Neutropénia

Neutropénia

Neutropénia esetén a vérben keringő neutrofil granulocyták száma kórosan alacsony. Kialakulása szerint létezik heveny (akut) neutropénia és krónikus (idült) neutropénia, melynek kialakulása több időt vesz igénybe. A neutrofil granulocyták védenek minket a fertőzésekkel szemben, kórosan alacsony számuk esetén a banális fertőzések és végzetesek lehetnek.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis Központban
Mit jelent a neutropénia?
Milyen alkotókból épül fel a vér?
Miért alakul ki neutropénia?
Mik a neutropénia tünetei?
Hogyan történik a neutropénia kivizsgálása?
Hogyan kezelhető a neutropénia?
Mire kell odafigyelni neutropénia során?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis Központban

Mit jelent a neutropénia?

Neutropéniáról akkor beszélünk, ha a neutrofil granulocyta sejtek száma a normális szint alá csökken. A neutropénia nem okoz specifikus tüneteket, így sokan nem tudják, hogy ebben a betegségben szenvednek. Az emberek gyakran csak akkor jönnek rá, amikor más okokból vérvizsgálatot történik. Fontos kiemelni, hogy egyetlen időpillanatban végzett vérvizsgálat alapján - amely alacsony neutrofilszintet mutat - még nem mondható ki a neutropénia diagnózisa. A vérkép paraméterei és a fehérvérsejt szintek napról napra változhatnak, ezért ha egy vérvizsgálat alapján van gyanú a neutropénia fennállására, ismétlő, megerősítő vérvételekre van szükség.

A neutrofil granulocyták a fehérvérsejtek egyik típusa. A fehérvérsejtek feladata a fertőzések leküzdése. A neutrofil granulocyták különösen fontosak a baktériumok által okozott fertőzések leküzdésében. Ha valakinél tehát neutropénia áll fent, az fogékonyabb lehet a fertőzésekre és hosszabb időbe telhet a gyógyulás esetükben. Ha a neutropénia súlyos, még a szájból és az emésztőrendszerből származó normál baktériumok – amik a normálflóra részét képezik - is súlyos betegséget okozhatnak. A neutropénia lehet akut vagy krónikus, veleszületett vagy szerzett.

Kapcsolódó cikkünk

Limfóma a bőrön- igen, létezik

Limfóma a bőrön- igen, létezik

A limfóma egy igen gyakori hematológiai daganat, melynek több típusa is létezik, amik más-más prognózissal bírnak. Az egyik típusa a bőr limfóma (cutan lymphoma). Hogy ...

Milyen alkotókból épül fel a vér?

A vér különböző típusú és funkciójú sejtekből és a vérplazmából tevődik össze. A vérplazma a vér folyékony része, amely vízből, fehérjékből, sókból, hormonokból és egyéb tápanyagokból áll. A plazma szállítja a vérsejteket és más anyagokat a test különböző részei között. A sejtek közül a vörösvértestek feladata az oxigén szállítása a tüdőből a szövetekbe, és a szén-dioxid visszaszállítása a tüdőbe. A vérlemezkék (trombociták) fontos szerepet játszanak a véralvadásban. A fehérvérsejtek az immunrendszer részei, amelyek védelmet nyújtanak a fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Különböző típusú fehérvérsejtek léteznek, például a limfociták, monociták és a granulociták. A granulocyták legnagyobb csoportját a neutropénia szempontjából fontos sejtek, a neutrofilek alkotják. A neutropenia a vérben lévő neutrofilek számától függően enyhe, közepesen súlyos vagy súlyos betegségnek minősül. A felnőtteknél a legalacsonyabb normális határérték körülbelül 1500 neutrofil egy mikrogramm vérben. (Egyesek szerint a határérték 1800 mikroliterenként.) A neutrofilszámok tartománya a következő:

  • Enyhe neutropénia: 1 000 - 1 500/µg
  • Mérsékelt neutropénia: 500-1000/µg
  • Súlyos neutropénia: Kevesebb mint 500/µg

Miért alakul ki neutropénia?

