Gyakran megbetegszik? Mit érdemes elemezni a vérképben?

Mi az immunrendszer feladata?

Az immunrendszer a szervezet védelmi vonala, mely felismeri, majd elpusztítja a kórokozókat. Egészséges esetben ez zavartalanul működik, ám előfordulhat, hogy ez a folyamat valamiért károsodik: vagy túlságosan gyengén működik a védekezés (alulműködik), vagy pedig hibásan (esetleg túlműködik). Utóbbi esetben alakulnak ki az autoimmun betegségek, míg alulműködéskor a páciens többször visszatérő vagy tartósan elhúzódó fertőző betegségeket, esetleg nem múló hőemelkedést, elesettséget él meg. 
- Nyilvánvaló, hogy ha az immunrendszer funkciója sérül, nem lesz képes megfelelően ellátni a feladatát, ilyenkor a fertőzések száma, illetve azok súlyossága megnő. Az immunrendszernek számos „szereplője” van, melyek közül az egyik főszerepet a vérben keringő fehérvérsejtek játsszák, amelyek keresik és felismerik az ártalmas mikroorganizmusokat, hogy megvédjenek minket káros hatásaiktól. Vannak azonban bizonyos betegségek, állapotok és különböző hatások, amelyek befolyásolhatják hatékonyságukat – ismerteti Halm doktornő.

Mi befolyásolja a fehérvérsejtek működését?

A fehérvérsejteknek (leukocitáknak) 2 fő típusuk van, a fagociták és a limfociták, melyeken belül is több altípus létezik. Az immunrendszer vizsgálatának első lépése a fehérvérsejtek számának, egész pontosan az altípusok mennyiségének számszerű meghatározása, melyet a vérkép vizsgálatából tudható meg. Erre azért van szükség, mert a fehérvérsejtek altípusai különböző funkcióval bírnak a fertőzések elleni védelemben. Alacsonyabb fehérvérsejt szám esetén (fontos miből van kevés) a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre. Az alacsony értéknek számos oka lehet. Ilyen például egy kórokozóra adott heves immunreakció, a kemoterápia, bizonyos gyógyszerek, egyes esetekben rosszindulatú hematológiai daganat (limfóma, leukémia alacsony fehérvérsejtszámmal járó variánsa) is felmerülhet. Emiatt, ha extrém alacsony a fehérvérsejtszám, illetve ismételten rossz értékek szerepelnek a leletben, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz, aki mérlegeli az eltérés súlyosságát, szükség esetén további diagnosztikai vizsgálatokat javasol.

Mit érdemes még vizsgálni a vérben?

• Vashiány (Fe) és egyéb hiányállapotok (folsav, B12)

A vas fontos nyomelem a normál vörösvértestek képzéséhez, és az immunrendszer működését is jelentősen befolyásolja. Ha valaki sokszor beteg, érdemes ellenőriztetni, nem áll-e fenn vashiány vagy vashiányos vérszegénység, mivel azt mindenképp kezelni kell. Mivel azonban a vashiány csak egy tünet, azt is ki kell deríteni, mi okozza azt. Fontos tudni, hogy aktuálisan meglévő fertőzések esetén a vasparaméterek fals eredményhez vezethetnek, mivel ilyenkor a vasat a szervezet elraktározza a kórokozók elől, hogy azok ne hasznosíthassák. Ezért a vasparamétereket mindig fertőzésmentes állapotban, negatív gyulladásos paraméter (CRP) mellett kell értelmezni! Azt mindenképpen érdemes az orvosra bízni, pontosan milyen vizsgálati elemeket kell ellenőrizni, hiszen a szérum vas és a ferritin mellett fontos lehet a TVK (teljes vaskötő kapacitás), a transzferrin szaturáció, esetleg a vérben keringő szabad transzferrin receptor szint és a CRP is.  

• Immunglobulinok

Az immunglobulinok (antigének hatására aktiválódó B limfocitákból kialakult) plazmasejtek által termelt fehérjék, olyan ellenanyagok, amelyek jelentősen befolyásolják az immunrendszer állapotát. Úgy működnek, hogy a kórokozókhoz kapcsolódva vesznek részt azok elpusztításában, vagy legyengítésében. Több immunglobulin is létezik, melyek közül a legjelentősebbek a IgG, IgA, IgD és IgM antitestek. Az orvos legtöbbször egyszerre több immunglobulin szintjét ellenőrizteti, és ezeket az értékeket veti össze egymással, valamint az összképpel.

A vizsgálatok és az értékelés orvosi feladat

- Amikor valaki annak szeretne utánajárni, mi okozhatja a gyakori megbetegedéseit, fertőzéseit, legyengülését, nagyon fontos, hogy ne próbáljon önmaga diagnózist felállítani. Ez ugyanis alapos utánajárást és orvost tudást igénylő feladat, amelynek a vérkép elemzésén túl egyéb szakorvosi állomásai is lehetnek. Az immunrendszer gyengülése mögött ugyanis nagyon sokféle tényező állhat, a stressztől az alkoholbetegségig, bizonyos krónikus betegségektől, például a cukorbetegségtől az olyan rosszindulatú daganatokig, mint például a leukémia vagy a limfóma – hangsúlyozza dr. Halm Gabriella, a Trombózis és Hematológiai Központ – Prima Medica belgyógyász, hematológusa. – Vagyis nem érdemes laikusként vizsgálatokat végeztetni, különösen nem elindulni valamiféle házilagos kezelés irányába, hanem fel kell keresni az orvost, aki a tünetek és az anamnézis alapján megfelelő irányban tudja elindítani a kivizsgálást.  

Tudástár:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK373089/

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK230966/

Forrás: Trombózis és Hematológiai Központ – Prima Medica (www.tromboziskozpont.hu)