Nyirokcsomó megnagyobbodás

Nyirokcsomó megnagyobbodás

A nyirokcsomók központi szerepet töltenek be a testünkben. Feladatuk a nyirok összeszedése, illetve a szervezet védekező képességének a fenntartása. Előfordulhat, hogy megfázás, infulenza, vagy bármely egyéb betegség alkalmával megduzzadnak és könnyen tapinthatóvá válnak, de vajon mi van akkor, ha látszólag minden előzmény nélkül duzzadnak meg a nyirokcsomók?

Nyirokcsomó megnagyobbodás - Tartalom

A nyirokcsomók szerepe

Nyirokcsomó megnagyobbodás tünetei

A nyirokcsomó megnagyobbodás lehetséges okai

A nyirokcsomó megnagyobbodás rákos betegségekben

A nyirokszerv szűrő funkciója

Nyirokcsomó megnagyobbodás kivizsgálása

A nyirokcsomó megnagyobbodás kezelése

Online Bejelentkezés

Dr. Kárpáti Ágnes

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

A nyirokcsomók szerepe

A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén helyezkednek el. Feladatuk a nyirok (szövetközi folyadék) megszűrése, illetve az immunrendszer szabályozása a nyiroksejtek termelésén keresztül. A nyirokban keringő kórokozókat, elhalt sejteket, idegen anyagokat a nyirokcsomó kiszűri, aminek következtében előfordulhat a nyirokcsomók időszakos megnagyobbodása.​

Nyirokcsomó megnagyobbodás tünetei

A nyirokcsomó megnagyobbodás hátteráben számos oka állhat, és gyakran a szervezet immunválaszának a része. A nyirokcsomók olyan apró, bab alakú szervek, amelyek a nyirokkeringés részét alkotják, és fontosak a fertőzésekkel szembeni védekezésben. A nyirokcsomó megnagyobbodás többféle tünettel járhat, amelyek a következők lehetnek.

  • Érzékenység vagy fájdalom: Nyirokcsomó megnagyoboddás esetén a nyirokcsomók gyakran érzékenyek vagy fájdalmasak lehetnek a tapintásra.
  • Látható duzzanat: A nyirokcsomók megnagyobbodás esetén az érintett területen látható duzzanat vagy kidudorodás jelentkezhet.
  • Pirosság vagy bőrpír: A nyirokcsomó megnagyobbodás körül a bőrön pirosság vagy bőrpír jelentkezhet.
  • Hőmérséklet emelkedése: Fertőzés esetén a nyirokcsomó megnagyobbodás környékén hőemelkedés vagy láz is előfordulhat.
  • Fáradtság és gyengeség: A nyirokcsomó megnagyobbodás együtt járhat általános fáradtsággal és gyengeséggel.
  • Fertőzési tünetek: Ha a nyirokcsomó megnagyobbodás fertőzés miatt duzzadtak, akkor a hozzájuk társuló fertőzési tünetek is megjelenhetnek, például torokfájás, orrfolyás, köhögés stb.
  • Testsúlycsökkenés: Súlyosabb esetekben a nyirokcsomó megnagyobbodás hosszabb távon súlycsökkenést is okozhatnak.

Fontos megjegyezni, hogy a nyirokcsomó megnagyobbodás nem mindig jele súlyos betegségnek, és gyakran az immunrendszer normális reakciója lehet. Azonban, ha hosszabb ideig fennálló vagy gyanús tünetek jelentkeznek, vagy ha a nyirokcsomók gyorsan nőnek, fontos orvosi vizsgálatot kérni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Kapcsolódó cikkünk

Hodgkin és non-Hodgkin limfóma- mi a különbség?

Hodgkin és non-Hodgkin limfóma- mi a különbség?

A limfóma a nyirokrendszer rosszindalatú daganatos megbetegedése, melynek két fő típusa a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma. Vajon mi a különbség a kettő között? Azonos a ...

A nyirokcsomó megnagyobbodás lehetséges okai

​A nyirokcsomó megnagyobbodás gyakorlatilag minden esetben egy tünet, nem tekinthető önmagában betegségnek. A funkcióját tekintve jelentős szerepet tölt be a különféle problémák jelzésében. Nyirokcsomó megnagyobbodás előfordulhat rosszindulatú, vérképzőszervet érintő betegségek esetén, de ugyanígy tünete lehet például a tüdődaganatnak, mellráknak is, ezekben az esetekben azonban már nagy valószínűséggel áttétek is képződtek. 

További néhány lehetséges ok lehet nyirokcsomó megnagyobbodás esetén az alábbiak is.

Fertőzés: Leggyakrabban a nyirokcsomó megnagyobbodás fertőzés miatt következik be, például torokgyulladás, mandulagyulladás, fogfájás, lágyékinflamáció vagy vírusos fertőzések.