Akkor alakul ki neutropénia, ha a csontvelő nem termel elegendő neutrofil sejtet, vagy ha a neutrofil sejtek túl hamar lebomlanak vagy ha elpusztulnak. Neutropénia több okból is kialakulhat, de leggyakoribb oka a daganat ellenes kezelés. Becslések szerint a kemoterápiában részesülő emberek 50%-ánál alakul ki neutropénia. Az alábbi okok miatt is létrejöhet neutropénia:

  • Fertőzések: Vírusos, bakteriális és parazitás fertőzések is lehetnek a neutropénia okai. Többek között a HIV, hepatitis, tuberkulózis és Lyme-kór esetén alakulhat ki neutropénia.
  • Daganatok: A vérképzést és a csontvelőt érintő daganatok – például a leukémia és a limfóma - megakadályozhatják, hogy a szervezet elegendő mennyiségű és minőségű, egészséges fehérvérsejtet termeljen, ami következtében kialakulhat neutropénia.
  • Gyógyszerek: A daganat ellenes kezelések, mint például a kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásként károsíthatják vagy elpusztíthatják a neutrofileket és/vagy a neutrofileket termelő csontvelőt. Egyéb betegségek ellen szedett gyógyszerek szintén okozhatnak alacsony neutrofil szinteket.
  • Táplálkozási hiányosságok: Ha az étrendben nem tartalmaz elegendő vitamint vagy ásványi anyagot, például B12-vitamint, folsavat vagy rezet, az is lehet a neutropenia oka.
  • Genetikai rendellenességek: Vannak bizonyos genetikai rendellenességek, amik a szülőkről gyermekeikre átörökíthető neutropéniával járnak. Az öröklött neutropénia típusai közé tartozik a jóindulatú neutropénia, a ciklikus neutropénia és a súlyos veleszületett neutropénia.
  • Autoimmun betegségek: Bizonyos autoimmun betegségek esetén a szervezet olyan antitesteket termel, amelyek elpusztítják az egészséges neutrofileket.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mik a neutropénia tünetei?

A neutropéniának nincsen saját, specifikus tünete, így általában különböző betegségek kivizsgálásakor derül fény a kórképre. Ráutaló tényezők lehetnek a folyamatos gyulladások a szervezetben, bőrfertőzések, fekélyek, tályogok, valamint lázas kísérő tünetek. A neutropénia tehát önmagában nem okoz tüneteket, de a neutropénia miatt kialakuló fertőzések igen. A neutropénia tünetei és hatásai függenek attól, hogy mennyire súlyos az állapot. Enyhe neutropénia esetén előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem tapasztal az illető. A közepesen súlyos vagy súlyos neutropénia azonban jelentősen megnövelheti a fertőzés kockázatát. Kezelés nélkül a súlyos neutropénia akár életveszélyes is lehet. A neutropénia tehát visszatérő, gyakori fertőzésekkel jár, melyeknek tünetei lehetnek:Neutropénia - Trombózis Központ

Hogyan történik a neutropénia kivizsgálása?

A betegség gyanúja esetén az orvos kérni fog egy teljes vérképet, majd valószínűleg –adott időn belül- egy kontroll vérképet is, hogy láthassa, tartósan alacsony-e a fehérvérsejtek és azon belül is a neutrofil granulocyták száma a vérben. Amennyiben az orvos a leletek alapján úgy véli, a neutropénia egyik típusa áll fenn a betegnél, további vizsgálatokat kérhet. A következő lépés a csontvelő vizsgálata lehet, annak érdekében, hogy megállapítsák, megfelelő ütemben termelődnek-e a fehérvérsejtek, hogy rendellenesen fejlődnek-e neutrofilek vagy termelődésük után elpusztulnak. Ez az információ sokat segíthet a diagnózis felállításában.

Hogyan kezelhető a neutropénia?

