Vashiányos vérszegénység

Vashiányos vérszegénység

Egyre több embert érint a vérszegénység és a tünetek akár szemmel is jól láthatóak. Sokan azt gondolják, hogy a fáradtságukat csupán a fizikai vagy szellemi aktivitás okozza, az egész napos munka, bár furcsának tartják, hogy a pihenéssel töltött napok után sem változik a helyzet. A kimerültség mellett a sápadtság és a fejfájás is a leggyakoribb tünetek közé tartozik, melyekre fontos, hogy figyelmet fordítsunk és idejében forduljunk orvoshoz.

Mi az a vashiányos vérszegénység?

Vashiányos vérszegénység tünetei 

Vashiányos vérszegénység okai 

Vashiányos vérszegénység diagnosztizálása

Vashiányos vérszegénység kezelése

Vashiányos vérszegénység megelőzése

Mi az a vashiányos vérszegénység?

A népbetegségnek számító anémia, azaz a vérszegénység egy olyan állapot, melyben a vörösvértestek (vvt) vagy a bennük található hemoglobin (oxigénszállító fehérje) koncentrációjának mennyisége a normál referenciaérték alá csökken.

Az anémia a csontvelő működését tükrözi, nem a betegséget jelenti. Ez egy állapot, mely szerencsére felismerést követően kezelhető.

A vérszegénység egyik típusa a vashiányos vérszegénység, avagy a vashiányos anémia, mely kifejezetten a szervezet vashiánya következtében alakul ki. Vashiányról akkor beszélünk, ha a raktárak vastartalma valamilyen okból kifolyólag csökken.

Az anémiák vérkép alapján való csoportosításában a Hypochrom microcyter anaemia típusához tartozik, mely alapján a beteg MCV (vörösvértest-volumen) és MCH (átlagos hemoglobintartalom) értékei alacsonyak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Vashiányos vérszegénység tünetei 

A vashiányos vérszegénység tünetei a hemoglobin szint csökkenéséből adódnak, ami befolyásolja a vörösvérsejtek oxigénszállító képességét. A gyengeség és a fáradékonyság az egyik leggyakoribb és jellemző tünet, mivel a szervezet nem képes megfelelően ellátni a sejteket oxigénnel.

A vashiányos anémia tünetei a vérszegénység alaptüneteivel azonosak, melyek a következőek lehetnek:

  • Gyengeség, fáradékonyság: A vashiányos vérszegénység során a nem megfelelő vasszint miatt a szervezet nem képes elegendő mennyiségű oxigént szállítani a sejtekhez, ami fáradékonyságot és általános gyengeséget eredményez.
  • Sápadtság: Vashiányos vérszegénység esetén az alacsony hemoglobinszint miatt a vörösvérsejtek képesek kevesebb oxigént szállítani, ami sápadt bőrszínt eredményez.
  • Fejfájás: Vashiányos vérszegénység során az agy oxigénhiánya fejfájást okozhat, mivel az idegsejtek megfelelő működéséhez elegendő oxigén szükséges.
  • Légszomj: Vashiányos vérszegénység során az alacsony hemoglobinszint és az oxigénszállítás hiánya miatt a szervezet próbálja növelni a légzést, hogy kompenzálja a kevesebb oxigént.
  • Durva és száraz bőr: A szövetek alacsony oxigénszintje miatt vashiányos vérszegénység esetén a bőr hidratáltsága csökkenhet, ami durva és száraz érzetet eredményezhet.
  • Töredezett és száraz haj, hajhullás: A hajhagymákhoz történő elégtelen oxigénellátás a haj szerkezetének és növekedésének problémáit okozhatja.

