Vérplazma
A vér alakos elemei mellett egy fontos összetevő a folyékony közeget biztosító vérplazma. A vérplazma a vér teljes térfogatának 55%-át teszi ki, és fontos összetevőkből épül fel. A vérplazma véd a fertőzésektől, valamint segíti a szervezetet a sérülésekből való felépülésben, a tápanyagok elosztásában és a salakanyagok eltávolításában. Mindezek miatt terápiásan is alkalmazható a vérplazma.
Mit jelent a vérplazma és mi a feladata?
Mik a vérplazma alkotóelemei?
Milyen betegségek esetén változik meg a vérplazma?
Mire használható a vérplazma?
Ki válhat vérplazma donorrá?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- vérkép elemzés
- betegségek oki hátterének kivizsgálása
Mit jelent a vérplazma és mi a feladata?
A vérplazma a vér legnagyobb összetevője, körülbelül a teljes térfogat 55%-át teszi ki. A vért négy fő összetevőre tudjuk szétválasztani:
- vérplazma
- vörösvértestek
- fehérvérsejtek
- vérlemezkék
Ezek közül csupán a vérplazma a folyékony, így ő biztosítja a keringéshez a közeget. Benne utaznak a vérsejtek. A vérplazma azonban nemcsupán térfogatot jelent és közeget ad a vérsejtek számára, hanem fontos feladatokat is ellát. Vízből, fehérjékből és egyéb anyagokból áll, amelyek szerepet játszanak a véralvadásban, az immunitásban, az onkotikus nyomás létrehozásában és a tápanyagok szállításában. A vérplazma feladatai közé tartoznak az alábbiak:
- A véralvadás elősegítése
- A vérnyomás és a keringés fenntartása
- Védekezés a bakteriális, vírusos, gombás és parazitás fertőzések ellen
- A salakanyagok eltávolítása a sejtekből, majd ezek elszállítása a májba, a tüdőbe és a vesékbe, ahol kiválasztásra kerülnek
- A testhőmérséklet szabályozása azáltal, hogy szükség szerint hőt vesz fel és ad le a vérplazma
- A pH-egyensúly biztosítása a vérplazmában jelen lévő puffer anyagok segítségével
- A víz elosztása és eljuttatása oda, ahol a szervezetnek szüksége van rá
- Hormonok, tápanyagok és fehérjék szállítása a test különböző részeibe, valamint az oxigén- és szén-dioxid-csere elősegítése
- Az erek tónusának, nyitva maradásának elősegítése nyomás biztosításával
Kapcsolódó cikkünk
Hemofília – a vérzékenység okai
A vérzékeny betegeknél csökkent véralvadás áll fenn, vagyis egy kisebb sérülés következtében is elhúzódó vérzés jelentkezik. A ...
Mik a vérplazma alkotóelemei?
A vérplazma definíció szerint egy szalmasárga színű folyadék. Már ebből is látszódik, hogy nem csupán vizet tartalmaz, hanem egyéb anyagokat is, amik a színét adják. Körülbelül a vérplazma 92%-ban áll vízből, a maradék 7%-át pedig olyan fehérjék alkotják, amik számos funkcióban részt vesznek. A vérplazma fehérjéi szerepet játszanak például a véralvadásban, a fertőzések elleni küzdelemben és a különböző anyagok szállításában. A fennmaradó 1% ásványi sókat, cukrokat, zsírokat, hormonokat és vitaminokat tartalmaz. Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk ezeket az alkotóelemeket:
- Fehérjék: A plazma két kulcsfontosságú fehérjét, az albumint és a fibrinogént tartalmazza. Az albumin a vérben lévő folyadékegyensúly, az úgynevezett onkotikus nyomás fenntartásához szükséges. Ez a nyomás akadályozza meg, hogy folyadék szivárogjon ki a vérerekből a test és a bőr olyan területeire, ahol alapvetően kevesebb folyadék van. Az albumin tehát az onkotikus nyomás fenntartásával véd az ödémák képződésétől. Az alacsony albuminszintű embereknél éppen ezért duzzanat jelentkezhet a kezekben, lábakban és a hasban. A fibrinogén a véralvadásban játszik szerepet, tehát segít csökkenteni az aktív vérzést. Belőle képződik a vérrögöt stabilizáló fibrinháló. A vérplazma a fibrinogén mellett más véralvadási faktorokat is tartalmaz, például a von Willebrand faktort. Ha valaki sok vért veszít, egyszerre veszít plazmát és ezeket a faktorokat, valamint fibrinogént is, amik mind szükségesek lennének a véralvadáshoz. Ezen faktorok hiánya megnehezítheti a véralvadást, ami jelentős vérveszteséghez vezethet.