A neutropénia kezelése egyénre szabott, attól függően, hogy milyen a betegség típusa és súlyossága. Az enyhe fokú neutropénia nem feltétlenül igényel kezelést. A páciensek súlyosabb esetben kaphatnak:

  • Antibiotikumok: Az antibiotikumos kezelés életmentő lehet lázas neutropénia során. Általában kórházi kezelésre és intravénás antibiotikum adásra van szükség, hogy a szervezet le tudja győzni a fertőzéseket.
  • Kortikoszteroidok: A kezelőorvosa kortikoszteroidokat is felírhat Önnek, ha autoimmun betegsége van. Ezek a gyógyszerek csökkentik a szervezet neutrofilek pusztulását okozó immunválaszát.
  • Granulocita kolóniastimuláló faktor (G-CSF): A kezelőorvos olyan gyógyszereket is felírhat, amelyek elősegítik a fehérvérsejtek termelődését az csontvelőben. Ilyen szer például a G-CSF, amit gyakran adnak kemoterápia miatt kialakult neutropénia esetén.
  • Gyógyszerek elhagyása: Ha olyan gyógyszert szed, ami neutropeniát okoz, kezelőorvosa javasolhatja, hogy hagyja abba a szedését, vagy módosíthatja a gyógyszer adagját.
  • Vitaminok: Neutropénia esetén fontos erősíteni az immunrendszert vitaminokkal és egyéb immunrendszert támogató szerekkel, hogy hatékonyabban tudjon megküzdeni a fertőzésekkel szemben.

Mire kell odafigyelni neutropénia során?

Neutropénia esetén néhány dologra fokozott óvatossággal kell figyelni. Fontos kiemelni, hogy neutropénia esetén a szervezet kevésbé ellenálló a fertőzésekkel szemben, így elsőként fokozott figyelmet kell fordítani a higiéniára. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány jó tanácsot neutropénia esetén:

  • Gyakran mosson kezet szappannal és vízzel, vagy használjon alkoholos kézfertőtlenítőt.
  • Fokozottan figyeljen oda a bőrsérülések megfelelő tisztítására és ellátására.
  • Viseljen kesztyűt, ha kertészkedik vagy az udvaron dolgozik.
  • Kerülje a tavakat, tavakat, folyókat és pezsgőfürdőket.
  • Előzze meg a baktériumok terjedését a gyümölcsök és zöldségek megmosásával, az ételek tiszta konyhában történő elkészítésével.
  • Ne ossza meg másokkal az evőeszközei, se törölközőt, borotvát vagy fogkefét.
  • Kerülje a közeli kontaktust beteg emberekkel, illetve az olyan tömegeket, ahol valószínű, hogy beteg emberrel kerülhet kapcsolatba.
  • Kérdezze meg orvosát a szezonális oltásokról és adassa be, ha orvosa javasolja.
  • Szedje rendszeresen az orvosa által előírt profilaktikus gyógyszereket a fertőzések megelőzése érdekében.

Neutropénia esetén a fertőzések könnyen ledönthetik az embert a lábáról, és könnyen kórházi kezelés válhat szükségessé. Ha kemoterápiában részesül, vagy olyan betegségben szenved, amely miatt hajlamos a neutropéniára, fokozottan figyeljen a következő tünetekre:

  • 38 Celsius-foknál magasabb láz
  • Izzadás vagy hidegrázás
  • Zavarodottság
  • Fokozott fáradtság vagy általános rossz közérzet
  • Fájdalom, bőrpír vagy duzzanat a test bármely részén
  • Légzési nehézségek
  • Bedugult orr
  • Torokfájás vagy merev nyak
  • Újkeletű vagy súlyosbodó köhögés
  • Hasmenés és/vagy hányás
  • Hüvelyi folyás vagy irritáció
  • Fájdalom, égő érzés vagy gyakoribb vizelési inger

Amennyiben a fenti tüneteket észleli, azonnal keresse fel orvosát! Ezek a tünetek arra utalnak, hogy a szervezete fertőzéssel küzd, amihez neutropénia esetén támogatásra van szüksége!

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

     

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  • Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Utolsó módosítás: 2024.02.21 12:32