
Krónikus leukémia
A krónikus leukémia a vérképzőrendszert érintő daganat. A közismertebb, akut formával szemben a krónikus leukémia lassabban fejlődik ki és lassabb is a lefolyása, éppen ezért elsősorban a felnőttkor és az idősek betegsége.
Tartalom
Mit jelent a krónikus leukémia?
Hogyan jön létre a krónikus leukémia?
Mi a különbség az akut és a krónikus leukémia között?
Milyen típusokba sorolható a krónikus leukémia?
Milyen tünetekről ismerhető fel a krónikus leukémia?
Milyen vizsgálatokkal azonosítható a krónikus leukémia?
Hogyan kezelhető a krónikus leukémia?
Krónikus leukémiához kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- CT
- vérképeltérések kiértékelése
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Mit jelent a krónikus leukémia?
A krónikus leukémia egy összefoglaló név, amibe a vérképzőrendszeri daganatok bizonyos típusai tartoznak. A leukémiák aszerint csoportosíthatóak, hogy akut, gyors lefolyású betegséget okoznak, vagy pedig elhúzódóan, lassan fejlődnek ki. A krónikus leukémia az utóbbi csoportba tartozó betegségeket öleli fel. Tovább csoportosítható aszerint, hogy pontosan melyik sejtvonalat és milyen sejteket érint a betegség. Mindegyik sejttípusnak különböző feladata van a szervezetünkben, és bármelyiket is érinti a leukémia, az súlyos problémákhoz vezet. Ezek a sejtek a csontvelőben keletkeznek osztódással egy úgynevezett hemopoetikus őssejtből. Leukémia esetén mutáció történik egy ilyen őssejt genetikai állományában, ami miatt a belőle képződő összes sejt is kóros lesz. A mutáció hatására ráadásul korlátlan mértékben fog szaporodni az adott sejt, amivel kiszorítja, akadályozza a többi egészséges sejt vérképzését. Krónikus leukémia esetén nagy koncentrációban vannak jelen ezek a hibás sejtek, míg hiányozni fognak az egészséges sejtek. Maga a betegség neve is erre utal, a leukémia ,,fehérvérűség”-ként fordítható magyarra, ami azt jelenti, hogy túlzott mennyiségben vannak jelen fehérvérsejtek.
Hogyan jön létre a krónikus leukémia?
A krónikus leukémia kialakulási helye a csontvelő, ugyanis itt történik a vérsejtek képzése és érése. Ezt hemopoetikus rendszernek is nevezzük. A vérsejtek három fő típusba sorolhatóak, melyek mind különböző funkciókkal bírnak. A vörösvérsejtek (eritrociták) felelősek az oxigén szállításáért, fehérvérsejtek (leukociták) az immunrendszer részét képezve a fertőzések ellen védenek bennünket, míg a vérlemezkék (trombociták) a véralvadásban töltenek be kulcsfontosságú szerepet. A vérsejtek érési folyamata az úgynevezett hemopoetikus őssejtekkel kezdődik. Ezek az őssejtek még képesek bármilyen típusú vérsejtté alakulni, majd osztódásuk után egy-egy típusra differenciálódni. A differenciálódás során az őssejtek először elődifferenciált sejtekké alakulnak, amik még nem konkrét, behatárolható sejtek, de már a különböző vérsejttípusok „elődei”. Az elődifferenciált sejtek aztán tovább fejlődnek, és kialakulnak a végleges vérsejttípusok.
Krónikus leukémia esetén ez a folyamat szenved zavart. Az egyik őssejt genetikai állománya károsodik, mutáció keletkezik benne, ami megváltoztatja a tulajdonságait. Olyan változásokon megy keresztül, amik miatt kontrollálatlan osztódásra lesz képes. A mutációk miatt a sejtek érése is károsodik, és éretlen, a funkcióját rendesen betölteni nem képes vérsejtek jönnek létre. Akut leukémia esetén éretlen sejtek kerülnek a vérbe, míg krónikus esetben érettnek tűnnek ugyan a sejtek, de nem tudják betölteni a funkciójukat. A krónikus leukémia klonális daganat, ami azt jelenti, hogy egyetlen őssejt mutációja indítja el a folyamatot, és genetikai állományban azzal megegyező sejtek képzik a daganatot. A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos részei, amelyek a szervezet védelméért felelősek a fertőzésekkel és más betegségekkel szemben. Hiányukban a banális fertőzések is súlyos betegségeket okozhatnak. A leukémia kórképéhez hozzátartozik az is, hogy a túlzott mennyiségű fehérvérsejt mellett kevés lesz a többi vérsejtből, mert ezek képzését is károsítja a krónikus leukémia.Kapcsolódó cikkünk
Milyen tünetek esetén forduljon hematológushoz?