A vashiányos vérszegénység tünetei minden betegnél más formában jelentkezhetnek, ezért is fontos időben felismerni azokat. Az alábbiak is gyakran előfordulnak a vashiányos vérszegénység esetén:

  • Szisztolés szívzörej: Vashiányos vérszegénység során az alacsony vörösvérsejt- és hemoglobinszám miatt a vér turbulens áramlása a szívben szisztolés szívzörejhez vezethet.
  • Nyugtalan láb szindróma: Ez a tünet a vashiány okozta idegrendszeri hatásokra vezethető vissza, és nyugtalanságot, érzékenységet, fájdalmat vagy más kellemetlen érzéseket okozhat a lábakban.
  • Tachykardia (magas pulzus): A szervezet próbálja növelni a szívverést, hogy kompenzálja a kevesebb oxigénnel ellátott vörösvérsejteket vashiányos vérszegénység esetén.
  • Angina pectoris(koszorúérgörcs – szorító mellkasi fájdalom): Az oxigénhiányos szívizom szorító fájdalmat okozhat.
  • SzédülésAz agy elégtelen oxigénszállítása miatt kialakuló szédülés is gyakori tünet vashiányos vérszegénység esetén.

    Kapcsolódó cikkünk

    Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

    Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

    A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori ...

Vashiányos vérszegénység okai 

A vashiányos vérszegénység kialakulásának hátterében többféle ok állhat. A következőkben részletesen lehet olvasni a vashiányos vérszegénység hátterében meghúzódó okokat:

  • Alacsony vasbevitel: A vasban szegény étrend lehet az egyik fő oka a vashiányos vérszegénység kialakulásának. A vegetáriánus vagy vegán étrend követése esetén, valamint olyan embereknél, akik nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag ételeket, könnyen kialakulhat a vashiányos vérszegénység.
  • Fokozott vasvesztés: A fokozott vasvesztés egy másik jelentős tényező lehet. Például erős menstruáció során a nők elveszíthetik a szükséges vasmennyiséget, különösen, ha az étrendjük nem kompenzálja ezt a veszteséget. Ezenkívül vérzéssel járó krónikus betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás vagy gyomorfekély, továbbá különböző műtétek is okozhatnak fokozott vasvesztést és így vashiányos vérszegénység et.
  • Felszívódási zavarok: A vas felszívódása a vékonybélben történik, de bizonyos állapotok megakadályozhatják ezt a folyamatot. Például a cöliákia (lisztérzékenység) vagy a Crohn-betegség, ahol a bélbolyhok sérülnek vagy hiányoznak, felszívódási zavart okozhatnak, ami vashiányhoz vezethet.
  • Gyors növekedési időszakok: Gyermekkorban és terhesség alatt a gyors növekedés és fejlődés miatt megnövekedett vasigény is elősegítheti a vashiány kialakulását.
  • Vas optimális felszívódását gátló tényezők: Bizonyos élelmiszerek vagy italok fogyasztása csökkentheti a vas felszívódását. Például a kalcium, a tea, a kávé és a kalciummal gazdag ételek befolyásolhatják a vas felszívódását.

A vashiányos vérszegénység kialakulásában gyakran kombináció játszik szerepet, és a pontos okok felderítéséhez orvosi vizsgálatra van szükség. Az orvosok segíthetnek az okok azonosításában és egyéni kezelési terv kidolgozásában, beleértve az étrendi változtatásokat és a vas pótlását is.

Vashiányos vérszegénység diagnosztizálása

Főként laboratóriumban, vérvétel által történik a vashiányos vérszegénység vizsgálata, de előfordul, hogy komolyabb esetekben a csontvelőből is történik mintavétel és annak pontos állapotát is szükséges felmérni. A leggyakoribb vizsgálatok a következők, melyekből egyszerűen megállapítható a diagnózis:Vashiányos vérszegénység

