Poszttrombotikus szindróma (PTS)

Mi az a poszttrombotikus szindróma?
Hogyan jön létre a poszttrombotikus szindróma?
Mik a poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői?
Milyen tünetekről ismerhető fel a poszttrombotikus szindróma?
Van lehetőség a poszttrombotikus szindróma kezelésére?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• labordiagnosztika
• genetikai vizsgálatok
• vénás értorna oktatás
• gyógytorna
• PTS kezelése 

Mi az a poszttrombotikus szindróma?

A poszttrombotikus szindróma, vagy rövidítve PTS egy olyan állapot, amely a mélyvénás trombózis szövődményének tekinthető, azt követően alakul ki. Mélyvénás trombózis esetén vérrög képződik általában az egyik oldali alsó végtag mélyen fekvő vénájában. A vérrög elfolyási akadályt képez, ami a láb duzzanatával, fájdalmával, melegségérzetével jár együtt. A mélyvénás trombózis kezelése ennek a vérrögnek a feloldását célozza meg. Sajnos még a sikeres kezelés ellenére is kialakulhat hosszútávon poszttrombotikus szindróma, habár ez lényegesen ritkább, mint a kezeletlen esetekben. Vizsgálatok szerint körülbelül a mélyvénás trombózist követően az esetek 20-50%-ában jön létre poszttrombotikus szindróma, melyből 5%-nál súlyos szintű. A vérrög feloldódását követően ugyanis gyakran maradhatnak hátra olyan problémák, mint a vénafal sérülése vagy a következményes érszűkület. Ezek a problémák pedig az adott terület vénás keringésének zavaraihoz vagy elégtelenségéhez vezethet, ami igencsak kellemetlen tünetekkel járhat.

A poszttrombotikus szindróma tünetei között megjelenhet lábduzzanat, fájdalom, nehézségérzés vagy feszülés a lábakban, a bőr elszíneződése az adott területen, valamint visszatérő vénás fekélyek. Mindezek a tünetek megnehezítik a mindennapokat és rontják az életminőséget, valamint súlyosabb betegségekkel fenyegetnek. Éppen ezért rendkívül fontos volna hatékonyan kezelni a poszttrombotikus szindróma állapotát, a jelenlegi kezelésekkel azonban a tünetek csökkentése érhető el. Mindez kiemelten fontossá teszi a prevenciót. A prevencióba beletartozik magának a mélyvénás trombózis kialakulásának a megakadályozása, az időben történő felismerése és kezelése, hogy csökkentsük a poszttrombotikus szindróma kialakulási esélyét. Azt láthatjuk, hogy gyakoribb a poszttrombotikus szindróma kialakulása az anatómiailag kiterjedt vagy a visszatérő ipszilaterális mélyvénás trombózist követően, valamint az elhízás és az idősebb életkor miatt.

Kapcsolódó cikkünk

Tények és tévhitek az aspirinről

Az aspirin igen széles körben elterjedt gyógyszer, mely -többek között- igen hatásos vérlemezke összecsapzódás-gátló hatásáról is ismert! Prof. ...

Hogyan jön létre a poszttrombotikus szindróma?

Ahogyan a neve is sugallja, a poszttrombotikus szindróma a mélyvénás trombózis következményeként alakul ki. Nem egy azonnal vagy rövid távon létrejövő szövődményről van szó – mint például a tüdőembólia esetében- hanem sokkal inkább egy krónikus, évek során létrejövő állapotról. A poszttrombotikus szindróma a vénás keringés károsodását jelenti a mélyvénás trombózist elszenvedett területen, leggyakrabban az egyik oldali alsó végtagban. Úgy tekinthetünk a kialakulására, mint egy folyamatra, melynek az indítómotorja a mélyvénás trombózis. A mélyvénás trombózis során létrejövő vérrög blokkolja a vér áramlását, ami a vénás áramlás csökkenéséhez és a vénák sérüléséhez vezethet. Minél tovább áll fent ez az állapot, annál komolyabban sérülhet a véna fala. Ez a sérülés megmarad a vérrög részleges vagy teljes feloldódását követően, így állandósulhat a vénás keringés zavara.

