Nyiroködéma - Limfödéma
A limfödéma (nyiroködéma, nyirokduzzanat) a nyirok keringési zavara miatt a szövetközti térben felszaporodó folyadékgyülem. Szervezetünk keringési rendszere két nagy részre oszható fel: a vérkeringésre és a nyirokkeringésre. Míg azonban a vérkeringés két irányú (szívtől szövetek felé és a szövetektől a szív felé), a nyirokkeringés csak egyirányú: a szövetektől szállítja a nyirkot a szív irányába. Amennyiben a szállítás bármilyen okból zavart szenved (általában a nyirokutak károsodása miatt), a nyirok nem tud a sejtek közül elszállítódni, így a szövetekben felszaporodik, duzzanatot, ödémát okozva.
Milyen kórképekre utalhat a limfödéma megjelenése?
Téma szakértője
Dr. Deres Péter
angiológus
Nyiroködémával kapcsolatos szolgáltatásaink
- szakorvosi vizit
- fáslizás oktatás
- gyógytorna
- életmód terápia
- mozgásterápia
Mi az a limfödéma?
A limfödéma (más néven nyiroködéma) olyan kóros állapot, amely során a nyirokrendszer zavara miatt a nyirokfolyadék nem tud megfelelően elvezetődni, és a szövetekben és a szövetek között felhalmozódik. Ez leggyakrabban a végtagokban okoz duzzanatot, de előfordulhat más testrészekben is.
A nyirokrendszer feladata a szövetek közti folyadék visszajuttatása a véráramba, valamint a szervezet védekezésének támogatása. Ha ez a rendszer sérül vagy nem működik megfelelően, például bármiféle sérülés, műtét, sugárkezelés vagy fertőzés miatt, a nyirokfolyadék felhalmozódhat, és limfödéma alakul ki. A duzzanat mellett a bőr feszessége, fájdalom, és súlyosabb esetekben a fertőzésekre való fokozott hajlam is jellemző lehet.
A limfödéma két fő típusa ismert: primer és szekunder. A primer limfödéma genetikai eredetű lehet, vagyis ebben az esetben a nyirokrendszer hibás működése nélkül alakul ki limfödéma. A szekunder limfödéma más betegségek vagy állapotok, például daganat, sugárkezelés, gyulladás vagy sérülés következtében alakulhat ki.
Limfödéma okai
A limfödéma kialakulásának okai alapján két fő típust különböztetünk meg: elsődleges (veleszületett) és másodlagos (szerzett) limfödémát.
Elsődleges limfödéma (veleszületett)
Az elsődleges limfödéma -ahogyan korábbi fejezetünkben is említettük- a nyirokrendszer fejlődési rendellenessége miatt alakul ki. Ebben az esetben a nyirokerek vagy nyirokcsomók száma, mérete vagy működése sajnos nem megfelelő. Az elsődleges limfödéma tehát genetikai eredetű, és már születéstől kezdve, vagy később, az életkor előrehaladtával jelentkezhet. Az alábbiak lehetnek az elsődleges limfödéma okai:
- Nyirokerek veleszületett hiánya vagy alulfejlettsége: A nyirokerek (nyirokcsatornák) vagy nem fejlődnek ki megfelelően, vagy hiányoznak.
- Nyirokerek tágulata (nyirokerek dilatációja): A nyirokerek rendellenes tágulása miatt a folyadékáramlás nagymértékben lelassulhat vagy akadályozott lehet.
- Genetikai rendellenességek: Bizonyos genetikai szindrómák, mint a Milroy-kór (amely újszülöttkori limfödémát okoz) vagy a Meige-kór (amely általában serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik), az elsődleges limfödéma kialakulásáért lehetnek felelősek.
- Családi hajlam: Az elsődleges limfödéma gyakran családi halmozódást mutat, vagyis öröklődhet.
Másodlagos limfödéma (szerzett)
A másodlagos limfödéma akkor alakul ki, ha a korábban normálisan működő nyirokrendszer károsodik vagy akadályozott lesz. A másodlagos limfödéma leggyakrabban valamilyen sérülés, betegség vagy orvosi beavatkozás következményeként jelenik meg. Az alábbi tényezők okozhatják:
- Sebészi beavatkozások: Olyan műtétek, amelyek során nyirokcsomókat távolítanak el (például emlőrák, méhnyakrák, prosztatarák, vagy más daganatok miatt végzett műtétek), gyakori okai a limfödéma kialakulásának. A nyirokcsomók eltávolítása vagy károsodása akadályozza a nyirokfolyadék megfelelő áramlását.
