Trombózis kezelése
Tisztelt Ügyfeleink! A féleértés elkerülése érdekében: a Trombózis- és Hematológiai Központ - mint magánrendelő - akut ellátást felvállalni nem tud. Akut ellátásra jelenleg Magyarországon az egyetlen és legmegfelelőbb hely az intenzív osztállyal rendelkező állami kórház. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!
Tartalom
Trombózis kezelése a Trombózis- és Hematológiai Központban
Trombózis kezelése gyógyszerrel
Kiegészítő kezelések, megoldások a trombózis kezelése során
Mélyvénás trombózis szövődményei
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Trombózis kezelése a Trombózis- és Hematológiai Központban
A kezelés két szakaszra lehet bontani, akut és tartós szakaszra. Az akut szakaszban kórház ellátás szükséges vérghígítók és egyéb gyógyszerek megfelelő arányú kezelésével, szigorú ágynyugalom mellett.
A Trombózis- és Hematológiai Központ a megelőzést, a tartós kezelést, és a teljeskörű kivizsgálást tudja és akarja felvállalni Magyarországon szinte egyedülálló módon a legkiemelkedőbb szaktekintélyekkel.
A kezelés legfőbb célja a vérrögök kialakulásának megelőzése (ha már volt trombózisa) vagy a folyamatos megfigyelés azoknál akik hajlamosak a trombózis kialakulására. A trombózis megfelelő kezelése azonban nem csupán az életveszély elhárításáról szól, hanem arról is, hogy a beteg hosszú távon is aktív, egészséges életet folytathasson. Ehhez nagyon fontos a rendszeres, orvos által meghatározott véralvadásgátló kezelés, valamint az életmódváltás (egészséges étkezés, mozgás, dohányzásról való leszokás).
Kórházi ellátást követően
Személyreszabott gyógyszerezési terápiával minimalizálható az újboli rögképződés, ami a trombózis kezelésének elsődleges feladata ha NEM akut az eset!
Trombózis kezelése gyógyszerrel
A feladat a vérrögök kialakulásának megakadályozása melyhez nagyfokú jártasság szükséges, mind a trombózis kezelésében mind a gyógyszerek körében. A véralvadásgátlók egyre modernebbek, így aki régebbóta tartósan szed gyógyszert, lehetősége van orvosi kontrol mellett átállni újabb/modernebb gyógyszerekre.
Bővebben itt olvashat a mélyvénás trombózis gyógyszeres kezeléséről
Azok, akik a kórházi ellátás után kerülnek intézményünkbe prof. Blaskó György kiválasztja a számára legmegfelelőbb készítményt, melyet pontos és szoros orvosi kontrol mellett beállít ezzel csökkentve az újabb trombózis kialakulásának lehetőségét.
Azt azonban fontos tudni, hogy a megelőzésben a legnagyobb szerepe a véralvadásgátló terápiának van. Fontos, hogy a kumarint tartalmazó gyógyszer szedése esetén az INR 2-3 között legyen, ezért ennek rendszeres ellenőrzése elengedhetetlen - ha ettől az érték eltér, úgy dózismódosítást vagy más készítményre való áttérést javasolhat az orvos.Kapcsolódó cikkünk
Nem mindegy, milyen véralvadásgátlót szed!
Számos véralvadásgátló készítmény létezik, nem csupán a régebbi és az újabb típusúakat különböztetjük meg, hanem a ...
Kiegészítő kezelések, megoldások a trombózis kezelése során
Érdemes tudni, hogy az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) esetében INR ellenőrzésre nincs szükség, ráadásul legújabb vizsgálatok szerint a PTS előfordulása is kisebb a NOAC-ot szedő betegeknél, mint azoknál, akik K-vitamin antagonistákat (kumarin) alkalmaznak. Az új típusú véralvadásgátlókat szedők számára indokolt lehet az alkalmazott gyógyszer hatásának a monitorozása. A NOAC monitorozás elérhető a Trombózis- és Hematológiai Központban, szakorvosi vizsgálattal és értékeléssel kiegészítve.
Kompressziós harisnya
A kompressziós harisnya működése elve azon alapul, hogy a kompresszió hatására a felületes vénák összenyomódnak, a vénás keringés a mélyen fekvő vénákba terelődik és ott fokozódik- ezáltal megszűnik bennük a vénás vér pangása.