A poszttrombotikus szindróma kialakulásában tehát kulcslépés a vénafal és a vénás billentyűk sérülése. A vénás billentyűk feladata a vérkeringés egyenirányítása. Gondoljunk bele, hogy álló helyzetben a lábunkból a gravitációval ellentétes irányba, felfelé áramlik a vér. Erre csak úgy van lehetőség, ha az alsó végtagi izmok pumpaként feljebb nyomják a vért, valamint a mellkas is szívó hatást fejt ki rá. A vénás billentyűk biztonsági szelepként működnek ebben a rendszerben, nem engedik a vér visszaáramlását az alsóbb területekre. Mélyvénás trombózis esetén azonban sérülhetnek, ami a poszttrombotikus szindróma kialakulásához vezethet. A vérrög elfolyási akadályt képezve a vér pangásához és összegyűléséhez vezet az alsó végtagi vénákban. Ez a megnövekedett vérmennyiség nyomást fejt ki a vénás falra, ami gyulladásos válaszreakciót indít el. A gyulladásos citokinek vagy adhéziós molekulák (például az interleukin-6) megnövekedett szintjét összefüggésbe hozták a poszttrombotikus szindróma kialakulásával. A gyulladás a vénafal átalakulásához és a vénás billentyűk károsodásához vezet, ami ultrahanggal is látható. Minél nagyobb mértékű az elzáródás, annál valószínűbb, hogy sérülnek a vénás billentyűk. A vénás billentyűk sérülésük esetén nem tudják ellátni funkciójukat, vagyis a vénás keringés egyenirányítását, ami refluxhoz vezet. Ezt azt jelenti, hogy nem lesz hatásos a vénás elfolyás, hanem az alsóbb területeken meggyűlik, pang a vér, ami a poszttrombotikus szindróma tüneteinek a kialakulását okozza. Gyakoribb a poszttrombotikus szindróma, ha a popliteális (térd mögötti) vénákban károsodnak a billentyűk, vagy ha minél feljebb történik a trombózis az alsó végtagon.

A véna körüli szöveteket is érinti a gyulladás és a hegesedés, amik szintén hozzájárulhatnak a poszttrombotikus szindróma kialakulásához. A megnövekedett vénás nyomás ugyanis a kapillárisokra is átterjed, elősegítve a folyadék és a nagy molekulák átáramlását az érfalon keresztül, ami ödémát, fibrózist, végül pedig szöveti hipoxiát és fekélyesedést eredményez.

Mik a poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői?

A poszttrombotikus szindróma kockázati tényezői között szerepelnek mindazok, amik a mélyvénás trombózis kialakulásához vezethetnek. A két állapot ugyanis szorosan összefügg, tehát a mélyvénás trombózis veleszületett (genetikai) és a szerzett kockázati tényezői itt is felsorolhatóak. Példaként említhetjük az antifoszfolipid szindrómát, a Leiden mutációt, a fogamzásgátlók szedését, a daganatos betegségeket vagy a tartós ágyhoz kötöttséget. A poszttrombotikus szindróma további ismert kockázati tényezője a túlsúly, a többször kiújuló mélyvénás trombózis és a nem megfelelően beállított antikoaguláns, azaz véralvadásgátló kezelés. Egyes kutatások szerint az emelkedett ún. D-dimer (az alvadási folyamat során keletkező fehérje) szint is összefüggésben állhat a poszttrombotikus szindróma kialakulásával.

Fontos kockázati tényező továbbá a mélyvénás trombózis elégtelen kezelése. A vérrög feloldását követően ugyanis hosszú utókezelésre van szükség, valamint a mélyvénás trombózis kialakulási okának feltárására és kezelésére. A megfelelő utókezelés magában foglalja a rendszeres szakorvosi konzultációt, kontroll vizsgálatokat, a személyre szabott antikoaguláns kezelést és az életmódbeli változtatásokat. Ezek nélkül az esetek 80%-ában 8-10 éven belül poszttrombotikus szindróma alakulna ki. Ha a trombózist kiváltó problémát nem szüntetjük meg, a vénás keringés tovább károsodhat, ami kiinduló pontja lehet egy újabb trombózisnak, a poszttrombotikus szindróma létrejöttének és súlyosabb esetben a lábszárfekélynek.