- Immunglobulinok: A plazma gammaglobulinokat, az immunglobulinok egy típusát tartalmazza. Az immunglobulinok segítenek a szervezetnek a fertőzések elleni küzdelemben.
- Elektrolitok: Az elektrolitok oldott ionokat jelentenek, amik vízben oldva vezetik az elektromosságot, innen ered a nevük. A közismertebb elektrolitok közé tartozik a nátrium, a kálium, a magnézium és a kalcium, amelyek mindegyike fontos játszik a szervezetben. Mindegyik elektrolitnak van egy optimális tartománya, ugyanis a túl sok vagy a túl kevés sem egészséges belőlük. Az elektrolithiány következtében például izomgyengeség, rohamok vagy szokatlan szívritmus léphet fel.
Milyen betegségek esetén változik meg a vérplazma?
Vannak bizonyos betegségek, amik hatással vannak a vérplazmára. Szerencsére ezek ritka állapotok, ám súlyos következményeik lehetnek. A vérplazma megváltozhat vérképzőszervi betegségek (például myeloma), vagy a fehérjeszintézist, immunrendszert érintő betegségek esetén. Példaként említhetjük az alábbi állapotokat:
- Könnyűlánc-amyloidosis: Ebben a betegségben a plazmasejtek által termelt antitestek fehérjéi megváltoztatják alakjukat. Ennek hatására nem tudnak hatékonyan kapcsolódni egymáshoz, hanem összecsapzódva lerakódnak a szervekben. Ez szervi elégtelenséget okozhat a lerakódás helyén.
- Vérzészavarok: A hemofília és a von Willebrand-kór olyan állapotok, amelyekben a vér nem alvad meg megfelelően, és a kisebb sérülések is súlyos vérzést okozhatnak. Mindkét betegség hátterében az áll, hogy hiányosak vagy nem megfelelően működnek a vérplazma alvadási faktorai.
- Immunhiány: Olyan állapot, amikor a szervezet az antitestek (immunglobulinok) hiánya miatt nem tudja megvédeni magát a fertőzésektől.
- Myeloma: Csontvelő eredetű vérrák, ami következtében kóros, rákos plazmasejteket termelődnek. A kóros sejtekkel képzésével együtt károsodik az új, egészséges vérsejtek előállítására.
- Trombotikus trombocitopéniás purpura: Ez egy ritka betegség, amiben a kis erekben vérrögök képződnek, a véralvadás pedig felhasználja a vérlemezkéket, így azok hiányát is láthatjuk a vérképen.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mire használható a vérplazma?
A korábbiakban bemutatottak alapján látható, hogy mennyire is fontos komponensünk a vérplazma. Hasznossága miatt az orvostudomány terápiás, gyógyszeres céllal is felhasználja. A véradáskor levett vérből nem csupán a vérsejteket használják fel, hanem a vérplazma is elkülönítésre kerül és adott esetben ezt is ugyanúgy beadják beteg embereknek. Nagy segítség lehet például a vérplazma traumás sérüléseket követően, amikor a szervezet sok vért, sok plazmát és sok alvadási faktort veszített. Ilyenkor már a saját véralvadási mechanizmusai kezdenek kiürülni, viszont vérplazma adásával tudjuk pótolni a hiányzó faktorokat.