- Sugárkezelés: A daganatos betegségek kezelése során alkalmazott sugárterápia károsíthatja a nyirokereket és a nyirokcsomókat, ami szintén limfödémát okozhat.
- Fertőzések: Bizonyos fertőzések, például a trópusi régiókban előforduló filariázis nevű parazitafertőzés (amely a nyirokrendszert károsítja) másodlagos limfödémát okozhat. Ez a parazita elzárhatja a nyirokereket, ami ödémához vezet.
- Trauma vagy sérülés: Balesetek, égési sérülések vagy más fizikai sérülések, amelyek a nyirokrendszert érintik, szintén limfödémát okozhatnak.
- Daganatos megbetegedések: A daganatok, különösen a nyirokrendszerhez közel elhelyezkedők, összenyomhatják a nyirokereket, így megakadályozva a nyirokfolyadék elvezetését.
- Krónikus vénás elégtelenség: Azoknál, akiknél a vénás keringés krónikusan rossz, a nyirokrendszerre is extra teher hárul, ami limfödémát okozhat.
Összegzésként elmondható, hogy:
- Elsődleges limfödéma: Genetikai eredetű, a nyirokrendszer veleszületett fejlődési hibái okozzák.
- Másodlagos limfödéma: Külső tényezők, például műtétek, sugárkezelés, fertőzések, traumák vagy daganatok károsítják a nyirokrendszert.
Mindkét típusban közös, hogy a nyirokfolyadék nem tud megfelelően keringeni, így duzzanat és egyéb tünetek alakulnak ki.Kapcsolódó cikkünk
Nem biztos, hogy narancsbőr okozza takargatnivaló lábakat
Számtalan nő folytat szinte véget nem érő harcot a narancsbőrrel és a vastagabb lábakkal, ám előfordulhat, hogy hiába a mozgás, a csodát ígérő drága ...
Limfödéma tünetei
A limfödéma tünetei fokozatosan alakulnak ki, és változó súlyosságúak lehetnek, attól függően, hogy mennyire érintett a nyirokrendszer. A tünetek elsősorban a végtagokat érintik, de a test más részeiben is megjelenhetnek, ha ott van nyirokáramlási zavar.
A leggyakoribb tünetek:
- Duzzanat:
- A limfödéma legfőbb jele a tartós, fájdalmas vagy kellemetlen duzzanat (ödéma), ami leggyakrabban a karokban, lábakban, kezekben vagy lábfejekben jelentkezik. Az érintett terület eleinte puha tapintású lehet, de idővel keménnyé válhat, ha kezeletlen marad a nyiroködéma.
- A duzzanat gyakran fokozódik a nap folyamán, különösen hosszabb állás vagy ülés után, és enyhülhet pihenés vagy felpolcolás hatására.
- Feszülés és nehézérzet:
- Az érintett területen feszítő, kellemetlen érzés jelentkezhet. A betegek gyakran úgy érzik, mintha a karjuk vagy lábuk "nehéz" lenne, és korlátozott a mozgásuk is.
- Néha a feszülés érzése annyira erős lehet, hogy akadályozza a normális mozgást vagy a mindennapi tevékenységeket.
- Bőrfeszülés és bőrelváltozások:
- A bőr az érintett területen feszessé válhat, feszülhet, és idővel megvastagodhat. Ezt a folyamatot fibrosisnakhívják, amely a bőr és a kötőszövet megkeményedésével jár.
- A bőr szárazabbá és sérülékenyebbé válik, könnyebben berepedhet vagy sebek alakulhatnak ki rajta. Ezen kívül a bőr kifényesedhet és rugalmasságát is elveszítheti.
- Bőrfertőzések (cellulitisz):
- A limfödéma miatt a bőr könnyebben befertőződhet, mivel a nyirokfolyadék felhalmozódása gátolja az immunsejtek szabad áramlását. Gyakoriak a fertőzések, például a cellulitisz, amely a bőr fájdalmas vörösödésével és gyulladásával jár.