A hematológia a belgyógyászat egy része, mely esetében a vérrel, a vérképző-és nyirokrendszerrel, valamint annak zavaraival foglalkoznak. Hogy milyen tünetek, panaszok ...
Mi a különbség az akut és a krónikus leukémia között?
Az akut és a krónikus leukémia sok tekintetben hasonló kórkép. Mindkét esetben a vérsejtek kóros szaporodása és érése okozza a betegséget, azonban mégis vannak különbségek közöttük. A legfőbb különbség az akut és a krónikus leukémia között a fejlődési sebességükben rejlik. Míg az akut leukémia gyorsan fejlődik ki és a lefolyása is gyors és intenzív, addig a krónikus leukémia egy lassan kifejlődő betegség, melynek tüneteit is gyakran csak több év után látjuk. A sejtek érését tekintve is van egy megfigyelhető különbség: akut leukémiában kevésbé érett, úgynevezett blasztos sejtek túlzott szaporodását látjuk, míg a krónikus leukémia jellemzője az érettebbnek tűnő, de funkciójukban károsodott vérsejtek.
A fenti különbségekből fakadóan az akut és a krónikus leukémia kezelése is eltérő. Az akut leukémia azonnali orvosi beavatkozást igényel, mert kezeletlen esetben viszonylag gyorsan a beteg halálához vezethet. Krónikus leukémia esetében is feltétlenül szükséges a mihamarabbi kezelés, ugyanakkor a lassabb kifejlődés miatt nem igényel olyan drasztikus lépéseket, mint akut formája.
Milyen típusokba sorolható a krónikus leukémia?
A krónikus leukémia alapvetően két fő típusba sorolható az alapján, hogy melyik sejtvonalat érinti a leukémia. A vérképzőrendszerben ugyanis két fő sejtvonal található, a mieloid és a limfoid sejtvonal. A mieolid progenitor őssejtek a vörösvértestek, granulociták, monociták, megakariociták és a vérlemezkék termeléséért felelősek, míg a limfoid vonalon a limfociták alakulnak. ki. Az egyik típus a krónikus limfocitás leukémia (CLL), a másik pedig a krónikus mieloid leukémia (CML), de mindkét típusnak van akut formája is:
- Krónikus limfocitás leukémia (CLL): Krónikus limfocitás leukémia (CLL) esetén a fehérvérsejtek közül a limfociták a betegségben érintett sejtek. A limfocitáknak is van többféle típusa, de CLL esetében a B-limfociták a leginkább érintett sejtek. A B-limfociták fontos szerepet játszanak az immunrendszer működésében és a fertőzésekkel szembeni küzdelemben. Gyakori, hogy sok évig tünetmentes a kórkép, ezért gyermekek között nem fordul elő.
- Krónikus mieloid leukémia (CML): A krónikus mieloid leukémiában az érintett sejttípus a mieloid sejtvonal fehérvérsejtjeinek rendellenes szaporodását és felhalmozódását okozza; beleértve a granulocitákat és más sejttípusokat is. A leggyakrabban idős korban (65 év felett) kerül felismerésre, de ritkán gyermekeket is érinthet a betegség.
Milyen tünetekről ismerhető fel a krónikus leukémia?
