Krónikus leukémia

Krónikus leukémia

A leukémia egy csoportba tartozó ráktípus, amely a vérképzőrendszer egyes típusú sejtjeit érinti. A közismertebb, akut formája mellett, létezik egy lassab lefolyású, lassabban kifejlődő krónikus fajtája is.

Tartalom

Mi az a krónikus leukémia?

A sejtek érése a csontvelőben

Mi a különbség az akut és a krónikus leukémia között?

Milyen fajtái vannak a krónikus leukémiának?

A krónikus leukémia tünetei

A krónikus leukémia diagnózisa

A krónikus leukémia kezelése

Kilátások krónikus leukémiával

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 2-6.

Mi az a krónikus leukémia?

A krónikus leukémia egy bizonyos típusa a vérképzőrendszeri ráknak, a leukémiáknak. Leukémia esetében a csontvelőben a vérsejtek rendellenesen keletkeznek és szaporodnak, nem mennek végig a teljes fejlődési/érési folyamaton, így úgynevezett blasztok keletkeznek, melyek éretlen sejtek. A krónikus leukémia lassan fejlődik ki, illetve a lefolyása is lassú.

A sejtek érése a csontvelőben

A sejtek érése, kifejlődése a csontvelőben fontos folyamat a vérképzés során, olyannyira, hogy annak betegsége vagy elégtelensége esetén maga a vérképzés is elégtelenné válik, hiszen ez az egyik fő szerv. A vérképzőrendszer az úgynevezett hematopoetikus rendszer része, amely a vérsejtek kialakulásáért felelős. A vérsejtek három fő típusból állnak: vörösvérsejtek (eritrociták), fehérvérsejtek (leukociták) és vérlemezkék (trombociták). A hematopoézis, vagyis az érési folyamat a következőképpen alakul egészséges esetben:

  1. Őssejtek: az őssejtek a csontvelőben találhatók, és képesek különböző típusú vérsejtekké alakulni. Ezek az őssejtek szaporodnak, majd differenciálódnak – tehát különböző irányokba fejlődnek.
  2. Elődifferenciált sejtek: az őssejtek először elődifferenciált sejtekké alakulnak. Ezek még nem konkrét, behatárolható sejtek, de már a különböző vérsejttípusok „elődei”.
  3. Kialakult sejttípusok: az elődifferenciált sejtek tovább differenciálódnak, és kialakulnak a végleges vérsejttípusok.

Krónikus leukémia esetén is ez a folyamat szenved zavart.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mi a különbség az akut és a krónikus leukémia között?

Az akut és a krónikus leukémia bizonyos értelemben, habár mindkét esetben a sejtek kóros növekedéséről és szaporodásáról van szó, ugyanakkor mégis vannak különbségeik.

A legfőbb különbség az akut és a krónikus leukémia között, az a fejlődési sebességükben rejlik. Míg az akut leukémia gyorsan fejlődik ki és a lefolyása is gyors és intenzív, addig a krónikus leukémia egy lassan kifejlődő betegség, melynek hosszabb időre van szüksége a kialakuláshoz.

A sejtek érését tekintve is van megfigyelhető különbség: krónikus leukémiában az éretlenebb fehérvérsejtek érintettek, míg akut esetben az úgynevezett blasztok szaporodnak túlzottan, melyek a nem kifejlődött sejteket jelentik.

A különbözőségek a tünetekre is kihatnak, ami a betegség fejlődési sebességéből fakad: akut leukémia esetében a tünetek hirtelen lépnek fel, és gyorsan súlyosbodnak, míg krónikus esetben ez a folyamat is lassabb tempóban történik.

Kezelést tekintve az akut leukémia egy olyan állapot, mely azonnali orvosi beavatkozást és közbenjárást igényel, ugyanis kezeletlen esetben viszonylag gyorsan a beteg halálához vezethet. Krónikus leukémia esetében is feltétlenül szükséges a kezelés, ugyanakkor a lassabb kifejlődés miatt nem igényel olyan drasztikus lépéseket, mint akut formája.

