Poszttrombotikus szindróma (PTS)

Poszttrombotikus szindróma (PTS)

Az elhanyagolt, nem megfelelően kezelt mélyvénás trombózis számos komoly szövődménnyel járhat, többek között poszttrombotikus szindróma (röviden PTS) alakulhat ki belőle hosszútávon. A probléma sajnos egyre több embert érint, így mára már népegészségügyi jelentőséggel bír hazánkban. Az érintettek az alsó végtag(ok) nehézségéről, fájdalmáról, görcseiről, esetleg viszketéséről vagy érzészavarairól számolnak be. A poszttrombotikus szindróma gyakran jár együtt lábdagadással, a lábszár bőrének elszíneződésével, súlyos esetben pedig lábszárfekély is kialakulhat.

Mi az a poszttrombotikus szindróma?
Hogyan jön létre a poszttrombotikus szindróma?
Mik a poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői?
Milyen tünetekről ismerhető fel a poszttrombotikus szindróma?
Van lehetőség a poszttrombotikus szindróma kezelésére?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

Mi az a poszttrombotikus szindróma?

A poszttrombotikus szindróma, vagy rövidítve PTS egy olyan állapot, amely a mélyvénás trombózis szövődményének tekinthető, azt követően alakul ki. Mélyvénás trombózis esetén vérrög képződik általában az egyik oldali alsó végtag mélyen fekvő vénájában. A vérrög elfolyási akadályt képez, ami a láb duzzanatával, fájdalmával, melegségérzetével jár együtt. A mélyvénás trombózis kezelése ennek a vérrögnek a feloldását célozza meg. Sajnos még a sikeres kezelés ellenére is kialakulhat hosszútávon poszttrombotikus szindróma, habár ez lényegesen ritkább, mint a kezeletlen esetekben. Vizsgálatok szerint körülbelül a mélyvénás trombózist követően az esetek 20-50%-ában jön létre poszttrombotikus szindróma, melyből 5%-nál súlyos szintű. A vérrög feloldódását követően ugyanis gyakran maradhatnak hátra olyan problémák, mint a vénafal sérülése vagy a következményes érszűkület. Ezek a problémák pedig az adott terület vénás keringésének zavaraihoz vagy elégtelenségéhez vezethet, ami igencsak kellemetlen tünetekkel járhat.

A poszttrombotikus szindróma tünetei között megjelenhet lábduzzanat, fájdalom, nehézségérzés vagy feszülés a lábakban, a bőr elszíneződése az adott területen, valamint visszatérő vénás fekélyek. Mindezek a tünetek megnehezítik a mindennapokat és rontják az életminőséget, valamint súlyosabb betegségekkel fenyegetnek. Éppen ezért rendkívül fontos volna hatékonyan kezelni a poszttrombotikus szindróma állapotát, a jelenlegi kezelésekkel azonban a tünetek csökkentése érhető el. Mindez kiemelten fontossá teszi a prevenciót. A prevencióba beletartozik magának a mélyvénás trombózis kialakulásának a megakadályozása, az időben történő felismerése és kezelése, hogy csökkentsük a poszttrombotikus szindróma kialakulási esélyét. Azt láthatjuk, hogy gyakoribb a poszttrombotikus szindróma kialakulása az anatómiailag kiterjedt vagy a visszatérő ipszilaterális mélyvénás trombózist követően, valamint az elhízás és az idősebb életkor miatt.

Kapcsolódó cikkünk

Tények és tévhitek az aspirinről

Tények és tévhitek az aspirinről

Az aspirin igen széles körben elterjedt gyógyszer, mely -többek között- igen hatásos vérlemezke összecsapzódás-gátló hatásáról is ismert! Prof. ...

Hogyan jön létre a poszttrombotikus szindróma?

