Vérrögök
A vérrögök gélszerű vérgyűjtemények, amelyek a vénákban vagy artériákban képződnek, amikor a vér folyékonyból részben szilárdra változik. Az alvadás normális, de a vérrögök veszélyesek lehetnek, ha nem oldódnak fel maguktól. A kezelések a gyógyszerektől a műtétig terjednek.
Tartalom
Mely vérrögök jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot?
Kit fenyeget leginkább a vérrög?
Melyek a vérrögök létrejöttének leggyakoribb tünetei?
Hogyan diagnosztizálják a vérrögöket?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mi az a vérrög?
Normális esetben a vérrögök a véredény sérülésére adott válaszként kezdődnek. Eleinte a vér egy helyen marad. Két anyag – a vérlemezkék és a fibrin – egyesülve alkotják az úgynevezett vérlemezkedugót, amely megállítja a vágást vagy lyukat sérülések esetén. Ha vérrögök ott képződnek, ahol nem kellett volna, akkor azokat trombusnak nevezzük. A vérrög egy helyen maradhat (úgynevezett trombózis), vagy áthaladhat a testen (embóliának vagy tromboembóliának nevezik). A mozgó vagy leszakadó vérrögök különösen veszélyesek. Vérrögök képződhetnek az artériákban (artériás vérrögök) vagy a vénákban (vénás vérrögök).
A vérrög tünetei és az ajánlott kezelés attól függ, hogy a vérrög hol képződik a szervezetében, és mekkora károsodást okozhat. A leggyakoribb vérrög-jelek és kockázati tényezők ismerete segíthet észlelni vagy akár megelőzni ezt a potenciálisan életveszélyes állapotot.
Mely vérrögök jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot?
Bármilyen vérrög, amely az artériákban (artériás vérrögök) vagy a vénákban (vénás vérrögök) képződik, súlyos lehet. Azonnal hívnia kell a mentőt, ha vérrögképződésre gyanakszik.
A test egyik nagyobb vénájában képződő vérrögöt mélyvénás trombózisnak nevezik. Az álló vagy a helyén maradó vérrög nem árthat Önnek. A vérrögök akkor veszélyesek, ha elmozdulnak: ekkor ugyanis, addig áramlanak az erekben, míg valahol meg nem akadnak. Az egyik legégetőbb vérrögképződési probléma az, amikor a mélyvénás trombózis eljut a tüdőbe, és elakad. Ez az állapot, amelyet tüdőembóliának neveznek, megállíthatja a vér áramlását, és a következmények nagyon súlyosak, akár halálosak is lehetnek.
Az agyban lévő artériás vérrögöket stroke-nak nevezik. A szívartériákban vérrögök képződhetnek, amelyek szívrohamot okozhatnak. Vérrögök is kialakulhatnak a hasi erekben, fájdalmat és/vagy hányingert és hányást okozva.
Kit fenyeget leginkább a vérrög?
Egyes körülmények bizonyos embereknél nagyobb kockázatot jelentenek a vérrögök kialakulásában. A vérrögök egyre gyakoribbá válnak az életkor előrehaladtával, különösen ha 65 év felettiek. A hosszú kórházi tartózkodás, műtétek és traumák jelentősen növelhetik a vérrögök kialakulásának kockázatát.
Más tényezők kisebb mértékben növelhetik a kockázatot. Nagyobb veszélynek lehet kitéve, ha:
- Fogamzásgátló tablettát szed
- Terhes
- Rákja van, vagy rákkal kezelték.
Melyek a vérrögök létrejöttének leggyakoribb tünetei?
A vérrög tünetei attól függnek, hogy a testben hol képződik a vérrög. Néhány ember egyáltalán nem tapasztal tüneteket. Vérrögök a következő esetekben fordulhatnak elő:
- Has: A hasban lévő vérrögök fájdalmat vagy hányingert és hányást okozhatnak .
- Karok vagy lábak: A vérrög a lábban vagy a karban fájdalmas vagy érzékeny tapintású lehet. A duzzanat, a bőrpír és a melegség a vérrögképződés egyéb gyakori jelei.
- Agy: Az agyban lévő vérrögök ( stroke ) számos tünetet okozhatnak, attól függően, hogy az agy melyik részét érintik. Ezek a vérrögök beszéd- vagy látásproblémákat, mozgásképtelenséget vagy testének egyik oldalának tapintatlanságát, és néha görcsrohamokat okozhatnak.
- Szív vagy tüdő: A szívben kialakuló vérrög a szívroham tüneteit idézi elő, például zúzós mellkasi fájdalmat, izzadást, a bal karon áthaladó fájdalmat és/vagy légszomjat. A tüdőben kialakuló vérrög mellkasi fájdalmat, légzési nehézséget okozhat, és néha vérköhögéshez is vezethet.
Hogyan diagnosztizálják a vérrögöket?
Az orvosok különféle teszteket alkalmaznak a vérrögképződés kimutatására és/vagy más okok kizárására. Ha kezelőorvosa vérrögképződést gyanít, javasolhatja:
- Egyes esetekben vérvizsgálatot lehet használni a vérrögképződés kizárására.
- Az ultrahang tiszta képet ad a vénákról és a véráramlásról.
- A fej, a has vagy a mellkas CT -vizsgálata használható annak igazolására, hogy vannak-e vérrögök. Ez a képalkotó teszt segíthet kizárni a tünetek egyéb lehetséges okait.
Kapcsolódó cikkünk
Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés?
A tüdőembólia és a COVID okozta tüdőgyulladás miatt fellépő nehézlégzést igen nehéz megkülönböztetni egymástól, ám kezelésük miatt ...
Hogyan kezelik a vérrögöket?
A vérrögök, különösen a mélyvénás trombózis kezelésének célja az, hogy megakadályozzák a vérrög megnagyobbodását vagy felszabadulását. A kezelés csökkentheti annak esélyét, hogy a jövőben több vérrög alakuljon ki. A kezelés attól függ, hogy hol található a vérrög, és mekkora valószínűséggel károsítja Önt. Orvosa javasolhatja:
- Gyógyszeres kezelés: Az antikoagulánsok, más néven vérhígítók, segítenek megakadályozni a vérrögképződést. Az életveszélyes vérrögök esetében a trombolitikumoknak nevezett gyógyszerek feloldhatják a már kialakult vérrögöket.
- Kompressziós harisnya: Ez a szorosan illeszkedő harisnya nyomást biztosít, hogy csökkentse a lábduzzanatot vagy megakadályozza a vérrögképződést.
- Sebészet: A katéterrel irányított trombolízis eljárás során a szakemberek egy katétert (hosszú csövet) irányítanak a vérröghöz. A katéter közvetlenül a vérrögbe juttatja a gyógyszert, hogy segítse az oldódást. A trombektómiás műtét során az orvosok speciális eszközökkel óvatosan távolítják el a vérrögöt.
- Sztentek: Az orvosok eldönthetik, hogy szükség van-e stentre a véredény nyitva tartásához.
Téma szakértői
