Vashiányos vérszegénység
A vashiányos vérszegénység az anémia leggyakoribb, sokakat érintő típusa. Fő tünete a kimerültség, fáradékonyság, ami a pihenéssel töltött napok után sem változik. Felhívhatja a figyelmet a betegségre a sápadtság és a gyakori fejfájás is. Fontos, hogy ezen tünetekkel minél előbb orvoshoz forduljunk, ugyanis a vashiányos vérszegénység felismerése csupán az első lépés, minden esetben ki kell vizsgálni, hogy mi okozhatja.
Mi az a vashiányos vérszegénység?
Mik a vashiányos vérszegénység jellemző tünetei?
Vajon miért jöhet létre vashiányos vérszegénység?
Hogyan zajlik a vashiányos vérszegénység kivizsgálása?
Milyen módon kezelhető a vashiányos vérszegénység?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- oki hátterének kivizsgálása
- gyomor-bélrendszeri tükrözés
- vérszegénység kezelése
Mi az a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység népbetegségnek számít hazánkban és a világ legtöbb részén. A vérszegénység olyan betegséget jelent, melyben a vörösvértestek vagy a bennük található hemoglobin (oxigénszállító fehérje) koncentrációja a normál referenciaérték alá csökken. Ez azt jelenti, hogy nem tudják kellően ellátni feladatukat, az oxigén szállítását a különböző szövetekhez. A fő probléma tehát a szisztémásan fellépő oxigénhiány lesz, ami nincs összefüggésben, nem javítható a légzéssel. Ez okozza a tüneteket, illetve a vérszegénység veszélye is ebben rejlik. Vérszegénység esetén a szervezetnek kisebb tartalékai vannak.
A vérszegénység egyik típusa a vashiányos vérszegénység, mely kifejezetten a szervezet vasion hiánya miatt alakul ki. Testünk az ételekből, táplálkozás során jut vashoz, amit aztán elraktároz. A szervezetnek nagy szüksége van a vasra, ebből állítja ugyanis elő az oxigént kötő hemoglobint, ami a vörösvértestekben található. Elegendő vas nélkül a szervezet nem tud elegendő mennyiségben hemogblobint termelni, így sérül az oxigén szállítás is. Ennek eredményeképpen a vashiányos vérszegénység fáradtságot, légszomjat és egyéb tüneteket okozhat. A szervezetünkben nagyjából egyensúly áll fent a napi vasbevitel és a vasfelhasználás között, ami biztosítja, hogy elegendő mennyiségű vasion álljon rendelkezésre a hemoglobin és a vörösvértestek szintéziséhez a csontvelőben. Ez az egyensúly azonban könnyen felborulhat. Felborulhat az étkezési szokásaink megváltozása miatt, ha kevesebb vasat juttatunk a szervezetünkbe, felszívódási zavarok következtében, valamint akkor is, ha fokozódik a vasvesztés vérzés formájában. Ilyen esetekben a betegség vaspótlással kezelhető. Ha kívülről, gyógyszer formájában bevisszük a hiányzó vasat, akkor azt be tudja építeni a szervezet a vérsejtekbe és hetek alatt rendeződik a vashiányos vérszegénység. Fontos azonban tudni, hogy a kezelés ezzel nem ér véget! Minden esetben ki kell deríteni a vashiányos vérszegénység okát, ugyanis előfordulhat, hogy krónikus vérzés vagy gyulladás áll fent. Éppen ezért - habár a vashiányos vérszegénység önmagában is egy betegség - érdemes úgy tekinteni rá, mint egy figyelmeztető tünetre vagy jelre. Gyakori, hogy a krónikus gasztrointesztinális vérzések első tüneteként vashiányos vérszegénység jelentkezik.Kapcsolódó cikkünk
Vérképeltérések, melyek rosszindulatú hematológiai betegségre utalhatnak
Kivizsgálások alkalmával nagy jelentőségű a vérvétel, hiszen a vérkép eltérései igen informatívak. A rosszindulatú daganatokat sajnos kizárólag ...
Mik a vashiányos vérszegénység jellemző tünetei?