Betegségek kezelésében is egyre gyakrabban kerül alkalmazásra a vérplazma, nagy figyelmet kapott például a COVID-19 járvány kapcsán. A vérplazma ugyanis immunglobulinokat (antitesteket) tartalmaz, amik segítenek megküzdeni a fertőzésekkel. Azokban a személyek, akik már átestek egy fertőzésen (vagy védőoltást kaptak ellene), a B-sejtek specifikus antitesteket termelnek kimondottan ennek a betegségnek a felismerésére. Ezek az antitestek hamar felismerik aztán a kórokozókat és az immunrendszert aktiválva még azelőtt le tudják küzdeni a fertőzést, hogy egyáltalán tünetek jelentkeznének. Ez pedig terápiásan is felhasználható. Gyengült immunrendszerű egyéneknek beadhatóak ezek a vérplazma alkotóelemek, az immunglobulinok, amik őket is védik a kórokozókkal szemben (passzív immunizálás).
A vérplazma egyéb állapotok kezelésében is nagy segítség lehet, többféle készítményt is gyártanak belőle. A vérzékenységben szenvedők például a vérplazmából előálított gyógyszert kapják meg. Példaként említhetjük az egyre népszerűbb PRP-terápiát is, amit vérlemezkékben gazdag vérplazma terápiaként fordíthatunk magyarra. Ez a terápia segít a sérülések utáni gyógyulásban. A kezelés során a páciens saját vére kerül felhasználásra. Miután vért vettek a vénából, egy centrifugagép gyors pörgetéssel rétegekre választja a vért, így a vörös és fehérvérsejtek eltávolítása után csupán a plazma és vérlemezkék maradnak meg. Ezt injekcióként beadva az alábbi sérülések kezelésében lehet kimondottan hasznos:
- Sportsérülések (például izomhúzódások, ízületi rándulások, szalagszakadások)
- Teniszkönyök
- Térdízületi osteoarthritis
- Ugrótérd
- Műtét utáni gyógyulás elősegítése
Ki válhat vérplazma donorrá?
Az utóbbi években Magyarországon is egyre több vérplazma centrum jelent meg. Ezekben a centrumokban térítés ellenében adnak plazmát a donorok, míg a hagyományos véradás során ingyenesen. A kettő közötti további különbség, hogy véradás során a teljes vér kerül levételre, míg vérplazma adás során csupán a plazma, a vérsejteket visszajuttatják a szervezetbe. A véradás szigorúbban szabályozott, évente 3-4-szer lehet csupán adni, hogy elég időt adjanak a regenerálódásra. A vérplazma adás ezzel szemben (látszólag) kevésbé terheli meg a szervezetet, így gyakrabban is sor kerülhet rá, a jelenlegi szabályozás szerint évente 45 alkalommal adható. Érdemes azonban tudni, hogy a túlzásba vitt vérplazma adás veszélyes lehet!
A vérplazma adáshoz vannak bizonyos szabályok vagy kritériumok, amiknek meg kell felelni. Ezeknek a szabályoknak a célja, hogy csak az egészséges személyek adjanak plazmát, valamint hogy megvédjük azokat, akiket túlságosan megterhelne a vérplazma adás. Éppen ezért minimum 50 kilós testsúllyal és 18 éves kor fölött van lehetőség a vérplazma adásra. Vannak olyan betegségek is, amelyek kizáró tényezők, például az inzulinos cukorbetegség, daganatos megbetegedés, véralvadási zavar és bizonyos autoimmun betegségek. A fél éven belüli tetoválás, testékszer szintén kizáró tényező. A véradás vagy vérplazma adás előtt egy kérdőívet is ki kell tölteni a betegségekről, szedett gyógyszerekről, külföldi utazásokról. Emellett testsúly-, vérnyomás-, pulzus- és hemoglobinszint mérés is történik. Ezeknek az adatoknak a birtokában határozza meg az orvos, hogy az adott személy alkalmas-e arra, hogy véradóvá vagy vérplazma donorrá váljon. A véradást követően a vérkészítmény vagy a vérplazma vizsgálatra kerül. Csak akkor adható be betegeknek, ha kizárásra kerültek bizonyos, vérrel átvihető fertőzések. Éppen ezért minden készítményt vizsgálnak a Hepatitis A, B és C, HIV, valamint szifilisz irányába.Téma szakértői
