Időskori leukémia

Időskori leukémia

A leukémia a vérképzőszervi rosszindulatú megbetegedéseket foglalja magában. Több típusa is létezik, melyek bármely életkorban előfordulhatnak, de egyes típusok jóval gyakoribbak az idősek körében. Az időskori leukémia a diagnózis, a kezelések és a kilátások tekintetében is eltérő a gyermekeknél vagy fiatalabb felnőtteknél jelentkező leukémia formáktól.

Tartalom

Milyen betegség a leukémia?
Miben különbözik az időskori leukémia a fiatalabbakat érintő formáktól?
Mik az időskori leukémia típusai?
Milyen tünetekről ismerhető fel az időskori leukémia?
Milyen elváltozásokat okoz a vérképen az időskori leukémia?
Milyen más vizsgálatokra lehet szükség az időskori leukémia azonosításához?
Hogyan kezelhető az időskori leukémia?
Milyen kilátások vannak időskori leukémia esetén?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis- és Hematológiai Központban

Milyen betegség a leukémia?

A leukémia egy rosszindulatú vérképzőszervi betegség, melyet a köznyelvben gyakran ,,vérrákként" szoktak emlegetni. A leukémia azonban különbözik a legtöbb típusú ráktól, mert nem okoz kifejezett daganatot, szövetmasszát, hanem helyette szerte a keringésben elosztva találhatóak a rákos sejtek. Normális körülmények között folyamatosan új sejtek képződnek a csontvelőben, amelyek később érett vérsejtekké fejlődnek. Így jönnek létre például a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A leukémia során ezek a folyamatok megváltoznak, és a csontvelőben sok és rendellenes, úgynevezett éretlen és funkcióképtelen sejt keletkezik. Ennek következtében, amikor differenciált vérsejtekké – pontosabban fehérvérsejtté - alakulnának, nem lesznek képesek megfelelően kifejlődni és ellátni a funkcióikat. Így tehát sok, de működésképtelen fehérvérsejt jelenik meg a keringésben, amit a csontvelő még több sejt termelésével próbál meg kompenzálni. A leukémia a fehérvérsejteket érintő daganatos betegségek gyűjtőneve, melyen belül két nagy csoport határozható meg; vannak a krónikus és az akut leukémiák. Krónikus esetben a betegség lefolyása lassú, akár évtizedekig is eltarthat, és csak lassan súlyosbodik a betegség, míg az akut leukámia egy gyors lefolyású, agresszívabb forma. Habár az idősek körében is előfordulhat akt leukémia, az időskori leukémia alatt alapvetően a krónikus formákat értjük.

Miben különbözik az időskori leukémia a fiatalabbakat érintő formáktól?

Leukémia bármely életkorban előfordulhat, azonban vannak olyan típusok, amelyek inkább az idősebb korosztálynál jellemzők. Ez persze nem azt jelenti, hogy más leukémia típus nem jelentkezhetne az idősebb korosztályban, viszont ez viszonylag ritka. Az időskori leukémia tehát gyakorlatilag olyan típusokat takar, melyek a legnagyobb valószínűséggel fordulnak elő idős embereknél, ezek pedig a krónikus limfoid és mieloid leukémia. Az időskori leukémia nem csak típusában, de kezelésében is eltérhet, mint egy fiatalabb korú páciens vagy egy gyermek esetében. Az időskori leukémia általában lassabban fejlődik ki, illetve progresszív jellegű. Ez azt jelenti, hogy hosszabb időbe telik a tünetek és a betegség súlyosbodása is. Az időskori leukémia tehát sokáig nem okoz tüneteket, szemben a fiatalkori formákkal, és gyakran évek-évtizedek telnek el, mire kifejlődik és diagnosztizálhatóvá válik a betegség. Ez viszont az időskori leukémia nagy hátránya is, mert így sokszor csak előrehaladottabb esetben ismerik fel. Míg a fiatalkori, gyermekkori leukémiák kifejezetten jól kezelhetőek, addig az időskori leukémia kezelése már nehezebb és alacsonyabbak a gyógyulási esélyek is.

Mik az időskori leukémia típusai?

