Rézhiány tünetei

Rézhiány tünetei

Az emberi vérben, a különböző ásványi anyagok közül a réz is megtalálható. A réz fontos szerepet tölt be az egészséges anyagcserében, illetve az immunrendszer megfelelő működésében is. Továbbá szerepet játszik az egészséges csontozat fenntartásában is.

Tartalom

A réz szerepe a szervezetben

A réz megfelelő mennyisége

A rézhiány hatása a szervezetre

A rézhiány tünetei – fáradékonyság, gyengeség

A rézhiány tünetei – gyengébb immunrendszer

A rézhiány tünetei – a csontok gyengülése

A rézhiány tünetei – memóriaproblémák

A rézhiány tünetei – sápadtság

A rézhiány tünetei – érzékenység a hidegre

Mi történik, ha magas a rézszint?

A rézhiány kezelése

A réz szerepe a szervezetben

Kevésbé közismert, hogy az emberi szervezetben megtalálható a réz is, amely létfontosságú tulajdonságokkal és szereppel bír. Alapvetően a réz egy mérgező fém, így azonban ez nem „szabadon” van jelen, hanem jelentős része a cöruplazmionhoz kötődik, mely egy fehérje. A megfelelő mennyiségű jelenléte elengedhetetlen például a csontnövekedéshez és a kötőszövet képződéséhez, illetve a vérképzéshez. Utóbbiból kiindulva, feladata közé tartozik a kollagén képzésében való részvétel is, ami a szövetek rugalmasságát biztosító anyag. A szervezetben megtalálható réz nagyjából fele az izomzatban van, míg a másik fele a máj, a vesék, a szem, az agy és a szív megfelelő működését szolgálják. Ugyanakkor a szervezet minden részén is jelen van, minden szövetben megtalálható kisebb mennyiségben. A felesleges, nem felszívódott rezet a más segít eltávolítani a szervezetből a méregtelenítési folyamat részeként, az epe segítségével.

A megfelelő szintje segíthet meggátolni a vérszegénységet, egyes szív- és érrendszeri megbetegedéseket, illetve egyes idegrendszeri betegségeket is. A rézhiány ezért is egy kezelendő állapot.

A réz megfelelő mennyisége

Átlagosan, nagyjából 80 mg réz található egy felnőtt szervezetben, ez természetesen függhet, és kisebb mértékben eltérhet a testsúlytól, magasságtól, egyedi fizikai tulajdonságoktól függően. Akárcsak a többi nyomelemet és ásványi anyagot, ami a szervezet megfelelő működéséhez szükséges, úgy a rezet is be lehet juttatni kívülről a szervezetbe, főként étkezések alkalmával. Egy felnőtt számára a napi réz szükséglet mind nők, mind pedig férfiak esetében 1,4 mg. Fiatalabb korban ez természetesen ennél kevesebb: újszülöttek esetében, nagyjából 1 éves korig a napi szükséges réz mennyisége 1 mg, majd ez 1-10 éves kor között lecsökken 0,6 mg és 0,8 mg közé, majd körülbelül 19 éves korig, 3 évente 02 mg-mal nő a szervezet által igényelt mennyiség. Ezek az átlagos szükségletek, melyek bizonyos állapotok esetében nőhetnek. Ilyen például a terhesség és a szoptatás, melynek során 1,8 mg rézbevitel szükséges. De a dohányzás és alkoholfogyasztás is minimálisan megnöveli a szervezet rézszükségletét 1,5 mg-ra

Táblázatba foglalva a szükséges rézbevitel kor és nem szerint (mg/ttkg)

Kor

Férfi

Újszülött

1 mg

1 mg

7-12 hónapos

1 mg

1 mg

1-3 éves

0,6 mg

0,6 mg

4-6 éves

0,7 mg

0,7 mg

7-10 éves

0,8 mg

0,8 mg

11-14 éves

1 mg

1 mg

15-18 éves

1,2 mg

1,2 mg

19-30 éves

1,4 mg

1,4 mg

31-60 éves

1,4 mg

1,4 mg

60 éves kor felett

1,4 mg

1,4 mg

 

Táblázatba foglalva a szükséges rézbevitel kor és nem szerint (mg/ttkg)

Állapot

Férfi

Terhesség

-

1,8 mg

Szoptatás

 

1,8 mg

Nehéz fizikai munka

1,4 mg

-

Stressz

1,5 mg

1,5 mg

Dohányzás

1,5 mg

1,5 mg

Alkoholfogyasztás

1,5 mg

1,5 mg

Menopauza

1,4 mg

1,4 mg

 

A rézhiány hatása a szervezetre

A rézhiány egy szerencsére ritka állapot. Ugyanakkor, a réz szükségét a szervezetben tükrözi, hogy már minimális rézhiány esetén is jelez a szervezet különféle tünetek formájában. Főként nem önmagában, hanem valamilyen betegség következményeként jelentkezik rézhiány. Ilyen betegség például a Wilson-kór, mely a rézanyagcsere betegsége. De előfordulhat cöliákia, vagyis gluténérzékenység során, emésztőrendszeri műtétek következményeképp, illetve akkor, ha az ember túl sok cinket visz be a szervezetébe.

A rézhiány tünetei – fáradékonyság, gyengeség

Önmagában a rézhiány nem okoz sem fáradékonyságot, sem gyengeséget. Viszont a réz elengedhetetlen a vérben található vas megfelelő felszívódásához. Ha rézhiány áll fenn, és a rézszint alacsonyabb, akkor a vas nem tud megfelelően felszívódni, tehát a szintje csökken, ami pedig vashiányos vérszegénységhez vezethet. Továbbá a rézhiány az energiaszintre is hatással van, ami fáradtságot és gyengeséget okoz.