Gyulladás: Gyulladásos állapotok, mint például reumatoid arthritis vagy lupus, a nyirokcsomók reakcióját is kiválthatják, így nyirokcsomó megnagyobbodás is jelentkezhet.

Autoimmun betegségek: Autoimmun betegségek, mint például rheumatoid arthritis vagy lupus, befolyásolhatják a nyirokcsomókat.

Rák: A rosszindulatú daganatok, különösen a limfómák és a leukémiák, okozhatják a  nyirokcsomó megnagyobbodás jelenségét.

Szisztémás betegségek: Bizonyos szisztémás betegségek, mint például a sarcoidosis, befolyásolhatják a nyirokcsomókat és okozhatják a nyirokcsomó megnagyobbodás jelenségét.

Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat nyirokcsomó megnagyobbodás.

Allergiás reakciók: Erős allergiás reakciók is okozhatnak nyirokcsomó megnagyobbodás jelenségét.

Endokrin betegségek: Néhány endokrin betegség, például a pajzsmirigy rendellenességei is befolyásolhatják a nyirokcsomókat és kialakulhat a nyirokcsomó megnagyobbodás.

Fontos megjegyezni, hogy a nyirokcsomó megnagyobbodás nem mindig jele súlyos betegségnek, és gyakran a szervezet normális reakciója lehet. Azonban, ha a nyirokcsomó megnagyobbodás hosszabb ideje fennáll, vagy ha a nyirokcsomók mérete hirtelen és jelentősen nő, fontos szakemberrel konzultálni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A nyirokcsomó megnagyobbodás rákos betegségekben

A nyirokcsomó megnagyobbodás egyik, sajnos nem ritka oka, a szervezet rákos megbetegedése. A nyirokcsomók érintettsége két úton történhet. Egyrészt a daganat kiindulhat magából a nyirokszervből, másrészt a szűrőrendszer felfoghatja a nyirokban szabadon keringő levált daganatos sejteket.

Limfóma

Limfóma esetén a daganat a nyirokszervben fejlődik ki. Általánosságban 2 fő csoportra oszthatjuk a limfómákat. A Hodgkin-kór ritkábban fordul elő. Terjedési mintázata kiszámítható, mivel a nyirokerek mentén megtámad minden nyirokcsomót, amely az útjába kerül. Hodgkin-kór esetén is jelentkezhet nyirokcsomó megnagyobbodás.

A non-Hodgkin szindróma egy összefoglaló név, melynek több mint 25 fajtája ismert. Minden olyan limfómás megbetegedést, mely nem sorolható a Hodgkin-kór alá, a non-Hodgkin limfómák közé sorolják.

A limfóma kialakulásának oka nem ismert, de az biztos, hogy nem öröklődő betegségről van szó. Vannak bizonyos rizikófaktorok, de ezek jelenléte is csak nagyon kis százalékban igazolja a limfómás megbetegedések okát.

A nyirokszerv szűrő funkciója

Előfordulhat az is, hogy a nyirokban szabadon keringő rákos sejtek fennakadnak a nyirokszervben. Ilyenkor a daganatos sejtek egymásra rakódnak, osztódásnak indulnak, ennek következtében kialakul a nyirokcsomó megnagyobbodás, duzzanat.

Heveny gyulladásoknál előfordul, hogy megnagyobbodnak a nyirokcsomók, nyomásra érzékennyé válnak. Amennyiben a nyirokcsomó megnagyobbodás 2 hét után sem csökken, és nyomásra semmilyen fájdalmat nem érez, keresse fel kezelőorvosát! Fontos ugyanis tudni, hogy rákbetegség esetén a nyirokcsomó-duzzanat nyomása, tapintása nem fáj.

Kapcsolódó cikkünk

Hodgkin és non-Hodgkin limfóma- mi a különbség?

Hodgkin és non-Hodgkin limfóma- mi a különbség?

A limfóma a nyirokrendszer rosszindalatú daganatos megbetegedése, melynek két fő típusa a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma. Vajon mi a különbség a kettő között? Azonos a ...

Nyirokcsomó megnagyobbodás kivizsgálása

Amennyiben a nyirokcsomó megnagyobbodás a bőr felszínéhez közel helyezkedik el, kezelőorvosa könnyedén kitapinthatja. Ha nyomásra fájdalmat érez, valószínűsíthető, hogy heveny gyulladásról van szó, de mindenképp javasolt a részletesebb kivizsgálás.

Ha a nyirokcsomó mélyebben helyezkedik el a bőr alatt, diagnosztizálásához ultrahang-, vagy CT-vizsgálat lehet szükséges. A betegség stádiumának megállapításához vérvizsgálatok, és mintavétel lesz szükséges. A nyirokcsomó megnagyobbodás részletes kivizsgálási lehetőségei közé tartoznak az alábbiak.

