkalmával megduzzadnak és könnyen tapinthatóvá válnak, de vajon mi van akkor, ha látszólag minden előzmény nélkül duzzadnak meg a nyirokcsomók?

A nyirokcsomó szerepe

A nyirokcsomó duzzanat lehetséges okai

Nyirokcsomó duzzanat: fájdalmas vagy fájdalom mentes

Nyirokcsomó duzzanat rákos megbetegedésekben

A nyirokszerv szűrő funkciója

A nyirokcsomó duzzanat iagnosztizálása

A nyirokcsomó duzzanat kezelése

A nyirokcsomó szerepe

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén helyezkednek el. Feladatuk a nyirok (szövetközi folyadék) megszűrése, illetve az immunrendszer szabályozása a nyiroksejtek termelésén keresztül. A nyirokban keringő kórokozókat, elhalt sejteket, idegen anyagokat a nyirokcsomó kiszűri, aminek következtében előfordulhat, hogy a nyirokcsomók duzzanat megjelenésével válaszolnak..

A nyirokcsomók fontos részei az immunrendszernek, amely a szervezet védelmét szolgálja. Amikor a nyirokcsomók olyan idegen anyagokat vagy kórokozókat érzékelnek, mint például baktériumok vagy vírusok, a benne található immunsejtek aktiválódnak. Az aktivált immunsejtek elkezdenek szaporodni és specifikus antitesteket termelni azonosított kórokozók ellen.

Ezenkívül a nyirokcsomókban történő folyamatok során az immunrendszer "tanul" is a kórokozókkal szemben, és fejleszti az immunválaszt. Ezáltal a szervezet hatékonyabban tud reagálni az ismételt expozíciókra, és memóriasejteket termel az immunitás fenntartásához.

A nyirokcsomó továbbá szerepet játszik a vér alakos elemeinek képzésében is, mivel bizonyos típusú fehérvérsejtek, például a limfociták, itt képződnek. Emellett a nyirokcsomókban történő folyamatok révén a szervezet szabályozza a szövetközi folyadék mennyiségét és összetételét is.

Az időszakos nyirokcsomó duzzanat általában jel lehet a szervezet immun-aktivitásának, mivel a nyirokcsomó duzzanat a kórokozók vagy egyéb idegen anyagok eltávolításának folyamatához kapcsolódhat. Azonban, ha a nyirokcsomó duzzanat hosszabb ideig fennáll, esetleg más tünetekkel együtt jelentkezik, fontos orvoshoz fordulni, mivel ezek a jelek más, potenciálisan súlyosabb egészségügyi problémákra is utalhatnak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A nyirokcsomó duzzanat lehetséges okai

A nyirokcsomó duzzanat minden esetben valaminek a tünete, nem tekinthető különálló betegségnek. A funkcióját figyelembe véve, fontos szerepe van a nyirokcsomóknak a szervezet jelzéseiben. Nyirokcsomó duzzanat megjelenhet többek között rosszindulatú, vérképzőszervi betegségek esetén, de ugyanígy tünete lehet egyéb rosszindulatú daganatoknak is. Azokban az esetekben igaz ez, hogyha a primer daganat már áttéteket képzett a nyirokcsomó állományában, így előidézve a nyirokcsomó duzzanat kialaukását. A reumatoid arthritis és a szisztémás lupus is olyan autoimmun megbetegedések, amelyek következtében szintén előfordulhat nyirokcsomó duzzanat. Allergiás reakciók során is előfordulhat nyirokcsomó duzzanat, de akár gyógyszerek is kiválthatják.

Emellett a járványos időszakokban, influenza szezonban is gyakori panasz lehet a nyirokcsomó duzzanat, ami előfordul, hogy minimális fájdalommal jár, ám ez az adott vírusfertőzésnek köszönhető, ami nem ad okot aggodalomra.

Nyirokcsomó duzzanat további lehetséges okai közé tartoznak a bakteriális vagy vírusos fertőzések. Például, a streptococcus vagy a staphylococcus baktériumok okozta torokgyulladás vagy mandulagyulladás is vezethet nyirokcsomó duzzanathoz. Az Epstein-Barr vírus által okozott mononucleosis (csókbetegség) is ismert a nyirokcsomók duzzanatával járó állapot.

Kapcsolódó cikkünk

Daganatos betegség és vérszegénység: mire kell figyelni?

Daganatos betegség és vérszegénység: mire kell figyelni?

Daganatos betegség és kemoterápiás kezelés következtében gyakran lép fel az érintetteknél vérszegénység. Dr. Kárpáti Ágnes ...