A rézhiány tünetei – gyengébb immunrendszer

Azok a személyek, akiknél rézhiány áll fenn, immungyengeséget tapasztalhatnak. Ennek az az oka, hogy alacsony rézszint esetén, a szervezet immunsejtjei gyengülnek és nehezebben is jönnek létre új sejtek. Ez pedig a fehérvérsejtek számának csökkenéséhez vezet, amik közül a neutrofileknek szintén fontos szerepük van a szervezet ellenállóképességének működésében.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A rézhiány tünetei – a csontok gyengülése

Mivel a réz a csontok növekedésében és fejlődésében is szerepet játszik, így annak hiánya a csontok gyengüléséhez vezethet. Egyes csontokat érintő betegségekben megfigyelték, hogy a réz szintje a normál tartományon kívül esett. A normál szint megtartása során, a réz, arra ösztönzi a szervezetet, hogy oszteoblasztokat termeljen – ezek a csontszövetek épségéhez szükséges sejtek. Ha a szervezetben csökkent a réz mennyisége, úgy abban az esetben a csontszövetek termelése is csökken.

A rézhiány tünetei – memóriaproblémák

Mivel a réz az agyban is megtalálható, így annak csökkenése az agyműködésre is hatással lehet. A rezet olyan enzimek hasznosítják, melyek energiát biztosítanak az agynak, illetve melyek támogatják az agy védekezőképességét és jeleket továbbítanak a szervezetnek. A rézhiány jelen lehet egyes aggyal összefüggő betegségekben. Vannak arra vonatkozó vizsgálatok, melyek az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél arra jutottak, hogy az agyban lévő réz szintje 70%-kal alacsonyabb, mint egy egészséges felnőtt esetében. Az összefüggés azonban még nem tisztázott és nem bizonyított.

A rézhiány tünetei – sápadtság

Az ilyen esetben jelentkező sápadtság egyik oka lehet, a rézhiány okozta vashiányos vérszegénység, melynek egyik fő tünete a sápadt, fakó bőr. Másik ok lehet a melanin termelés. A melanin egy összefoglaló neve a sötét pigmenteknek, melyek meghatározzák a szem, a haj, illetve a bőrnek a színét, illetve a nyári barnulást is a melanin fokozottabb termelése idézi elő. A réz pedig kapcsolódik olyan enzimekhez, amik összefüggésben vannak a melanin termeléssel. Szintén ide köthető, hogy rézhiányos állapotokban gyakran előfordul a korai, idő előtti őszülés.

A rézhiány tünetei – érzékenység a hidegre

Alacsonyabb részszint esetében előfordulhat hidegérzékenység. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy gyakran fázik, még olyankor is, amikor nem lenne indokolt. Ez egyrészt a vashiány okozta, végtagokban jelentkező hidegérzéssel is magyarázható. Másfelől pedig azzal, hogy a réz a pajzsmirigy normál működéséhez is elengedhetetlen. A T3, illetve a T4 elnevezésű pajzsmirigy hormonok eltérést mutathatnak rézhiány során, aminek következtében a pajzsmirigy működésében is változást lép fel. Ennek a változásnak az egyik tünete lehet a „fázósság” is, hiszen a pajzsmirigy fontos szerepet játszik mind az anyagcsere folyamatok szabályozásában, mind pedig a hőháztartás, hőszabályozás működésében.Rézhiány - Trombózis- és Hematológiai Központ

Mi történik, ha magas a rézszint?

A réz mennyiségét normál esetben nem lehet túlzottan megnövelni. Annak az esélye, hogy az étkezések alkalmával bevitt mennyiség következtében jelentősen megemelkedjen, szinte lehetetlen. Ha mégis a rézszint emelkedése tapasztalható, az jellemzően betegség miatt van, ami a rézanyagcserét érinti. A legismertebb ilyen betegség – annak ellenére, hogy ritka -, a Wilson-kór. Ebben az esetben a máj nem képes a réztöbblet eltávolítására, ami egy bizonyos mutációnak a következménye. Így a réz lerakódik egyes szervekben, ami több szempontból is veszélyes. Egyrészt a réz nagyobb mennyiségben toxikus, ami károsodást okozhat a szervekben, másrészt pedig így nem tudja az érintett szerv ellátni megfelelően a feladatát, ami már az egész szervezetre hatással lehet. A rézlerakódás elsősorban a májat érinti, de felhalmozódhat akár az agyban és a szívben is.

A rézhiány kezelése

A rézhiány megállapítása elsősorban vérvétellel történik. A fentebb leírt panaszok miatt ajánlatos belgyógyász, hematológus orvost felkeresni, aki a szükséges vérvizsgálatokat elrendeli. Amennyiben igazolódik a rézhiány, fontos az okok megtalálása. Amennyiben nincs megnevezhető ok a rézhiány hátterében, úgy az étkezésekkel történő rézbevitel növelése lehet javasolt, kiegészítő módszerként a szájon át szedhető réztabletta mellett. Egyes esetekben előfordulhat a réz injekció útján történő pótlása. A rézhiány tehát egy kezelhető állapot, azonban fontos az időben történő diagnózis, hiszen például az idegrendszerben okozta károsodások jellemzően nem reverzibilisek.

Téma szakértője

Dr. Fehér Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

    Rendelés típusa:

  • Létrehozás ideje: 2023.07.12 Utolsó módosítás: 2023.07.12