Az időseket érintő, leggyakrabban előforduló krónikus leukémiának két fajtája van: a krónikus mieloid leukémia és a krónikus limfoid leukémia, amiket részletesebben is bemutatunk:

Krónikus mieloid leukémia

A krónikus mieloid leukémia (CML) alapvetően egy ritka kórkép, mely a szervezetben való megjelenésétől számítva gyakran csupán évekkel később okoz tüneteket. A betegség felismerése sok esetben még a tünetek megjelenése előtt sikerül, jellemzően az általános rutin vizsgálatok során végzett vérvételen. Kialakulásának okai nem ismertek, azonban a tudomány jelenlegi állása szerint az elszenvedett ionizáló sugárzás szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Például növelheti a kockázatott egy korábbi daganatos megbetegedés miatti sugárkezelés. A betegség előfordulása nő az életkor előrehaladtával; leggyakrabban 60 év fölötti személyeknél diagnosztizálják.

A CML lefolyása 3 fázisra osztható. Az első (krónikus) fázisban nincsenek, vagy csak minimálisan vannak jelen tünetek, azonban a betegség már laboratóriumi módszerekkel kimutatható. A második fázist akcelerált fázisnak nevezik; ekkor már intenzívebben tapasztalhatók a tünetek, és a kimutatható blasztok (éretlen sejtek) száma és aránya is emelkedett a krónikus fázishoz képest. Az akcelerált státusz a betegség súlyosbodását jelzi. A harmadik és egyben utolsó fázis a blasztos fázis; amikor a blasztok aránya a vérben és a csontvelőben is jelentősen megemelkedik, és amikor már a csontvelőn kívül is osztódnak. Ebben a fázisban gyakorlatilag már nem krónikus, hanem akut leukémiáról van szó.

Krónikus limfoid leukémia

A krónikus limfoid leukémia (CLL) szintén jellemzően 50-60 éves kor fölött alakul ki. Az ilyen típusú időskori leukémia DNS károsodás következtében jön létre, mely a B-sejteket érinti. Alapvetően ugyanaz történik, mint CML esetében: a károsodott sejt osztódni kezd a csontvelőben, majd ennek következtében az egészséges vérsejteket kiszorítja. Mivel krónikus kórképről van szó, ebben az esetben is lassabb lefolyásról lehet beszélni, a beteg sokáig tünetmentes, és jellemzően véletlenül derül fény a betegségre egy vérkép vizsgálat során. Ugyanakkor krónikus limfoid leukémia esetében os megkülönböztethető kétféle lefolyás: van gyorsan és lassan progrediáló CLL. Előbbi kevésbé reagál jól a kezelésekre, és a várható élettartam is rövidebb – ám így is több évről van szó! -, mint a lassú progressziójú CLL esetében.

Kapcsolódó cikkünk

Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

A nyirokcsomó megnagyobbodása gyakori tünetnek számít, hiszen a fertőzésekkel szembeni védekezés fontos hálója a nyirokcsomó. Azonban, ha ...

Milyen tünetekről ismerhető fel az időskori leukémia?

Mivel az időskori leukémia jellemzően lassabban fejlődik ki, így a tünetek megjelenése is fokozatos. A tünetek tehát általában nem egyszerre tapasztalhatók, nem egyidejűleg jelennek meg. Megnehezíti az időskori leukémia felismerését, hogy a tünetek lehetnek teljesen általánosak is, illetve más betegségekre is utalhatnak. Azonban vannak olyan tünetek, melyek már kissé előrehaladottabb állapotban felvethetik az időskori leukémia gyanúját. Ezek a következők:Időskori leukémia - Trombózis- és Hematológiai Központ

A felsorolt tünetek közül a leginkább specifikus, és a páciens által is könnyen felismerhető tünet a csontfájdalom. Ennek oka elsősorban a csontvelőben és a csontban lévő sejtszaporulat. A pöttyszerű bevérzések, illetve a lila foltok is utalhatnak időskori leukémia fennállására, ugyanakkor alapvetően az idős szervezet sérülékenyebb és könnyebben alakulnak ki bevérzések a bőrön. 

Milyen elváltozásokat okoz a vérképen az időskori leukémia?

