Folsavhiányos vérszegénység

Folsavhiányos vérszegénység

A vérszegénység leggyakoribb típusa a vashiányos vérszegénység. A vörösvértestek képződése azonban nem csak akkor szenved zavart, ha kevés vas van a szervezetben, hanem akkor is, ha már ,,alapanyagok” hiányoznak. Ilyen fontos anyag a folsav (B9-vitamin), melynek hiányában folsavhiányos vérszegénység alakul ki. Az érintettek akár évekig tünetmentesek is lehetnek, mert a szervezetünk rendelkezik valamennyi folsavraktárral. Hogyha viszont ezek kiürülnek, megjelennek a folsavhiányos vérszegénység jellegzetes tünetei.

Tartalom
Milyen betegség a folsavhiányos vérszegénység?
Milyen tünetekkel jelentkezik a folsavhiányos vérszegénység?
Milyen más problémákat okozhat a folsavhiány?
Miért alakulhat ki folsavhiányos vérszegénység?
Hogyan vizsgálható ki a folsavhiányos vérszegénység?
Van lehetőség a folsavhiányos vérszegénység kezelésére?
Mit lehet tenni a folsavhiányos vérszegénység megelőzése érdekében?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

Milyen betegség a folsavhiányos vérszegénység?

A folsavhiányos vérszegénység az anémiák (vérszegénységek) egyik típusa, vagyis elégtelen vörösvértest képződéssel járó kórkép. Ez az egyik legsúlyosabb állapot, melyet a folsav (B9-vitamin) hiánya okozhat. A folsavhiányos vérszegénység során azonban nem csak vörösvértest, hanem a többi sejt képződése is sérül, így más szervrendszerek is érintettek lehetnek. A folsav ugyanis a sejtek genetikai anyagának (a DNS-nek) az egyik alkotóeleme, vagyis minden alkalommal szükség van rá, amikor egy új sejt ,,születik”. A szervezetnek folsavra van szüksége az aminosavak szintéziséhez és lebontásához (vagyis a fehérjék anyagcseréjéhez), valamint a DNS/RNS szintéziséhez. Éppen ezért a folsavhiány különösen azokat a szervrendszereket érinti, ahol gyakran képződnek új sejtek. Vagyis sérül a vér, a bőr és a nyálkahártya sejtjeinek felépítése. A folsav szerepet játszik az idegrendszer működésében is és segít a depresszió elleni küzdelemben.

Akkor jön létre folsavhiányos vérszegénység, ha nem jut elegendő B9-vitamin a szervezetbe, vagyis ha az étrendünk nem tartalmaz elég folsavat. A folsav hiány hatására sérül a vörösvérsejtek termelődése, és gyengeség, fáradtság léphet fel. A vörösvértestek száma kevesebb lesz a normálisnál, míg a méretük kórosan megnőhet. Mindezek következtében a vérben keringő oxigén mennyisége is csökken. Az oxigénhiány tehető felelőssé a típusos tünetek (gyengeség, fáradtság, koncentrálási nehézség) kialakulásáért.

Kapcsolódó cikkünk

Így diagnosztizálják a limfómát

Így diagnosztizálják a limfómát

Még mindig rendkívül keveset tudnak az emberek a limfómáról, pedig a betegség korai tüneteinek felismerése (különös tekintettel a nem múló, nagy ...

Milyen tünetekkel jelentkezik a folsavhiányos vérszegénység?

A folsavhiányos vérszegénység tünetei közül kiemelhető a kifejezett levertség és gyengeség. Ezek olyan tünetek, amelyek akár pszichiátriai kórképek gyanúját is felvetik, éppen ezért kiemelten fontos szakemberhez fordulni és alaposan kivizsgálni a problémát. Az időben elkezdett folsav pótlással jelentősen csökkenhetőek a tünetek. A folsavhiányos vérszegénység tünetei lehetnek az alábbiak:

  • izomgyengeség
  • erőtlenség és fáradtság
  • fejfájás
  • rossz közérzet
  • nyugtalanság, szapora szívverés
  • étvágytalanság
  • depresszió, szorongás
  • nehézlégzés terhelésre
  • töredezett körmök és sápadt bőr
  • hasmenés
  • fájó, vörös nyelv
  • fekélyek szájban és fájó repedések a szájszögletben

Egyeseknél a folsavhiánynak nincsenek tünetei. Ilyenkor általában a rutin vérvizsgálat során véletlenszerűen kerül felismerésre a folsavhiányos vérszegénység.