A vashiányos vérszegénység tünetei a hemoglobin szint csökkenéséből adódnak, ami a vörösvérsejtek csökkent oxigénszállító képességéhez vezet. A tüneteket tehát a szövetek elégtelen oxigén ellátása okozza, ami a következő formákban jelentkezhet:
- Gyengeség és fáradékonyság
- Sápadtság
- Fejfájás és szédülés
- Légszomj, emelkedett légzésszám
- Tachykardia (magas pulzus)
- Angina pectoris (koszorúérgörcs – szorító mellkasi fájdalom)
- Szisztolés szívzörej
- Nyugtalan láb szindróma
- Töredezett és száraz haj, hajhullás
- Durva és száraz bőr
Vajon miért jöhet létre vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység hátterében többféle ok is állhat. A kivizsgálás során minden esetben meg kell próbálni megtalálni ezt az okot, ugyanis az ok megszüntetésével lehet valójában hosszútávon és stabilan kezelni a vashiányos vérszegénység állapotát. A vashiányos vérszegénység lehetséges okait úgy a legkönnyebb megérteni, ha végighaladunk a vas anyagcseréjének az útján.
A vas táplálkozás révén, az elfogyasztott ételeinkkel kerül a szervezetünkben. A vasban gazdag ételek közé tartozik például a vörös hús, hal, baromfi, lencse, bab és a vasban dús gabonafélék. A vashiányos vérszegénység egyik fő oka ezeknek az ételeknek a hiánya, a vasban szegény étrend. Fokozott kockázatnak vannak kitéve például a vegetáriánus vagy vegán étrendet követők. Az ételek és a vas felszívódása ezt követően a vékonybélben történik, de bizonyos állapotok megakadályozhatják ezt a folyamatot. Például cöliákia (lisztérzékenység) vagy Crohn-betegség esetén sérülnek a felszívódásért felelős bélbolyhok, ami vashiányhoz vezethet. Bizonyos élelmiszerek vagy italok fogyasztása is csökkentheti a vas felszívódását. Például a kalcium, a tea, a kávé és a kalciumban gazdag ételek befolyásolhatják, akadályozhatják a vas felszívódását. Éppen ezért a vaspótlásra adott gyógyszert sem érdemes a reggeli kávéval együtt bevenni, hanem pár óra különbséggel. A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok megváltoztathatják a vaskötő fehérjék mennyiségét, ami szintén lehet a vashiányos vérszegénység oka.
Az elégtelen bevitel, valamint a felszívódása zavarok mellett a vashiányos vérszegénység további gyakori okát jelenti a fokozott vasvesztés. Vasat a vérsejtekkel együtt vérzés formájában veszíthetünk nagyobb mennyiségben. Például erős menstruáció során a nők elveszíthetik a szükséges vasmennyiséget, különösen, ha az étrendjük nem kompenzálja ezt a veszteséget. Ezenkívül a vérzéssel járó krónikus betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás vagy gyomorfekély, továbbá különböző műtétek is okozhatnak fokozott vasvesztést és így vashiányos vérszegénységet.
Akkor is létrejöhet vashiányos vérszegénység, ha megnövekszik a szervezet vasigénye, amit a változatlan étrend már nem tud kielégíteni. Gyermekkorban és a terhesség alatt például a gyors növekedés és fejlődés miatt megnövekedhet a vasigény, és gyakori ilyenkor a vashiányos vérszegénység létrejötte. Természetesen a fenti okok egymással kombinálódva, együttesen is részt vehetnek a vashiányos vérszegénység létrehozásában.Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan zajlik a vashiányos vérszegénység kivizsgálása?
A vashiányos vérszegénység azonosítása főként laboratóriumban, vérvétel által történik. Gyakorisága miatt könnyen felismerhetőek a típusos tünetek, amik esetén vérvételt fog kérni a kezelőorvos. A leggyakrabban kért laborvizsgálatok a következők, melyekből egyszerűen megállapítható a diagnózis:
- Teljes vérkép: Ez a vizsgálat az egyik legfontosabb eszköz a vashiányos vérszegénység diagnosztizálásában. A vashiány miatt a vörösvérsejtek és a hemoglobin szintje alacsonyabb lesz, valamint méretben is kisebbek lehetnek a sejtek (mikrociter anémia).