  • Teljes vérkép (TVK): Ez a vizsgálat az egyik legfontosabb eszköz a vashiányos vérszegénység diagnosztizálásában. A vashiány miatt a vörösvérsejtek és a hemoglobin szintje alacsonyabb lesz, és a vérkép eredményeiben látható lesz a mikrociter anémia (kisebb, színtelen vörösvérsejtek) és hipokromia (alacsony hemoglobinszint).
  • Szérum vas meghatározása: Ez a vizsgálat a vérben található vas mennyiségét méri. A vashiányos vérszegénység esetén a szérum vas szintje alacsony lehet.
  • Szérum ferritin: A ferritin egy vasraktározó fehérje, és a szérum ferritin szintje jól tükrözi a szervezet vasraktárainak állapotát. A vashiányos vérszegénységben a szérum ferritin szintje alacsony lesz.
  • Transzferrinszint és transzferrin szaturáció: A transzferrin a vas szállításában szereplő fehérje a vérben. A transzferrinszint és a transzferrin szaturáció mérése segít megállapítani, hogy mennyire telítettek a transzferrin fehérjék a vas ionokkal. Vashiányos vérszegénység esetén a transzferrinszaturáció alacsony lesz.
  • Teljes vaskötő kapacitás (TVK): Ez a vizsgálat a vérben lévő vas kötőhelyeit méri. A vashiányos vérszegénység esetén a TVK magas lesz.
  • Csontvelői vasraktár (biopszia): Ha a fent említett vizsgálatok nem egyértelműek vagy a vashiány súlyos, az orvos csontvelői biopsziát is végezhet. A csontvelői biopszia során egy kis mennyiségű csontvelő mintát vesznek, hogy közvetlenül megvizsgálják a vasraktárakat és a vörösvérsejt-képződést.

Vashiányos vérszegénység kezelése

A vashiányos vérszegénység kezelése tényleg kulcsfontosságú a vashiány okának terápiájával. Az alábbiakban részletezem a kezelés lépéseit:

  • Szájon át történő vaspótlás:

    • Az elsődleges kezelési mód a szájon át történő vaspótlás. Ezt vashatású készítményekkel, például vas-szulfáttal vagy vas-fumaráttal lehet elérni. A vaspótlás általában éhgyomorra, C-vitamin kiegészítéssel (mivel segíthet a vas felszívódásában) történik.
    • A kezelés hatékonyságának értékelésére havonta történik vérvizsgálat, beleértve a hemoglobin, ferritin, és a transzferrin szaturáció mérését. Ha az értékek javulnak, a terápiát általában 3 hónapig folytatják.
  • Vasfelszívódási vizsgálat:

    • Ha a szájon át történő vaspótlás nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor a vasfelszívódási képességet értékelhetik. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megvizsgálják, a szervezet mennyire képes felszívni a vasat az emésztőrendszerből.
    • A vizsgálat eredményeitől függően az orvos további terápiás lépéseket tehet.
  • Gyógyszeres kezelés:

    • Ha a szájon át történő vaspótlás és a vasfelszívódási vizsgálat sem hozza meg a várt eredményt, az orvosok olyan vasszulfát vagy vasfumarát tartalmú gyógyszerekhez nyúlhatnak, amelyek hatékonyabbak lehetnek a felszívódás szempontjából.
  • Vénás vaspótlás:

    • A vénás vaspótlás egy invazívabb eljárás, amelyet csak súlyos vashiányos vérszegénység esetén alkalmaznak, vagy ha az orális és szájon át történő vaspótlás nem hatásos. Ez általában intravénás vasinjekciókat vagy vasinfúziókat jelent.

A kezelés során rendkívül fontos az okok feltárása és kezelése. Ha a vashiány egy másik egészségügyi probléma következménye (például vérzéses rendellenesség vagy emésztőrendszeri betegség), az alapbetegséget is kezelni kell a vashiányos vérszegénység hatékony kezeléséhez.

Vashiányos vérszegénység megelőzése

A vashiányos vérszegénység megelőzésének a leglényegesebb eleme a kiegyensúlyozott, egészséges és változatos étrend, amellyel a szervezet igényeinek megfelelő mennyiségű vasat és más fontos anyagokat juttatunk be a tápanyaggal együtt.

Pl. jelentős vasat tartalmaznak a vörös húsok (például marhahús, vadhúsok), belsőségek - különösen a máj; zöldségek közül a cékla, spenót, sóska és így tovább a gyümölcsökön keresztül a gabonákig. Fontos megemlíteni, hogy az állati eredetű vas jobb hatásfokkal épül be a szervezetbe, mint a növényi forrásból nyert változat.

Elengedhetetlen, hogy C-vitamin is segítse a vas hatékony felszívódását, így tehát érdemes kombinálni a vastartalmú élelmiszereket C-vitamin forrásokkal. Például a sült hús mellé kínáljanak citrusfélével, paprikával dúsított salátát.

Téma szakértője

Dr. Fehér Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 2-6. Mammut II. 5. emelet

  • Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Utolsó módosítás: 2024.04.25 13:04