Mivel az időskori leukémia nem okoz specifikus tüneteket, felértékelődik egy gyakran végzett és könnyen elérhető vizsgálat szerepe, a vérkép vizsgálaté. Az időskori leukémia ugyanis jellegzetes vérkép eltéréseket mutat. Természetesen a vérkép önmagában nem bír diagnosztika erővel, de felvetheti az időskori leukémia gyanúját. A leggyakoribb és legismertebb vérkép eltérés is a fehérvérsejtek számában mutatkozik meg. Időskori leukémia esetén a fehérvérsejtszém jelentősen, van, hogy kiugróan megemelkedik. Fontos megjegyezni, hogy egyes fertőzések következtében is kisebb mértékben megemelkedhet a fehérvérsejtek száma, ez azonban a fertőzés lecsengését követően visszatér a normáltartományba. Hogyha viszont több, egymást követő vérképen, hónapokon keresztül emelkedett fehérvérsejtszámot látunk, mindenképpen fel kell, hogy merüljön bennünk az időskori leukémia gyanúja. A limfociták és a granulociták száma is hasonlóképpen megnövekszik időskori leukémia esetén. A trombocita számban is változás állhat be, ez lehet nagyobb mértékű emelkedés, illetve csökkenés is.

Milyen más vizsgálatokra lehet szükség az időskori leukémia azonosításához?

A legtöbb esetben tehát a vérkép eltérések vetik fel az időskori leukémia gyanúját. A vérkép azonban nem elegendő a betegség diagnosztizálásához, hanem részletesebb vizsgálatokra van szükség. A kivizsgálást és a kezelést is a hematológus szakorvosok vezetik, akik a vérképzést érintő daganatok legképzettebb szakemberei. A pontos diagnózis felállításához szükség van a vér mikroszkopikus és genetikai vizsgálatára, továbbá csontvelői mintavétel, és esetleg liqourból (gerincvelő folyadék) történő mintavétel is történhet.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan kezelhető az időskori leukémia?

Az időskori leukémia típusonként eltérő kezelést igényel. A krónikus mieloid leukémia kezdeti szakaszában – amennyiben lehetséges - az úgynevezett interferon terápiát alkalmazzák. Ezt a páciens injekció formájában adja be magának, célja pedig a leukémiás sejtek terjedésének megakadályozása. A terápia jellemzően hatékony. Időseknél jellemzően csak akkor alkalmaznak kemoterápiát, amennyiben a páciens alapvetően jó általános egészségi állapotban van, ugyanis sok káros mellékhatással jár a kemoterápia, amit nehezebben visel egy idős szervezet. A kemoterápia alkalmazása éppen ezért akkor jön szóba, ha valamiért az interferon terápia nem opció, illetve ha már súlyosbodó, vagy blasztos fázisba lépett az időskori leukémia. További lehetőség még a csontvelő transzplantáció, ami egyedüli beavatkozásként ad esélyt a teljes gyógyulásra, krónikus és akut szakaszban is. Azonban ez egy rendkívül kockázatos eljárás, idegen donor szükséges hozzá és nagymértékű genetikai egyezés a páciens és a donor között, illetve – ideális esetben - tünetmentesség. Idősebb korban jellemzően nem alkalmazható.

A krónikus limfoid leukémia elsődleges kezelési módszere az úgynevezett monoklonális antitest terápia, ami egy immunterápia. Ez egy infúziós kezelés, mely önmagában is alkalmazható, ám jellemzően kemoterápiával együttesen kapja a páciens. Az immunterápia növeli a kemoterápia hatékonyságát. Ebben az esetben is opció a csontvelő transzplantáció, különösen akkor, ha a kezelésre nem reagál a szervezet.

Milyen kilátások vannak időskori leukémia esetén?

Sajnos az időskori leukémia kilátásai, prognózisa rosszabb, mint a gyermekkori formáké. Teljes gyógyulást egyedül csontvelő transzplantációval lehet elérni, ehhez azonban szükségesek a megfelelő indikációk. Az idősebb korosztályban egyre nehezebben kivitelezhető a csontvelő transzplantáció, mert egyre kevésbé bírná a szervezetük ezt a megterhelést az idős életkor és a társbetegségek miatt. Mindezek következtében a krónikus mieloid leukémia esetében az átlagos túlélési idő 5 évre tehető, azonban ha átalakul akut leukémiává, ez az idő rövidül. A krónikus limfoid leukémia túlélése valamivel jobb, ott átlagosan 10-15 évről lehet beszélni. Ez annak köszönhető, hogy ez a típus nem alakul át akut limfoid leukémiává, és kevésbé agresszív kórkép. Az utóbbi években rengeteget fejlődött az onkológia, aminek köszönhetően egyre kevesebb fájdalommal és egyre jobb életminőségben telhetnek ezek az évek is.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

     

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  • Létrehozás ideje: 2023.08.16 Utolsó módosítás: 2024.11.11