Ahogyan a neve is sugallja, a poszttrombotikus szindróma a mélyvénás trombózis következményeként alakul ki. Nem egy azonnal vagy rövid távon létrejövő szövődményről van szó – mint például a tüdőembólia esetében- hanem sokkal inkább egy krónikus, évek során létrejövő állapotról. A poszttrombotikus szindróma a vénás keringés károsodását jelenti a mélyvénás trombózist elszenvedett területen, leggyakrabban az egyik oldali alsó végtagban. Úgy tekinthetünk a kialakulására, mint egy folyamatra, melynek az indítómotorja a mélyvénás trombózis. A mélyvénás trombózis során létrejövő vérrög blokkolja a vér áramlását, ami a vénás áramlás csökkenéséhez és a vénák sérüléséhez vezethet. Minél tovább áll fent ez az állapot, annál komolyabban sérülhet a véna fala. Ez a sérülés megmarad a vérrög részleges vagy teljes feloldódását követően, így állandósulhat a vénás keringés zavara.Poszttrombotikus szindróma - Trombózis és Hematológiai Központ

A poszttrombotikus szindróma kialakulásában tehát kulcslépés a vénafal és a vénás billentyűk sérülése. A vénás billentyűk feladata a vérkeringés egyenirányítása. Gondoljunk bele, hogy álló helyzetben a lábunkból a gravitációval ellentétes irányba, felfelé áramlik a vér. Erre csak úgy van lehetőség, ha az alsó végtagi izmok pumpaként feljebb nyomják a vért, valamint a mellkas is szívó hatást fejt ki rá. A vénás billentyűk biztonsági szelepként működnek ebben a rendszerben, nem engedik a vér visszaáramlását az alsóbb területekre. Mélyvénás trombózis esetén azonban sérülhetnek, ami a poszttrombotikus szindróma kialakulásához vezethet. A vérrög elfolyási akadályt képezve a vér pangásához és összegyűléséhez vezet az alsó végtagi vénákban. Ez a megnövekedett vérmennyiség nyomást fejt ki a vénás falra, ami gyulladásos válaszreakciót indít el. A gyulladásos citokinek vagy adhéziós molekulák (például az interleukin-6) megnövekedett szintjét összefüggésbe hozták a poszttrombotikus szindróma kialakulásával. A gyulladás a vénafal átalakulásához és a vénás billentyűk károsodásához vezet, ami ultrahanggal is látható. Minél nagyobb mértékű az elzáródás, annál valószínűbb, hogy sérülnek a vénás billentyűk. A vénás billentyűk sérülésük esetén nem tudják ellátni funkciójukat, vagyis a vénás keringés egyenirányítását, ami refluxhoz vezet. Ezt azt jelenti, hogy nem lesz hatásos a vénás elfolyás, hanem az alsóbb területeken meggyűlik, pang a vér, ami a poszttrombotikus szindróma tüneteinek a kialakulását okozza. Gyakoribb a poszttrombotikus szindróma, ha a popliteális (térd mögötti) vénákban károsodnak a billentyűk, vagy ha minél feljebb történik a trombózis az alsó végtagon.

A véna körüli szöveteket is érinti a gyulladás és a hegesedés, amik szintén hozzájárulhatnak a poszttrombotikus szindróma kialakulásához. A megnövekedett vénás nyomás ugyanis a kapillárisokra is átterjed, elősegítve a folyadék és a nagy molekulák átáramlását az érfalon keresztül, ami ödémát, fibrózist, végül pedig szöveti hipoxiát és fekélyesedést eredményez.

Mik a poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői?

A poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői között szerepelnek mindazok, amik a mélyvénás trombózis kialakulásához vezethetnek. A két állapot ugyanis szorosan összefügg, tehát a mélyvénás trombózis veleszületett (genetikai) és a szerzett kockázati tényezői itt is felsorolhatóak. Példaként említhetjük az antifoszfolipid szindrómát, a Leiden mutációt, a fogamzásgátlók szedését, a daganatos betegségeket vagy a tartós ágyhoz kötöttséget. A poszttrombotikus szindróma további ismert kockázati tényezője a túlsúly, a többször kiújuló mélyvénás trombózis és a nem megfelelően beállított antikoaguláns, azaz véralvadásgátló kezelés. Egyes kutatások szerint az emelkedett ún. D-dimer (az alvadási folyamat során keletkező fehérje) szint is összefüggésben állhat a poszttrombotikus szindróma kialakulásával.