A harisnya viselése azonban sokaknak kisebb kellemetlenséget jelent, hiszen szoros, ráadásul melegít - ezért nyaranta sokan inkább mellőzik a használatát. A kompressziós harisnya egy bevált módszer a poszttrombotikus szindróma kialakulásának csökkentésére. Ráadásul az ödémát és a fájdalmat is csökkenti, ezért hiba lenne azt gondolni, hogy csakis kényelmetlenséggel jár a viselése. Arra, hogy meddig kell használni, nincs általános szabály, ez ugyanis nagyban függ az illető adottságaitól (pl. BMI, visszértágulatok mértére, folyadékfogyasztás, egyéb betegségek, álló/ülőmunka stb.).
Ez ügyben tehát érdemes kikérni szakember véleményét, aki ultrahanggal is ellenőrizheti a felületi és a mélyen fekvő vénák állapotát, ugyanis ezek is befolyásolják a kompressziós harisnya viselési idejét.
Vénás értorna
A vénás értornába olyan speciális tornagyakorlatok tartoznak, melyek meghatározott sorrendben követik egymást. A mozgássorozat alatt légzőgyakorlatok, és alsó-végtagi gyakorlatok váltják egymást. Ezen mozgássorozat elvégzése napi szintetn javasolt!
Életmód váltás
Tévhit, hogy Trombózis után tilos a mozgás, sőt, az akut szakasz elhagyásával kifejezetten ajánlott a sport, hiszen javítja a keringést, és segít a trombózis visszatérésének megelőzésében. Nem mindegy azonban, hogy mikor, mit, és hogyan végez.
A táplálkozásnak is fontos szerepe van, hiszen a K-vitamin a véralvadáshoz szükséges egyik fehérje, a prothrombin képződéséhez kell. K-vitamin hiányában nem képződik kellő mennyiségű prothrombin, így a véralvadás is gátolt lesz, azaz vérzékenység alakul ki. Azért ennyire fontos ez a kérdés, mert a legtöbb trombózisos beteg kumarin származékot szed, ez a gyógyszer pedig nagyban gátolja a K-vitamin hatását, azaz csökkenti a véralvadási képességet.
Fontos, hogy egyszerre ne fogyasszunk túl sok zöldségfélét, mert azzal összezavarjuk a Syncumar hatását, és túlzásba visszük a „vérhígítást”. A cél inkább az, hogy egyenletesen adjuk meg a szervezetnek ezt a vitamin mennyiséget, hogy az a már beállított véralvadásgátló hatását ne befolyásolja.
Ezekről az étkezési tanácsokról ajánlatos kikérni egy dietetikus véleményét.
Természetesen ez nem vonatkozik az újtipusú vérlvadásgátló gyógyszert fogyasztókra.
Mélyvénás trombózis szövődményei
A mélyvénás trombózis két fő szövődménye a tüdőembólia és a poszttrombotikus szindróma.
Tüdőembólia
A mélyvénás trombózis gyakori szövődménye a tüdőembólia, mely akár azonnali halállal okozója is lehet. Tüdőembólia során egy vérrögdarab leszakad a mélyvéna trombusból, mely a keringéssel eljut a tüdőbe és ott elzárja az egyik tüdő eret. A tünetek nagyon változatosak lehetnek attól függően, hogy melyik ér elzáródását okozta. Előfordulhat, hogy csupán egy kis ág elzáródása történik meg, de akár az egyik fő tüdőér elzáródása is megtörténhet.
Tüdőembólia gyakori tünetei:
- légszomj,
- hidegrázás,
- mellkasi fájdalom,
- szédülés,
- véres köhögés.
Tíz nem kezelt mélyvéna trombózisban szenvedő beteg közül egynél súlyos tünetekkel járó és halált okozó tüdőembólia alakulhat ki. Így mélyvénás trombózis esetén elengedhetetlen a probléma tartós kezelése.
Tudjon meg többet a tüdőembólia kialakulásáról, kezelésésről ide kattintva.
Poszttrombotikus szindróma (PTS)
A poszttrombotikus szindróma, vagy más néven PTS, a mélyvénás trombózis gyakori szövődménye, amely a megfelelő kezelések nélkül igen nagy eséllyel kialakul. Sok esetben nem közvetlenül a trombózis után jelentkezik, hanem akár 5-10 évvel a trombózis után. Kialakulásának az oka, hogy a mélyvénás trombózis utána nem számolják fel a probléma kialakulásának az okát, így a tönkrement vénabillentyűk ottmaradnak, és egy következő trombózis kiindulópontjai lesznek.
A PTS jellemző tünetei:
Források:
1. EüM szakmai irányelv: A thromboemboliák kockázatának csökkentéséről és kezeléséről
2. Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság
3. European Heart Journal: Diagnosis and Management of Acute Deep Vein Thrombosis
Téma szakértői