Milyen fajtái vannak a krónikus leukémiának?

A krónikus leukémiának alapvetően két fő fajtáját különböztetik meg: az egyik a krónikus limfocitás leukémia (CLL), a másik pedig a krónikus mieloid leukémia (CML). Ezek a kórképek a fehérvérsejtek különböző típusaival vannak összefüggésben. Mindkét típusnak – tehát a limfocitás leukémiának és a mieloid leukémiának is van akut formája.

Krónikus limfocitás leukémia (CLL)

Krónikus limfocitás leukémia (CLL) esetén a fehérvérsejtek közül a limfociták a betegségben érintett sejtek. A limfocitáknak is van többféle típusa, melyek más-más szempontból fontosak. CLL esetében a B-limfociták a leginkább érintett sejtek. A B-limfociták fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében és a fertőzésekkel szembeni küzdelemben.

Krónikus mieloid leukémia (CML)

A krónikus mieloid leukémiában az érintett sejttípus a mieloid sejtvonal fehérvérsejtjeinek rendellenes szaporodását és felhalmozódását okozza; beleértve a granulocitákat és más sejttípusokat is.

A krónikus leukémia tünetei

A krónikus leukémia tünetei egyénenként változhatnak, különösen igaz ez az előrehaladottabb állapotban lévő esetekben. A CLL és a CML is különböző tünetekkel járhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a krónikus leukémia tünetei kevésbé hangsúlyosak és kezdetben kevésbé súlyosak, mint akut leukémia esetében. A legjellemzőbb tünetek a következők:

Fáradtság

Krónikus leukémiában a nem megfelelő vérképzés miatt gyakori tünet lehet a fáradtság és a kimerültség érzése. Kezdetben ez a tünet nem feltűnő és nem specifikus, hiszen több minden is okozhatja; nem feltétlenül gondolnak az érintettek leukémiára.

Éjszakai izzadás

Különösen a krónikus limfocitás leukémia esetében fordul elő éjszakai izzadás. Ez jellemzően erősebb verejtékezést takar, mely akár olyan mértékű is lehet, hogy szükségessé válhat a ruha csere.

Megnagyobbodott nyirokcsomók

Mivel az immunrendszer fontos részét képezik, így a nyirokcsomókban is tapasztalhatók tünetek krónikus leukémia esetén. Ez főként a nyirokcsomók megnagyobbodását, duzzanatát jelenti a test különböző részein.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek nem mindig krónikus leukémia jelenlétét jelzik, illetve azok egyénenként eltérőek lehetnek! A tünetek jelenléte tehát önmagukban nem feltétlenül jelenti az adott betegség jelenlétét!Krónikus leukémia - Trombózis- és Hematológiai Központ

A krónikus leukémia diagnózisa

A krónikus leukémia diagnózisa hematológus szakorvos feladata és különböző, speciális vizsgálatokat is magában foglal. A diagnózis meghatározása az orvosoknak lehetővé teszi, hogy azonosítsák a betegség típusát, stádiumát és azt, hogy milyen terápiára van szükség.

A diagnózis szempontjából fontos a páciens kórtörténetének ismerete, illetve a fizikai vizsgálat. Fontos, hogy a hematológus megismerje a tüneteket, azok gyakoriságát, illetve azt is, hogy mióta vannak jelen és milyen súlyosak. A fizikális vizsgálat szintén iránymutató lehet az orvos számára: a nyálkahártyák és a bőr színe utalhat vérszegénységre.

A vérvizsgálatok elengedhetetlenek ebben – és egyéb hematológiai kórképek esetében is -. Krónikus leukémia gyanúra adhat okot a sima rutin nagylabor vérvétel eredménye is. Jellemzően a fehérvérsejtek emelkedett száma keltheti fel a gyanút. (Fontos azonban, hogy jellemzően – különösen kezdeti szakaszban – az eltérések nem olyan mértékűek, mint akut leukémia esetében).