A nyirokcsomó megnagyobbodás kivizsgálása fontos, hogy az okot meghatározzák és megfelelő kezelést alkalmazzanak.

A vizsgálatok nyirokcsomó megnagybbodás esetén a következők lehetnek:

  • Orvosi kivizsgálás: Az orvos először fizikai vizsgálatot végez, és megkérdezi a beteget a tünetekről, azok időtartamáról és egyéb releváns körülményekről.
  • Laboratóriumi vizsgálatok: Vérkép és egyéb laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek az esetleges fertőzések, gyulladások vagy egyéb rendellenességek kimutatásában.
  • Imaging vizsgálatok: Ultrahang, CT (számítógépes tomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia képalkotás) segíthet a nyirokcsomók méretének és szerkezetének részletes vizsgálatában nyirokcsomó megnagyobbodás esetén.
  • Biopszia: A nyirokcsomók biopsziáját végezhetik nyirokcsomó megnagyobbodás esetén, hogy mintát vegyenek a szövetükből és mikroszkópos vizsgálatnak vetve alá, azonosítsák a kiváltó okot. A biopszia lehet finomtű aspirációs citológia (FNAC), nyirokcsomó-nyitásos biopszia vagy egyéb eljárások.
  • Flow citometria: A flow citometria egy laboratóriumi vizsgálati módszer, amely segíthet a limfocita alpopulációk pontos meghatározásában és a limfoproliferatív rendellenességek diagnosztizálásában nyirokcsomó megnagyobbodás esetén.
  • PET-CT vizsgálat: Ha gyanú merül fel rákra, a PET-CT (pozitron emissziós tomográfia és számítógépes tomográfia) vizsgálat segíthet a daganatok lokalizálásában és azok terjedésének megállapításában nyirokcsomó megnagyobbodás esetén.

Nyirokcsomó megnagyobbodás esetén a kivizsgálás célja az ok azonosítása és a megfelelő kezelés meghatározása. Az orvos a tünetek, a vizsgálatok eredményei és az egyéb klinikai adatok alapján hozza meg a diagnózist és állapítja meg a további lépéseket nyirokcsomó megnagyobbodás során. Fontos, hogy az orvossal való együttműködés során az érintett személyek megosztják az összes releváns információt a tüneteikkel és az egészségi állapotukkal kapcsolatban.

A nyirokcsomó megnagyobbodás kezelése

Ha a nyirokcsomók megnagyobbodás jelenségét igazoltan rákos megbetegedés okozza, a kezelőorvos mérlegelni fogja a betegség stádiumát, a szervezet állapotát és egyéb paramétereket, majd javaslatot tesz egy kezelési módszerre. Terápiaként alkalmazható kemoterápia, sugárkezelés, műtét, vagy ezeknek egyéb kombinációja.

A nyirokcsomó megnagyobbodás kezelése a kiváltó októl függ. Ha a nyirokcsomó megnagyobbodás hátterében nem rákos betegség áll, az alábbi kezelési lehetőségek merülhetnek fel.

Fertőzés kezelése: Ha a nyirokcsomó megnagyobbodás fertőzés miatt következik be, az okozó fertőzés kezelése fontos. Antibiotikumok alkalmazhatók bakteriális fertőzések esetén.

Gyulladáscsökkentő szerek: Gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k), segíthetnek a gyulladás enyhítésében és a tünetek kezelésében nyirokcsomó megnagyobbodás esetén.

Pihenés és szervezet megerősítése: A pihenés és a megfelelő táplálkozás segíthet a szervezet immunrendszerének megerősítésében és a gyógyulás elősegítésében nyirokcsomó megnagyobbodés esetén.

Helyi hőkezelés: Nyirokcsomó megnagyobbodás során a környékén alkalmazott meleg borogatások vagy más helyi hőkezelések segíthetnek a fájdalom enyhítésében és a nyirokcsomó megnagyobbodás okozta duzzanat csökkentésében.

Gyógyszeres kezelés: Az orvos által felírt egyéb gyógyszerek, például allergiás reakciók esetén antihisztaminok vagy más tüneti kezeléseket alkalmazhatnak a nyirokcsomó megnagyobbodás kezelésére.

Fontos megjegyezni, hogy nyirokcsomó megnagyobbodás esetén a kezelést mindig az orvos javaslata alapján kell megválasztani, és az a kezelés, amelyet a legjobban az adott helyzetben és egyéni esetben szolgál, lehet a legmegfelelőbb. Amennyiben a nyirokcsomó megnagyobbodás tünetei tartósak vagy súlyosak, orvosi vizsgálat és diagnózis szükséges a nyirokcsomó megnagyobbodás megfelelő kezelés kiválasztásához.

Téma szakértője

Dr. Kárpáti Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

     

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet



  •  

    Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Utolsó módosítás: 2024.04.25 14:48