- Ismétlődő fertőzések gyakran súlyosbíthatják a limfödéma állapotát.
- A végtag méretének fokozatos növekedése:
- A duzzanat kezdetben időszakosan jelentkezhet, majd tartós lesz, és a végtagok mérete folyamatosan növekedhet. Kezeletlen limfödéma esetén a duzzanat annyira jelentős lehet, hogy nehezíti a ruházkodást, cipő- vagy kesztyűviselést.
- Mozgáskorlátozottság:
- A duzzanat és a bőr feszülése miatt az ízületek mozgása beszűkülhet. Például a kar vagy láb mozgása korlátozottabbá válhat, ami nehezítheti a mindennapi tevékenységeket, mint az öltözködés vagy séta.
- Fájdalom vagy kellemetlen érzés:
- Bár a limfödéma nem mindig jár fájdalommal, az érintett területen kialakulhatnak fájdalmas érzések, különösen, ha a duzzanat jelentős vagy ha bőrfertőzés alakul ki. A fájdalom lehet tompa, feszítő vagy nyomásérzéssel járó.
- Elváltozások a körmökben és az ujjakban:
- A limfödéma miatt az ujjak és a lábujjak megvastagodhatnak (ún. "kolbászujjak"), és a körmök alakja is megváltozhat. A köröm nőhet lassabban, és gyakran gyengébbé is válik.
A tünetek súlyosság szerinti szakaszai:
- Kezdeti szakasz (reverzibilis limfödéma):
- Ebben a stádiumban a duzzanat enyhe és átmeneti. Pihenés vagy kompressziós kezelés után a duzzanat visszahúzódhat. A bőr még puha és nincsenek tartós szöveti károsodások.
- Későbbi szakasz (irreverzibilis limfödéma):
- A duzzanat állandósul, a szövetek megkeményednek (fibrosis), és a bőr változásai visszafordíthatatlanná válnak. A fertőzések, mozgáskorlátozottság és fájdalom gyakrabban jelennek meg.
A limfödéma tünetei a duzzanat és nehézérzet megjelenésétől kezdve a bőr megkeményedéséig és fertőzésekig terjedhetnek. A tünetek fokozatosan súlyosbodhatnak, ha nem kezelik időben, és jelentősen ronthatják az életminőséget. Korai felismeréssel és kezeléssel a tünetek súlyosbodása lassítható, illetve bizonyos esetekben meg is előzhető.
Limfödéma diagnózisa
A limfödéma diagnózisa egy szakorvos, például sebész, angiológus vagy limfödéma -szakember által történik. A diagnózis felállítása fontos, hogy megfelelő kezelést lehessen előírni és a szövődményeket minimalizálni lehessen.
A limfödéma diagnózisa általában az alábbi lépéseket tartalmazza:
- Kórtörténet és fizikális vizsgálat: A szakorvos részletesen kikérdezi a páciens kórtörténetét, beleértve a tünetek időtartamát, a duzzanat jellegét, az esetleges előzményeket (pl. sérülés, műtét), valamint az öröklött tényezőket. A fizikális vizsgálat során a szakorvos megvizsgálja a duzzadt területet, és értékeli annak mértékét és jellegét.
- Képalkotó vizsgálatok: A diagnózis megerősítése érdekében képalkotó vizsgálatok is szükségesek lehetnek. Ezek közé tartozhatnak ultrahangvizsgálatok, CT (számítógépes tomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás). Ezek a vizsgálatok segíthetnek kizárni más okokat, mint például vénás problémák vagy daganatok.
- Lymphoscintigraphia: A lymphoscintigraphia egy speciális képalkotó eljárás, amely segíti a nyirokrendszer működésének és a nyirokfolyadék áramlásának vizsgálatát. Ezt a vizsgálatot gyakran alkalmazzák a limfödéma kivizsgálásában.
- Laboratóriumi vizsgálatok: Bizonyos esetekben a vérvizsgálatok is segíthetnek a lehetséges más betegségek kizárásában, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.
Milyen kórképekre utalhat a limfödéma megjelenése?
A limfödéma megjelenése számos kórképre utalhat, és általában a nyirokrendszer hibás működésének vagy sérülésének következménye. Az alábbiakban néhány olyan kórkép és tényező található, amelyek limfödéma kialakulását okozhatják:
- Veleszületett limfödéma: Genetikai eredetű állapot, amely a nyirokerek vagy a nyirokcsomók rendellenessége miatt alakul ki.