Milyen tünetekről ismerhető fel a poszttrombotikus szindróma?

A poszttrombotikus szindróma tünetei a mélyvénás trombózis által érintett végtagban jelentkeznek. Igen sokszínűek lehetnek, és eltérőek az érintettek között a súlyosságukat és megjelenésüket tekintve. A tünetek egy nap folyamán is változhatnak; rosszabbodnak például a hosszabb ideig történő járkálást vagy állást követően, és enyhülnek, ha pihen az illető. A tünetek közé tartozhatnak az alábbiak:

• Fájdalom vagy görcsölés
• Sántítás a fájdalom miatt
• Nehézségérzet
• Viszketés
• Tűszúráshoz hasonló érzés (paresztézia)
• Duzzanat (ödéma)
• Vörös vagy elszíneződött bőr
• Megvastagodott bőr
• Újonnan létrejövő, látható visszerek
• Pókhálós vénák
• Súlyos esetekben vénás fekélyek

  Kapcsolódó cikkek, amelyek érdekelhetik Önt

  Lábdagadás, ödéma? Irány a kardiológus! - Kardio Központ
  5 tünet, ami trombózist jelezhet - Trombózis - és Hematológiai Központ
  Fokozott trombóziskészséggel járó állapotok -Trombózis - és Hematológiai Központ
  Szív- és érrendszeri betegségek - Kardio Központ

Van lehetőség a poszttrombotikus szindróma kezelésére?

A poszttrombotikus szindróma kezelése során a cél a tünetek enyhítése, valamint a betegség progressziójának és szövődményeinek megelőzése. Ehhez többféle módszert is alkalmazhatnak, a kezelés általában kompressziós terápiát, gyógyszeres kezelést, életmódváltást és testmozgást foglal magában. Egyeseknek sebészeti beavatkozásra vagy vénás fekélykezelésre is szükségük lehet súlyosabb esetekben. Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk ezeket a kezelési lehetőségeket:

• Kompressziós terápia: Általában kompressziós harisnya viselését javasolják mélyvénás trombózist követően. A harisnyát rendszeresen, naponta érdemes viselni. A harisnya összenyomja a vádliizmokat, hogy javítsa a vér áramlását a vénákban, ezzel csökkenti a duzzanatot és javítja a tüneteket. Különböző méretű és erősségű harisnyák vannak, olyat érdemes választani, ami kellően szoros, de nem fájdalmas.
• Gyógyszeres kezelés: A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek segíthetnek enyhíteni a poszttrombotikus szindróma tüneteit. Emellett antikoagulánsok szedésére is szükség lehet az orvos által előírt ideig, amelyek segítenek megelőzni az újbóli vérrögképződést.
• Intervenciós beavatkozások: Bizonyos esetekben sebészi, intervenciós eljárásokat alkalmazhatnak a vénás keringés javítására vagy a vérrögök eltávolítására. Ilyen lehet például a vénák katéteres kezelése, vagy az endovaszkuláris sztent beültetés.
• Életmódbeli változtatások: Az életmódváltás nagy szerepet játszhat a tünetek javításában. Már apró lépések is segíthetnek, mint például az érintett végtag és terület tisztán tartása. Ez különösen fontos vénás fekélyek esetén, amikor napi sebtisztításra és kötéscserére van szükség. A rendszeres testmozgás is javíthat az állapoton, valamint a láb szív fölé emelése fekve vagy ülve. Hidratáló krémekkel megelőzhető az érintett területen a bőr kiszáradása és repedezése. Hosszútávon érdemes megcélozni és lépéseket tenni az egészséges testsúly elérése érdekében, valamint abbahagyni a dohányzást.

  Téma szakértője

  

  Prof. Dr. Blaskó György

  belgyógyász

  Specialitások:

  • Specialitások

    • mélyvénás trombózis kezelése, gyógyszeres terápia beállítása

    • trombózis genetikai kivizsgálása

    • NOAC-ra átállítás, monitorozás

    • trombofília kivizsgálása

    • poszttrombotikus szindróma kivizsgálása

    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

  • Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői konzultáció 

    • távkonzultáció (telefonos) 

  Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet

  Előjegyzés