Vashiányos vérszegénység tünetei, vizsgálata és kezelése
Egyre több embert érint a vérszegénység és a tünetek akár szemmel is jól láthatóak. Sokan azt gondolják, hogy a fáradtságukat csupán a fizikai vagy szellemi aktivitás okozza, bár furcsának tartják, hogy a pihenéssel töltött napok után sem változik a helyzet. A kimerültség mellett a sápadtság és a fejfájás is a leggyakoribb tünetek közé tartozik, melyekre fontos, hogy figyelmet fordítsunk és idejében forduljunk orvoshoz.
Vashiányos vérszegénység
A népbetegségnek számító anémia, azaz a vérszegénység egy olyan állapot, melyben a vörösvértestek (vvt) vagy a bennük található hemoglobin (oxigénszállító fehérje) koncentrációjának mennyisége a normál referenciaérték alá csökken.
Az anémia a csontvelő működését tükrözi, nem a betegséget jelenti. Ez egy állapot, mely szerencsére felismerést követően kezelhető.
A vérszegénység egyik típusa a vashiányos vérszegénység, avagy a vashiányos anémia, mely kifejezetten a szervezet vashiánya következtében alakul ki. Vashiányról akkor beszélünk, ha a raktárak vastartalma valamilyen okból kifolyólag csökken.
Az anémiák vérkép alapján való csoportosításában a Hypochrom microcyter anaemia típusához tartozik, mely alapján a beteg MCV (vörösvértest-volumen) és MCH (átlagos hemoglobintartalom) értékei alacsonyak. Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Vashiányos vérszegénység tünetei
A vashiányos anémia tünetei a vérszegénység alaptüneteivel azonosak, melyek a következőek lehetnek:
- gyengeség, fáradékonyság
- sápadtság (bőr, körömágy, kötőhártya)
- fejfájás
- légszomj
- durva és száraz bőr
- töredezett és száraz haj, hajhullás
A tünetek minden betegnél más formában jelentkezhetnek, ezért is fontos megismerni azokat. Az alábbiak is gyakran előfordulnak a vashiányos vérszegénységben:
- szisztolés szívzörej
- nyugtalan láb szindróma
- tachykardia (magas pulzus)
- angina pectoris (koszorúérgörcs – szorító mellkasi fájdalom)
- szédülés
Vashiányos vérszegénység okai
A vashiányos állapot kialakulásának hátterében a következő okok játszhatnak szerepet:
- A szervezet számára szükséges vasbevitel lecsökkenése (főként étkezések alkalmával)
- Fokozott vasvesztés – fokozott vasfelhasználás (erős menstruáció vagy vérzéssel járó krónikus betegségek, műtét) esetén
- Felszívódási zavar miatt nem tud felszívódni a vas (optimális esetben a vékonybélben történik a felszívódás, de ha a bélbolyhok működése megakadályozza, ez történik)
Kapcsolódó cikkünk
Terhesség, szoptatás utáni vérszegénység- kezeléssel energikusabbá válhat
Állandó fáradtság, aluszékonyság, energiahiány- ezeket a legtöbb kismama megtapasztalja. A tüneteket azonban vashiány, vashiányos vérszegénység is ...
Vashiányos vérszegénység diagnosztizálása
Főként laboratóriumban, vérvétel által történik a vashiányos vérszegénység vizsgálata, de előfordul, hogy komolyabb esetekben a csontvelőből is történik mintavétel és annak pontos állapotát is szükséges felmérni. A leggyakoribb vizsgálatok a következők, melyekből egyszerűen megállapítható a diagnózis:
- teljes vérkép
- szérum vas meghatározása
- szérum ferritin
- transzferrinszint
- transzferrin szaturáció
- teljes vaskötő kapacitás (TVK)
- csontvelői vasraktár (mintavétel - biopszia)
Vashiányos vérszegénység kezelése
Kezelésében elsődleges fontosságú a vashiány oki terápiája, tehát az ok kezelése.
Ennek első lépése a szájon át történő vaspótlás (hemoglobin, ferritin, transzferrin szaturáció mérése havonta). Eredményesség esetén a terápia folytatása 3 hónapig, majd kontroll. Ezután, ha a vasraktárak felépültek, további vizsgálat nem szükséges.
Abban az esetben, ha a szájon át történő vaspótlás nem volt hatásos, vasfelszívódási vizsgálat történik, majd gyógyszeres kezelés és ha itt sem érhető el eredmény, vénás vaspótlást alkalmaznak.
Vashiányos vérszegénység megelőzése
A vashiányos vérszegénység megelőzésének a leglényegesebb eleme a kiegyensúlyozott, egészséges és változatos étrend, amellyel a szervezet igényeinek megfelelő mennyiségű vasat és más fontos anyagokat juttatunk be a tápanyaggal együtt.
Pl. jelentős vasat tartalmaznak a vörös húsok (például marhahús, vadhúsok), belsőségek - különösen a máj; zöldségek közül a cékla, spenót, sóska és így tovább a gyümölcsökön keresztül a gabonákig. Fontos megemlíteni, hogy az állati eredetű vas jobb hatásfokkal épül be a szervezetbe, mint a növényi forrásból nyert változat.
Elengedhetetlen, hogy C-vitamin is segítse a vas hatékony felszívódását, így tehát érdemes kombinálni a vastartalmú élelmiszereket C-vitamin forrásokkal. Például a sült hús mellé kínáljanak citrusfélével, paprikával dúsított salátát.
Rendelés típusa:Téma szakértője
Dr. Fehér Ágnes
belgyógyász, hematológus