Fontos kockázati tényező továbbá a mélyvénás trombózis elégtelen kezelése. A vérrög feloldását követően ugyanis hosszú utókezelésre van szükség, valamint a mélyvénás trombózis kialakulási okának feltárására és kezelésére. A megfelelő utókezelés magában foglalja a rendszeres szakorvosi konzultációt, kontroll vizsgálatokat, a személyre szabott antikoaguláns kezelést és az életmódbeli változtatásokat. Ezek nélkül az esetek 80%-ában 8-10 éven belül poszttrombotikus szindróma alakulna ki. Ha a trombózist kiváltó problémát nem szüntetjük meg, a vénás keringés tovább károsodhat, ami kiinduló pontja lehet egy újabb trombózisnak, a poszttrombotikus szindróma létrejöttének és súlyosabb esetben a lábszárfekélynek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Milyen tünetekről ismerhető fel a poszttrombotikus szindróma?

A poszttrombotikus szindróma tünetei a mélyvénás trombózis által érintett végtagban jelentkeznek. Igen sokszínűek lehetnek, és eltérőek az érintettek között a súlyosságukat és megjelenésüket tekintve. A tünetek egy nap folyamán is változhatnak; rosszabbodnak például a hosszabb ideig történő járkálást vagy állást követően, és enyhülnek, ha pihen az illető. A tünetek közé tartozhatnak az alábbiak:

Van lehetőség a poszttrombotikus szindróma kezelésére?

A poszttrombotikus szindróma kezelése során a cél a tünetek enyhítése, valamint a betegség progressziójának és szövődményeinek megelőzése. Ehhez többféle módszert is alkalmazhatnak, a kezelés általában kompressziós terápiát, gyógyszeres kezelést, életmódváltást és testmozgást foglal magában. Egyeseknek sebészeti beavatkozásra vagy vénás fekélykezelésre is szükségük lehet súlyosabb esetekben. Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk ezeket a kezelési lehetőségeket:

  • Kompressziós terápia: Általában kompressziós harisnya viselését javasolják mélyvénás trombózist követően. A harisnyát rendszeresen, naponta érdemes viselni. A harisnya összenyomja a vádliizmokat, hogy javítsa a vér áramlását a vénákban, ezzel csökkenti a duzzanatot és javítja a tüneteket. Különböző méretű és erősségű harisnyák vannak, olyat érdemes választani, ami kellően szoros, de nem fájdalmas.
  • Gyógyszeres kezelés: A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek segíthetnek enyhíteni a poszttrombotikus szindróma tüneteit. Emellett antikoagulánsok szedésére is szükség lehet az orvos által előírt ideig, amelyek segítenek megelőzni az újbóli vérrögképződést.
  • Intervenciós beavatkozások: Bizonyos esetekben sebészi, intervenciós eljárásokat alkalmazhatnak a vénás keringés javítására vagy a vérrögök eltávolítására. Ilyen lehet például a vénák katéteres kezelése, vagy az endovaszkuláris sztent beültetés.
  • Életmódbeli változtatások: Az életmódváltás nagy szerepet játszhat a tünetek javításában. Már apró lépések is segíthetnek, mint például az érintett végtag és terület tisztán tartása. Ez különösen fontos vénás fekélyek esetén, amikor napi sebtisztításra és kötéscserére van szükség. A rendszeres testmozgás is javíthat az állapoton, valamint a láb szív fölé emelése fekve vagy ülve. Hidratáló krémekkel megelőzhető az érintett területen a bőr kiszáradása és repedezése. Hosszútávon érdemes megcélozni és lépéseket tenni az egészséges testsúly elérése érdekében, valamint abbahagyni a dohányzást.

    Téma szakértője

    Prof. Dr. Blaskó György

    belgyógyász

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

Szerző: Trombózis - és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2018.12.04 Utolsó módosítás: 2024.12.12