Milyen más problémákat okozhat a folsavhiány?

A szervezetünknek nem csak a vörösvértestek képzéséhez van szüksége folsavra, hanem a többi sejtünk létrehozásához és azok növekedéséhez is. A folsav szerepet játszik a fehérje-, a DNS- és az RNS-szintézisben. Éppen ezért a vérszegénység mellett más problémák is felléphetnek. Gyakoriak például a neurológiai tünetek az idegrendszer érintettsége miatt. Az alábbi neurológiai tünetek jelentkezhetnek a folsavhiány miatt:Folsavhiányos vérszegénység - Trombózis és Hematológiai Központ

  • zsibbadás, különösen a kézben és a lábban
  • izomgyengeség
  • látászavar
  • fülcsengés
  • memóriazavarok
  • megváltozott ízérzés

A folsavhiány hosszútávon komoly szövődményeket okozhat. Az idősek körében szívproblémákhoz vezethet, míg a fiataloknál átmeneti termékenységi problémák léphetnek fel. Ha egy terhes nőnek folsavhiánya van, megnő a koraszülés és a születési rendellenességek esélye. A folsav ugyanis rendkívül fontos szerepet tölt be a magzati fejlődésben. Hiányában komoly veleszületett fejlődési rendellenességek jelentkezhetnek, melyen elsősorban az idegrendszert érintik. Folsavra van szükség a velőcső záródásához, ennek elmaradása a spina bifida. A folsav fontos szerepe miatt a terhes nőknek gyógyszeres folsavpótlást javasolnak; míg számos élelmiszerhez (például a gabona- és rizskészítményekhez) folsavat adnak, hogy biztosítsák a lakosság folsav ellátását.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Miért alakulhat ki folsavhiányos vérszegénység?

A vörösvértestek képződése őssejtekből kezdődik a csontvelőben. Ahogy a vörösvérsejtek fejlődnek, idővel bekerülnek a véráramba és oxigént szállítanak a test minden szervéhez és szövetéhez. A vörösvértestek egészséges létrejöttéhez folsavra van szükség. Ha tehát a szervezet nem jut elegendő folsavhoz, a csontvelő szokatlanul nagy vörösvértesteket, úgynevezett megaloblasztokat termel. A megaloblasztok akár olyan nagyok is lehetnek, hogy előfordulhat, hogy nem jutnak ki a csontvelőből a véráramba. A véráramba jutó vörösvértestek sem élnek azonban olyan sokáig, mint az egészséges vörösvértestek. Mindezek miatt a folsavhiány végeredményben vérszegénységet okoz.

A folsavhiányos vérszegénység hátterében a folsav bevitelének csökkenése és a megnövekedett folsav igény állhat. Megnövekszik az igény például terhesség alatt, valamint gyermekkorban az intenzív növekedés miatt. Bizonyos gyógyszerek is csökkenthetik a folsav felszívódását; például a reumatoid artritisz, az epilepszia és a daganatos betegségek terápiáját célzó készítmények. Egyéb okok miatt is kialakulhat a folsavhiány, például az alábbi esetekben:

Hazánkban különösen gyakori, hogy a folsavhiányos vérszegénység hátterében az alkoholizmus kerül felismerésre. A rendszeres alkoholfogyasztás következtében az érintettek általában nem esznek megfelelően, ami bizonyos vitaminok és ásványi anyagok hiányát okozza.

Hogyan vizsgálható ki a folsavhiányos vérszegénység?