Nyirokcsomó duzzanat: fájdalmas vagy fájdalommentes

A nyirokcsomó duzzanat fájdalommal vagy fájdalommentesen is előfordulhat, és a tapasztalt tünetek a kiváltó októl függően változnak. Az egyes esetekben tapasztalt fájdalom vagy annak hiánya számos tényezőtől függ, például a nyirokcsomó duzzanat helyétől vagy az októl.

A fájdalmas és fájdalommentes nyirokcsomó duzzanat közötti alapvető különbségek az okok és az előfordulási körülményekben rejlenek. Az alábbiakban lehet olvasni részletesebben a két típusú nyirokcsomó duzzanat főbb jellemzőit:

  • Fájdalmas nyirokcsomó duzzanat:

    • Okok: A fájdalmas nyirokcsomó duzzanat gyakran az immunrendszer válaszaként jelentkezik, amikor a nyirokcsomók megpróbálják felszámolni vagy szűrni a kórokozókat, baktériumokat, vírusokat vagy más idegen anyagokat.
    • Fő tényezők: Gyulladásos állapotok, bakteriális vagy vírusos fertőzések, autoimmun betegségek és ritkán rosszindulatú daganatok is okozhatják a fájdalmas nyirokcsomó duzzanatát.
    • Jellegzetes tünetek: Az érintett nyirokcsomókban duzzanat, érzékenyek és fájdalmasak lehetnek a tapintásra.
  • Fájdalommentes nyirokcsomó duzzanat:

    • Okok: A fájdalommentes nyirokcsomó duzzanat lehet reaktív, azaz az immunrendszer válasza egy fertőzésre vagy gyulladásra, és nem mindig jár fájdalommal.
    • Fő tényezők: Reaktív duzzanat, krónikus betegségek, allergiás reakciók, és leggyakrabban olyan daganatok, amelyek a nyirokrendszert érintik.
    • Jellegzetes tünetek: A nyirokcsomók duzzanat megfigyelhető, de általában nem okoznak fájdalmat vagy csak minimális kellemetlenséget tapintáskor.

Megjegyzendő, hogy mindkét típusú nyirokcsomó duzzanat mögött számos különböző állapot állhat, és az egyéni esetek változhatnak. A tartós vagy szokatlan tünetek esetén mindig érdemes szakorvoshoz fordulni a megfelelő diagnózis és kezelés érdekében.

Nyirokcsomó duzzanat rákos megbetegedésekben

A nyirokcsomó duzzanat egyik, viszonylag gyakori oka, valamilyen malignus danyirokcsomó duzzanatganatos megbetegedés. A nyirokcsomók ezekben kétféle módon lehetnek érintettek. Egyrészt magukból a nyirokszervekből is kiindulhatnak a daganatok, másrészt a szűrőrendszer meg tudja ragadni a nyirokrendszerben szabadon keringő daganatsejteket.

Limfóma esetén a daganat közvetlenül a nyirokszervben fejlődik ki. A limfómákat két nagyobb csoportra lehet osztani. Az egyik a A Hodgkin-kór, aminek előfordulása ritkább. Terjedésének mintázata ismert, mivel a nyirokerek mentén haladva megtámadja az útjába kerülő nyirokcsomókat.

A non-Hodgkin szindróma nem egy konkrét betegséget jelöl, hanem egy összefoglaló név, és több, mint 25 fajtája ismert. Ide tartozik minden olyan, a nyirokrendszert érintő rosszindulatú megbetegedés, ami nem felel meg a Hodgkin-kór feltételeinek.

A limfóma kialakulásának pontos oka nem ismert, annyit lehet tudni, hogy nem öröklődik, azonban egyes esetekben családi halmozódás megfigyelhető, továbbá feltételezések vanna csupán a kialakulásáról. Léteznek bizonyos rizikófaktorok, de nem igazolják teljes bizonyossággal a limfóma kialakulását. 

A nyirokcsomó duzzanat metastázisok következménye lehet, amikor a rosszindulatú daganatok sejtek terjednek a szervezet más részeire. A nyirokcsomók az immunrendszer fontos részei, és gyakran az elsődleges helyszínek, ahol a rákos sejtek megjelennek a szervezetben.

Ezeken kívül áttétek vagyis metasztázisok is megjelenhetnek a nyirokcsomó állományában, ami szintés a nyirokcsomó duzzanat kialakulását eredményezi. A metasztázisok a nyirokcsomókban általában azt jelzik, hogy a rákos sejtek már elterjedtek az eredeti daganatból, és áttétképződést okoztak. Az áttétek képződhetnek a véráramon vagy a nyirokrendszeren keresztül, és elérhetik a távoli nyirokcsomókat.