A pontos diagnózishoz szükség van csontvelőbiopsziára, illetve aspirációra is. Előbbi a csipőlapátból történő mintavételt jelenti: ekkor a csont szivacsos állományából kerül kivételre egy kisebb henger alakú minta, míg aspiráció esetében a mellkascsontból, egy tű segítségével történik a mintavétel. Jellemzően az aspirációt végzik először, melyből már a krónikus leukémia diagnózisa általában felállítható, azonban a biopszia segítségével pontosabban meghatározhatók a betegség genetikai jellemzői.

A krónikus leukémia kezelése

A krónikus leukémia kezelésének többféle módja lehetséges, ez azonban függ attól is, hogy mikor, pontosabban milyen stádiumban került felismerésre a betegség. Továbbá befolyásolja az egyén általános állapota, de akár az életkora is, egyes kezeléseknél tényező lehet.

Az akut leukémiával ellentétben, krónikus leukémia esetén gyakran nem szükséges azonnali kezelés megkezdése. Sőt, a legtöbb esetben kezdetben csak megfigyelés történik, rendszeres kontrollal, ugyanis korai szakaszban nem igényel kezelést a betegség. Tehát korai felismerés esetén kezdetben, a kontrollon és a betegség nyomon követésén kívül nincs teendő.

Amennyiben a betegség eljutott egy bizonyos szakaszba és a hematológus szakorvos is úgy ítéli meg, szükséges megkezdeni a kezelést. Ez jellemzően kemoterápiás kezelést takar: ennek célja, hogy elpusztítsa a leukémiás sejteket; a gyógyszer adható vénásan, de akár tabletta formájában is: ennek megítélése és eldöntése mindig a kezelőorvos feladata.

Az úgynevezett immunterápiák is egyre inkább használatos kezelési módszerek; ennek lényege, hogy a terápia során stimulálják az immunrendszert a leukémiás sejtek leküzdéséhez. Így gyakorlatilag a saját szervezet képessé válhat fellépni a leukémiás sejtek ellen.

Egyes esetekben, például amikor a betegség nem jól reagál a kezelésekre, vagy rossz a prognózis, úgy szóba jöhet a csontvelői őssejttranszplantáció lehetősége is, jó állapotú, fiatal pácienseknél. Ilyenkor gyakorlatilag a vérképzést „cserélik ki”. Az őssejttranszplantáció történhet saját sejtekkel, de idegen donoros sejtekkel is. Azonban fontos megjegyezni, hogy az eljárás nagy kockázatot rejt magában, a fokozott fertőzésveszély kialakulása miatt, azonban sikeres transzplantáció esetén jók az esélyek a teljes gyógyulásra. Az, hogy szükséges-e ez a beavatkozás, nem csak szakorvosi kompetencia eldönteni, ugyanis egy bizottság dönt arról, hogy elvégezhető-e a beavatkozás.

Kilátások krónikus leukémiával

A krónikus leukémia életkilátásai változóak, ez függ a betegség típusától, az egyén életkorától, illetve a leukémia genetikai sajátosságaitól is. Általánosan elmondható, hogy CLL esetében az érintettek akár évtizedekig is élhetnek, és akár éveken keresztül kezelés sem szükséges. A CML valamivel gyorsabban fejlődő kórkép, ám ebben az esetben a célzott terápiák jelentős javulást hozhatnak az életkilátásokat illetően.

Azonban, minden páciens esete egyedi, így a prognózis is; vannak jobb és rosszabb állapotú érintettek is, ebből kifolyólag pedig különböző életkilátások is. A diagnózist, a kezelési tervet mindig hematológus szakorvos határozza meg, illetve a betegség kezelésében az egyik legfontosabb tényező a rendszeres kontroll és a betegség nyomonkövetése.

Téma szakértője

Dr. Halm Gabriella

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:
    • Specialitások:
    • Rendelés típusa:
      • személyes (rendelői) konzultáció

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőhát u. 2-6. Mammut II. 5. emelet

  •  

    Létrehozás ideje: 2024.02.09 Utolsó módosítás: 2024.02.13