ITP
Az ITP, vagyis immuntrombocitopénia egy vérlemezkéket érintő betegség, amely során az immunrendszer kórosan megtámadja a szervezet vérlemezkéit és elpusztítja azokat. A vérlemezkeszám csökkenése miatt az ITP leggyakrabban a vérzéses tüneteiből ismerhető fel.
ITP - Trombózis Központ
Online Bejelentkezés
Dr. Halm Gabriella
Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.
Mi az az ITP?
Az ITP az immuntrombocitopénia rövidítése. Az ITP egy autoimmun betegség, amely során az immunrendszer kórosan ismeri fel és pusztítja a szervezet saját vérlemezkékeit (trombocitákat). A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a véralvadás folyamatában, és az alacsony vérlemezkeszám (trombocitopénia) miatt ITP során a betegek hajlamosabbak a vérzésre vagy a vérzéses szövődményekre. 
ITP típusai
Az ITP (immuntrombocitopénia) különböző típusokra osztható fel attól függően, hogy a betegség milyen időtartamig áll fenn és milyen körülmények között jelentkezik. Az ITP fő típusai az alábbiak:
Akut ITP
Az akut ITP általában gyermekeknél fordul elő, és hirtelen, rövid időn belül alakul ki, általában egy fertőzés vagy egyéb kiváltó tényező hatására. Gyakran lázzal, bőr alatti vérzésekkel (petechiák), orrvérzéssel és a kóros vérzési folyamat egyéb tüneteivel jár. Az akut ITP gyakran magától meggyógyul a gyermekeknél, de számos esetben kezelésre van szükség.
Krónikus ITP
A krónikus ITP felnőtteknél gyakoribb és tartósan áll fennl, általában hat hónapnál hosszabb ideig. Ez a típus felnőtteknél sokkal nehezebben gyógyítható, és hosszú távú kezelésre van szükség a tünetek enyhítésére és az ITP során kórosan lecsökkent vérlemezkeszám emelésére. A krónikus ITP tünetei lehetnek enyhék vagy súlyosak, és időről időre újra fellángolhatnak.
Szekunder ITP
A szekunder ITP olyan állapotot jelent, amikor az ITP más betegség vagy körülmény következményeként alakul ki. Például autoimmun betegségek, fertőzések, daganatok, gyógyszerek vagy egyéb körülmények hatására alakulhat ki ITP.
ITP tünetei
Az ITP (immuntrombocitopénia) tünetei a vérlemezkék nem megfelelő működéséből erednek, így általában enyhébb vérzéses tünetek formájában jelentkeznek.
- Vérzés és véraláfutások: ITP során ez a leggyakoribb tünet, mivel az alacsony vérlemezkeszám miatt a véralvadás folyamata megváltozik. ITP során gyakran jelentkezik ínyvérzés, orrvérzés, a bőrfelületen található apró pontszerű vérzések (petechiák), valamint nagyobb méretű véraláfutások.
- Gyakori orrvérzés vagy fogínyvérzés: ITP során a betegek hajlamosak arra, hogy a vérzés a nyálkahártyákon jelentkezzen, ami orrvérzést vagy fogínyvérzést okozhat.
- Szokatlan vérzéses tünetek: ITP során ide tartozhatnak például a gyomor-bélrendszeri vérzés tünetei, mint a fekete széklet vagy a véres hányás.
- Petechiák: Apró, pontszerű véraláfutások a bőrön, amelyek akkor jelenhetnek meg, amikor a vérlemezkeszám nagyon alacsony ITP esetén.
- Nehézlégzés vagy légszomj: Ez ritkán előforduló tünet ITP során.
- Fáradtság vagy gyengeség: Az alacsony vérlemezkeszám és a folyamatos vérzés miatt a fáradtság és a gyengeség is gyakran jelentkezik ITP során.
- Hosszan tartó vagy erős menstruáció nőknél: ITP esetén a nőknél gyakran jelentkezik heves vagy hosszadalmas menstruációs vérzés.