A nyirokcsomó duzzanat metasztázisok esetén az alábbi jellemzőkkel rendelkezhet:

  • Több nyirokcsomó érintettsége: A daganat sejtek gyakran terjednek több nyirokcsomóba, nem csak egyetlenbe.
  • Rögzült, nem mozgó nyirokcsomók: A metasztázisok által érintett nyirokcsomók általában a környezethez rögzültek lehetnek, és nem mozognak szabadon a bőr alatt, ellentétben a gyulladásos duzzanattal, ami szabadon mozgatható.
  • Fájdalom: A nyirokcsomó duzzanat lehet fájdalmas, de jelentkezhet fájdalom nélkül is.
  • Egyidejű tünetek: A metastázisokkal járó nyirokcsomó duzzanat általában más tünetekkel is jár, például fogyás, fáradtság, vagy más szervrendszerek érintettségéből származó tünetekkel.

Az áttétek a nyirokcsomókban általában arra utalnak, hogy a rákos folyamat elérte a későbbi stádiumát, és a daganat terjedése már távoli helyekre is elérhet.

A nyirokszerv szűrő funkciója

Az is megtörténhet, hogy a nyirokrendszerben szabadon keringő rákos sejtek úgymond, fennakadnak a nyirokszervekben. Ebben az állapotban a daganatsejtek egymásra épülnek, és elkezdenek osztódni, aminek következménye lehet a nyirokcsomó duzzanat.

Akut gyulladás esetén nyirokcsomó duzzanat jelentkezhet, nyomásra érzékennyé válhatnak. Ha két hét elteltével a nyirokcsomó duzzanat nem csökken, és nem érez nyomási fájdalmat, keresse fel orvosát! Fontos tudni, hogy daganatos megbetegedések esetén a nyirokcsomó duzzanat nyomásra, tapintásra nem feltétlenül fájdalmas.

A nyirokcsomó duzzanat diagnosztizálása

A kezelőorvos könnyen ki tudják tapintani a nyirokcsomó duzzanatot, ha az közel van a bőr felszínéhez. Ha nyomási fájdalmat érezhető, akkor valószínűleg heveny gyulladásról van szó, és nincs a háttérben komolyabb ok, de mindenképpen javasolt egy részletesebb kivizsgáláson részt venni. Ha a nyirokcsomók mélyebben a bőr alatt helyezkednek el, ultrahang vagy CT vizsgálatra lehet szükség a diagnózishoz. A betegség stádiumának meghatározásához vérvizsgálatokat és mintákat vesznek.

A nyirokcsomó duzzanat diagnózisának folyamata több lépésből áll. A következő lépések segíthetnek a pontos diagnózis meghatározásában:

  • Anamnézis és fizikális vizsgálat: Az orvos először részletes orvosi anamnézist kér, érdeklődik a beteg tüneteiről, esetleges korábbi betegségeiről, és megvizsgálja a nyirokcsomókat tapintás útján. A nyirokcsomó duzzanat  lokalizációja, mérete, állapota, fájdalma és egyéb jellemzők segíthetnek az orvosnak az ok felismerésében.
  • Képalkotó vizsgálatok: Ha a duzzadt nyirokcsomók mélyebben helyezkednek el, vagy további részletes információkra van szükség, ultrahang vagy CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatra kerülhet sor. Ezek a vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az orvos megvizsgálja a nyirokcsomókat és azok környezetét, és segíthetnek az esetleges eltérések vagy rendellenességek felderítésében.
  • Vérvizsgálatok: A vérvizsgálatok, mint például a teljes vérkép és a biokémiai vizsgálatok, segíthetnek az esetleges gyulladás, fertőzés vagy más rendellenességek kimutatásában.
  • Biopszia: Amennyiben szükséges, a nyirokcsomóból vett minta (biopszia, aspirációs citológia) segíthet az orvosnak meghatározni a nyirokcsomó duzzanat okát. A biopszia során egy kis részt vagy az egész nyirokcsomót eltávolítják, majd laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá, hogy megvizsgálják a sejteket és az esetleges daganatos elváltozásokat.

Az orvos a fenti információk alapján állapítja meg a nyirokcsomó duzzanat okát, és meghatározza a további kezelési tervet.

A nyirokcsomó duzzanat kezelése

Ha a nyirokcsomó duzzanat hátterében igazoltan rosszindulatú megbetegedés áll, a kezelőorvos pontosítja a rákos betegség típusát, genetikai hátterét, prognosztizál. Ezeket és a páciens általános egészségi állapotát figyelembe véve határozza meg a szükséges terápiát, ami lehet műtéti eltávolítás, kemoterápia, sugárkezelés, vérképszőszervi betegségek esetében akár őssejt-transzplantáció is.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

     

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőhát u. 2-6. Mammut II. 5. emelet

  • Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2020.03.09 Utolsó módosítás: 2024.03.05