- Szérum vas meghatározása: A szérum vas szintje alacsony lehet.
- Szérum ferritin: A ferritin egy vasraktározó fehérje, melynek szintje jól tükrözi a szervezet vasraktárainak állapotát. Vashiányos vérszegénység esetén alacsony lesz ez az érték.
- Transzferrinszint és transzferrin szaturáció: A transzferrin a vas szállításában szereplő fehérje, szintjének és telítettségének mérése tájékoztat minket a szervezetben található vas mennyiségéről. Vashiányos vérszegénység esetén a transzferrin szaturáció alacsony lesz.
- Teljes vaskötő kapacitás (TVK): Ez a vizsgálat a vérben lévő vas kötőhelyeit méri, ami magas lesz vashiányos vérszegénység esetén.
- Csontvelői vasraktár (biopszia): Ha a fent említett vizsgálatok nem egyértelműek vagy a vashiány súlyos, az orvos csontvelői biopsziát is kérhet, hogy közvetlenül megvizsgálják a vasraktárakat és a vörösvérsejt-képződést.
A fenti vizsgálatok azonban csupán a vashiányos vérszegénység diagnózisának kimondását teszik lehetővé. A vizsgálat itt még nem ér véget, mert meg kell találnunk a vashiány okát is. Az orvos ennek érdekében további vizsgálatokat kérhet:
- Gasztroszkópiás vizsgálat: Ezzel a vizsgálattal ellenőrizhető, hogy van-e vérzés a gyomor területén.
- Kolonoszkópia: A kolonoszkópiás vizsgálat során a vastagbél területén található elváltozások és vérzésforrások azonosíthatóak.
- Ultrahang: A nőknél kismedencei ultrahangvizsgálatot is végezhetnek, hogy azonosítsák a túlzott menstruációs vérzés okát, például, hogy vannak-e méh miómák.
Milyen módon kezelhető a vashiányos vérszegénység?
A vashiányos vérszegénység elsődleges kezelési módja a hiány megszüntetése, ami legegyszerűbben a szájon át történő vaspótlással oldható meg. Ehhezvashatású készítményeket, például vas-szulfátot vagy vas-fumarátot írhat fel az orvos. A vaspótlás általában éhgyomorra, C-vitamin kiegészítéssel történik, ami segíti a vas felszívódását. A kezelés hatékonyságának értékelésére havonta történik vérvizsgálat, beleértve a hemoglobin, ferritin, és a transzferrin szaturáció mérését. Ha az értékek javulnak, a terápiát általában 3 hónapig folytatják.
Ha a szájon át történő vaspótlás nem hozza meg a várt eredményt, az orvosok egy invazívabb eljárást, a vénás vaspótlást javasolhatják. Ez általában intravénás vasinjekciókat vagy vasinfúziókat jelent, amiket csak súlyos vashiányos vérszegénység esetén írnak elő. Emellett természetesen érdemes az étrendet is úgy átalakítani, hogy az lehetőség szerint minél több vasat tartalmazó alapanyagokból álljon. Például jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a vörös húsok (marhahús, vadhúsok), a belsőségek (különösen a máj), a zöldségek közül a cékla, spenót és a sóska. Fontos megemlíteni, hogy az állati eredetű vas jobb hatásfokkal épül be a szervezetbe, mint a növényi forrásból nyert változat. Elengedhetetlen, hogy C-vitamin is segítse a vas hatékony felszívódását, így tehát érdemes kombinálni a vastartalmú élelmiszereket C-vitamin forrásokkal. Például a sült hús mellé együnk citrusfélével, paprikával dúsított salátát. Természetesen a vashiány okának megtalálása után az alapbetegséget is kezelni, ezzel érhető el ugyanis hosszútávú eredmény. Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emeletTéma szakértője
Dr. Fehér Ágnes
belgyógyász, hematológus