A krónikus leukémia tünetei hasonlítanak az akut leukémia tüneteire, de ezek kevésbé hangsúlyosak és kezdetben kevésbé súlyosak, mint akut esetben. Éppen ezért gyakori, hogy későn fordulnak orvoshoz az érintettek. A krónikus leukémia tünetei ráadásul sokszor nem specifikusak, ami miatt gyakran figyelmen kívül hagyják őket, vagy csak banális fertőzést feltételeznek a hátterükben. Ezek az okok miatt előfordulhat, hogy csak évek után kerül felismerésre a krónikus leukémia. A CLL és a CML is különböző tünetekkel járhat, valamint a krónikus leukémia súlyosbodásával is új tünetek jöhetnek létre. Általánosságban a krónikus leukémia legjellemzőbb tünetei a következők:
- Fáradtság
- Éjszakai izzadás
- Láz
- Megnagyobbodott, de fájdalmatlan nyirokcsomók
- Fájdalom a has bal felső részén, amelyet a megnagyobbodott lép okozhat
- Súlycsökkenés
- Gyakori fertőzések
Kapcsolódó cikkünk
Milyen tünetek esetén forduljon hematológushoz?
A hematológia a belgyógyászat egy része, mely esetében a vérrel, a vérképző-és nyirokrendszerrel, valamint annak zavaraival foglalkoznak. Hogy milyen tünetek, panaszok ...
Milyen vizsgálatokkal azonosítható a krónikus leukémia?
Mivel a krónikus leukémia tünetei nem specifikusak, nagyon fontos, hogy szakszerű kivizsgálás történjen. A krónikus leukémia kivizsgálása és kezelése is hematológus szakorvos feladata, aki meg tudja határozni a betegség típusát, stádiumát és azt, hogy ezek fényében milyen terápiára van szükség.
A diagnózis szempontjából fontos a páciens kórtörténetének minél részletesebb ismerete, illetve a fizikai vizsgálat. Fontos, hogy a hematológus megismerje a tüneteket, azok gyakoriságát, illetve azt is, hogy mióta vannak jelen és milyen súlyosak. A fizikális vizsgálat szintén iránymutató lehet az orvos számára, például a nyálkahártyák és a bőr színe utalhat vérszegénységre. A vérvizsgálatok elengedhetetlenek ebben az esetben. A krónikus leukémia gyanúja már egy sima rutin nagylabor vérvétel alapján felmerülhet, jellemzően a fehérvérsejtek emelkedett száma keltheti fel a gyanút. Krónikus leukémia esetén a fehérvérsejtszám emelkedés lassabb, mint akut esetben, éppen ezért kontroll vizsgálatokra lehet szükség.
A pontos diagnózishoz csontvelőbiopsziára, illetve aspirációra is szükség van. Előbbi a csipőlapátból történő mintavételt jelenti: ekkor a csont szivacsos állományából kerül kivételre egy kisebb henger alakú minta, míg aspiráció esetében a mellkascsontból, egy tű segítségével történik a mintavétel. Jellemzően az aspirációt végzik először, melyből már a krónikus leukémia diagnózisa általában felállítható, azonban a biopszia segítségével pontosabban meghatározhatók a betegség genetikai jellemzői, ezáltal pedig a prognózisa és a kezelése.
Hogyan kezelhető a krónikus leukémia?
A krónikus leukémia kezelése minden esetben egyedi. A kezelést meghatározza, hogy pontosan milyen típusú, milyen genetikai tulajdonságokkal rendelkezik és milyen stádiumban került felismerésre a betegség, valamint befolyásolja az egyén általános állapota és az életkora is. Az akut leukémiával ellentétben krónikus leukémia esetén gyakran nem szükséges a kezelés azonnali megkezdése. Sőt, a CLL legtöbb esetében – ha a krónikus leukémia korán felismerésre került - kezdetben csak megfigyelés történik, rendszeres kontrollal. A CML valamivel gyorsabban fejlődő kórkép, ám ebben az esetben is jelentős javulást hozhatnak a célzott terápiák.
Egy bizonyos ponton túl azonban nem halasztható tovább a kezelés, és első lépésben kemoterápiával megpróbálják elpusztítani a leukémiás sejteket. Az immunterápiákat is egyre gyakrabban használják krónikus leukémia esetén; ennek lényege, hogy a terápia során stimulálják az immunrendszert a leukémiás sejtek elpusztításához. Ha betegség nem reagál jól a kezelésekre, vagy rossz a prognózis, úgy szóba jöhet a csontvelői őssejttranszplantáció lehetősége is, főként jó állapotú, fiatal pácienseknél. Az őssejttranszplantáció történhet saját sejtekkel, de idegen donor sejtjeivel is. Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emeletTéma szakértője
Dr. Halm Gabriella
belgyógyász, hematológus