- Agyhártyát érintő vérzések vagy intracraniális vérzés: Az ITP egy nagyon súlyos szövődménye lehet az agyhártyát érintő vérzés vagy koponyán belül vérzés. Általában ez az ITP késői szakaszában jelentkezik és megelőzik az enyhébb vérzéses tünetek.
Fontos megjegyezni, hogy az ITP tünetei egyénenként változnak, és az ITP súlyosságától és a vérlemezkeszám mennyiségétől függően eltérőek. Mivel az ITP tünetei hasonlóak más vérzési rendellenességekhez, fontos, hogy a diagnózist szakember állítsa fel, hogy az ITP kezelésére megfelelő terápiát válasszanak.
ITP okai
Az ITP (immuntrombocitopénia) kialakulásában immunrendszer zavarai játszanak szerepet. ITP esetén az immunrendszer a saját vérlemezkéket (trombocitákat) idegen testnek ismeri fel és ezáltal elpusztítja azokat. Ennek eredményeként csökken a vérlemezkeszám, ami véralvadási zavarokhoz vezethet.
ITP esetén általában nem egy konkrét folyamatot lehet okolni a betegség kialakulásában, hanem összetett folyamatként együttesen játszanak szerepet az ITP kialakulásában.
- Autoimmun folyamatok: Az ITP az autoimmun betegség körébe sorolható, amelyben az immunrendszer tévesen támadja meg a szervezet saját sejtjeit, ebben az esetben a vérlemezkéket. ITP esetén a betegekben az immunrendszer által termelt antitestek az általa észlelt "idegen" vérlemezkék ellen termelődnek és pusztítják el azokat.
- Genetikai hajlam: Bár az ITP nem egyértelműen öröklődő, de bizonyos genetikai tényezők és genetikai hajlamok szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Az ITP bizonyos típusai egyértelműen családi öröklődést mutatnak.
- Környezeti tényezők: Bizonyos környezeti tényezők, például vírusfertőzések, toxinok vagy kémiai anyagok, szerepet játszanak az immunrendszer zavarainak kialakulásában, ami hozzájárulhat az ITP kialakulásához. Bizonyos vírusfertőzések, mint például a citomegalovírus (CMV), az Epstein-Barr vírus (EBV) vagy a hepatitis vírusok, kapcsolatba hozhatóak az ITP kialakulásával.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például heparin vagy antibiotikumok, okozhatnak ITP-t, mivel az immunrendszer idegen testként ismerheti fel a gyógyszer molekulákat és antitest termelést indíthat el, amely a vérlemezkékre is hatással lesz.
- Daganatok vagy egyéb autoimmun betegségek: Az ITP más autoimmun betegségekkel, például lupusszal, rheumatoid arthritis-szel vagy Sjögren-szindrómával is társulhat. Emellett bizonyos daganatok, például limfómák vagy leukémiák is okozhatják az ITP kialakulását.
Az ITP kialakulásának pontos mechanizmusa egy összetett folyamat, ami mai napig kutatások tárgyát képezi, és az egyéni körülmények is befolyásolják. Összeségében elmondható, hogy az ITP kialakulásában a genetika, az immunrendszer zavarai és környezeti tényezők összetett kölcsönhatása játszik szerepet.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
ITP kivizsgálása
Az ITP (immuntrombocitopénia) diagnózisának felállítása során az orvos általában több lépésből álló kivizsgálási folyamat szerint jár el, hogy kizárjon más lehetséges betegségeket. Az ITP kivizsgálási folyamata során az orvos először is kikérdezi a beteget a tüneteiről, a korábbi egészségügyi problémákról, a gyógyszereiről és a családi anamnéziséről. Az anamnézis felvétele után fizikális vizsgálatot végez, hogy megfigyelje a bőrön, a nyálkahártyákon és más testrészekben látható esetleges vérzéses tüneteket. Az anamnézis felvétele elengedhetetlen, a további vizsgálatok pedig az alábbiak lehetnek ITP esetén.
- Laboratóriumi vizsgálatok:
- Vérkép: ITP esetén a vérképen a legfeltűnőbb változás az alacsony vérlemezkeszám.