A folsavhiányos vérszegénység tünetei hasonlóak, mint a többi vérszegénységé, így csupán azalapján nem mondható ki a diagnózis. Mikroszkóppal azonban elemezhetőek a vérsejtek és felimerhetőek a megaloblasztok. A megalobalsztos vérszegénységnek azonban több oka is lehet (például a B12-vitamin hiányos vérszegénység), így további vizsgálatokra is szükség van. A folsavhiány laboratóriumi vizsgálatokkal támasztható alá. Általában vérvétel történik, valamint vizeletmintát is le kell adnia a páciensnek. Ezekből a mintákból laboratóriumi körülmények között folsavszintet mérnek, ami definitíven ki tudja mondani a diagnózist. Mivel azonban a B12-vitamin- és a folsavhiány gyakran egyszerre vannak jelen, így a B12-vitamin szintjét is mérni szokták.

Van lehetőség a folsavhiányos vérszegénység kezelésére?

A folsavhiányos vérszegénység kezelése során az alapproblémát kell megoldani, vagyis a folsavat kell pótolni. A folsav, vagy más néven B9-vitamin kiegészítők formájában tablettaként könnyen pótolható. Általában a napi 2-9 mg folsav szedése már eredményeket okoz és pár hónap alatt megoldja a vérszegénységet, valamint csökkenti a tüneteket. Általában szájon át kell bevenni ezeket a kiegészítőket, tablettaként; de ha valaki nem tud tablettákat lenyelni, a B9-vitamint injekcióban vagy intravénásan is adható. Minden esetben több hónapos kezelésre van szükség, hogy feltöltsük a raktárakat. Amennyiben kiderül, hogy a B12-vitamin hiánya is fennáll, első lépésként azt kell pótolni és ezután kezdődhet a folsav terápia.

A kezelőorvos diétás változtatásokat is javasolhat. Érdemes olyan ételeket fogyasztani, amik sok folsavat tartalmaznak. Ezáltal természetes úton is feltölthetőek a folsavraktárak, valamint folyamatosan lépést tudunk tartani a felhasználással. Jó folsavforrások a következők: brokkoli, kelbimbó, spárga, borsó, csicseriborsó és a barna rizs. Ha a folsavhiányos vérszegénység hátterében valamilyen alapbetegség áll, annak a kezelésére kell fókuszálni elsősorban. Ilyen esetben a folsavpótlás csak tüneti terápia, de hosszútávon az alapbetegség gyógyításával szüntethető meg a folsavhiányos vérszegénység.

Mit lehet tenni a folsavhiányos vérszegénység megelőzése érdekében?

A folsavhiányos vérszegénység megelőzése érdekében biztosítani kell a megfelelő mennyiségű folsavat a szervezet számára. Ez alapvetően táplálkozással vagy B9-vitamint (folsavat) tartalmazó étrend-kiegészítő szedésével érhető el. A legtöbb esetben nincs szükség kiegészítő vitaminok szedésére, mert az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítja az elegendő mennyiséget. De bizonyos élethelyzetekben megnőhet a folsav igény, például a terhesség alatt, amikor a szervezetnek nagyon sok folsavra van szüksége egy új élet sok-sok új sejtjének a megteremtéséhez. A folsav ajánlott napi értékei életkoronként is változnak, mert a gyermekeknek is egyre nagyobb a folsav igényük. A folsavban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a következők:

  • Kacsa-, liba-, sertés- vagy szarvasmarha máj
  • Zöld színű zöldségek: például spenót, spárga, kelbimbó, avokádó vagy brokkoli
  • Dúsított élelmiszerek: gabona, rizs, kenyér, tészta, liszt és kukoricaliszt
  • Hüvelyesek: lencse, vörösbab
  • Diófélék: földimogyoró és dió
  • Gyümölcsök: különösen a citrusfélék

Érdemes emellett csökkenteni az elfogyasztott alkohol mennyiségét. A túlzott alkoholfogyasztás megakadályozhatja, hogy a szervezet felszívja a szükséges tápanyagokat, beleértve a folsavat is.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

     

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  • Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2019.05.31 Utolsó módosítás: 2025.01.01