- Rák: A rák és annak kezelése (különösen a műtétek és sugárkezelés) károsíthatja a nyirokrendszert, vezetve a limfödéma kialakulásához.
- Fertőzések: Az ismétlődő vagy súlyos fertőzések, például cellulitisz, amelyek befolyásolhatják a nyirokrendszert, limfödémát okozhatnak.
- Trauma vagy sérülés: A sérülések, balesetek vagy műtétek a nyirokrendszer sérüléséhez vezethetnek, így eredményezve a limfödéma kialakulását.
- Gyulladásos betegségek: Az olyan állapotok, mint a rheumatoid arthritis vagy lupus, hatással lehetnek a nyirokrendszer működéséret és hozzájárulhatnak a limfödéma kialakulásához.
- Filariasis: A filariasis egy parazita által okozott fertőzés, amely a nyirokrendszert betegíti meg és limfödéma kialakulását okozza.
- Obesitás: Az elhízás növelheti a limfödéma kockázatát, mivel a nagyobb testtömeg extra terhelést jelent a nyirokrendszer számára.
- Autoimmun betegségek: Bizonyos autoimmun betegségek, például szisztémás lupus erythematosus (SLE), befolyásolhatják a nyirokrendszert és elősegíthetik a limfödéma kialakulását.
A kezeletlen limfödéma további szövődményekhez vezethet.
Limfödéma kezelése
A limfödéma kezelése leginkább tüneti, és az egyes esetekre szabott kezelési tervet egy szakorvos állítja össze. A diagnózis megállapítása során kizárásra kerülnek más, lábdagadást okozó tényezők, például szívbetegség vagy vesebetegség. A limfödéma kezelése általában egy multidiszciplináris megközelítést igényel.
A limfödéma kezelésének egyik fontos eleme a gyógytornász által végzett komplex terápia, amely magában foglalhatja a manuális nyirokdrenázst is. Ez speciális fogásokkal történik, és segíti a nyirokfolyadék elvezetését a szövetekből. Emellett a bandázsolás is alkalmazható, amely a kompressziós terápia egy formája, és segíti a nyirokfolyadék visszaáramlását a végtagokban, így csökkentve a limfödéma tüneteit. A mozgásterápia is kulcsfontosságú a limfödéma kezelésében. Különböző gyakorlatok és mozgásformák segíthetnek a nyirokrendszer aktiválásában és a nyirokfolyadék áramlásának javításában. Az életmódi tanácsok, például a megfelelő táplálkozás és a testsúly kontrollja is szerepet játszhatnak a kezelésben.
A limfödéma kezelése hosszú távú és állandó folyamat lehet. A páciensnek elkötelezettséget kell mutatnia a kezelési terv betartásában, és rendszeresen együttműködni a szakorvossal és a terapeutákkal a legjobb eredmények eléréséért.
Limfödéma szövődményei
A kezeletlen nyiroködéma, limfödéma rontja a szöveti keringést, a szövetek oxigén és tápanyag ellátását. Fokozza a vénás trombózis kialakulásának veszélyét.
A limfödéma szövődményei a szöveti keringés romlásával és az oxigén, tápanyag ellátás csökkenésével járnak. A nyirokfolyadék normális áramlásának akadályozása miatt a vénás rendszer terhelődik, ami növeli a vénás trombózis (vérrögképződés a vénákban) kialakulásának kockázatát.
Az érintett szövetekben a limfödéma következtében a nyomás megnő, és ez gátolja a vér és az oxigén áramlását a sejtekhez. Ennek eredményeként a szövetek kevésbé lesznek oxigén- és tápanyagellátottak. A hosszú távú oxigén- és tápanyaghiány súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve a sejtek károsodását és a szövetek hegesedését.
A vénás trombózis veszélye azért nő, mert a limfödéma által okozott nyomásnövekedés hozzájárulhat a véralvadék kialakulásához a vénákban. A vérrögök kialakulása pedig növeli a trombózis, azaz a vérrög elzáródása miatti súlyos egészségügyi problémák kockázatát, például a tüdőembólia (a vérrög elvándorlása a tüdőbe) kialakulását.
Téma szakértője
Dr. Deres Péter
angiológus