- Vérlemezke antitestek kimutatása: ITP során a vérben antitestek vannak jelen, amelyeket az immunrendszer a vérlemezke antigénjeivel szemben termel.
- Véralvadási vizsgálat: ITP esetén a véralvadási vizsgálat segít kizárni más véralvadási zavarokat, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak.
- Vírusfertőzés tesztelése: Mivel néhány vírusfertőzés kapcsolatba hozható az ITP kialakulásával, a betegség kivizsgálása során a CMV (citomegalovírus), az EBV (Epstein-Barr vírus) és más vírusok vérből történő vizsgálata is elengedhetetlen.
- Csontvelő vizsgálat: Az ITP differenciál diagnózisa során az egyes csontvelői daganatos betegségek kizárására csontvelő vizsgálatot szoktak végezni.
- Képalkotó vizsgálatok: ITP esetén nem elsődleges diagnosztikus módszer a képalkotó vizsgálatok, de bizonyos esetekben, például intrakraniális vérzés gyanúja esetén, a koponya CT-vizsgálata vagy MRI-vizsgálata javasolt.
Az ITP diagnózisa gyakran kizárólagos, ami azt jelenti, hogy más okokat kizárnak, mielőtt az ITP végleges diagnózisát felállítanák. Fontos azonban, hogy az ITP kezelése a tünetek és a vérlemezkeszám alapján történik.
Kapcsolódó cikkünk
Vörösvértest-pusztulás – mikor és miért alakulhat ki?
Szervezetünk másodpercenként körülbelül 2 millió vérsejtet termel, hogy pótolja az elöregedő, elpusztuló vörösvérsejteket. Bizonyos állapotok, ...
ITP kezelési lehetőségei
Az ITP (immuntrombocitopénia) kezelésének célja a vérlemezkeszám növelése és a vérzéses szövődmények megelőzése. Az ITP kezelési lehetőségei közé tartoznak az alábbiak.
Megfigyelés és várakozás: Az ITP enyhe vagy tünetmentes eseteiben gyakran javasolják a megfigyelést és várakozást anélkül, hogy azonnal kezelnék az ITP - t. Ez azért fontos, mert az ITP tünetei egyes esetekben idővel spontán javulhatnak.
Kortikoszteroidok: Kortikoszteroidok, például prednizon, gyakran az első vonalbeli kezelést jelentik ITP esetén. Ezek a gyógyszerek csökkentik az immunrendszer túlzott aktivitását, így segítve a vérlemezkeszám emelkedését az ITP kezelésére.
Intravénás immunglobulin terápia: Az ITP immunglobulinnal történő kezelése hatékony a vérlemezkeszám gyors emelése miatt, mivel a magas koncentrációjú antitesteket tartalmazó oldat segít az autoimmun folyamatok gátlásában.
Immunszuppresszív szerek: ITP esetén az immunrendszer működésének elnyomása segít csökkenteni az autoimmun reakciókat.ITP esetén immunszuppreszív gyógyszerek közé tartozik az azatioprin, a ciklofoszfamid vagy a rituximab is.
Granulocyta-kolónia stimuláló faktorok (G-CSF): ITP során a granulocyta stimuláló faktorok segítenek a csontvelő stimulálásában a vérlemezkeszám növelése érdekében.
Splenektómia: Ritka esetekben, amikor más kezelések nem hatékonyak vagy nem megfelelőek, a lép eltávolítása is szóba jöhet. A lép fontos szerepet játszik a vérlemezkék elpusztításában, ezért hatékony kezelési módszer lehet az ITP okozta lecsökkent vérlemezkeszám helyreállítására.
Thrombopoietin receptor agonisták (TPO-RA): A thrombopoietin receptor agonisták közvetlenül hatnak a csontvelőre, így serkentve a vérlemezke termelődését, amely hatékony kezelés lehet ITP esetén
Ha ITP tünetei állnak fenn és diagnosztizálták is, elengedhetetlen a megfelelő kezelés mihamarabbi megkezdése a mihamarabbi gyógyulás és a betegség progressziójának megakadályozása végett.
Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emeletTéma szakértője
Dr. Halm Gabriella
belgyógyász, hematológus
