Vashiányos vérszegénység

Vashiányos vérszegénység

Egyre több embert érint a vérszegénység és a tünetek akár szemmel is jól láthatóak. Sokan azt gondolják, hogy a fáradtságukat csupán a fizikai vagy szellemi aktivitás okozza, az egész napos munka, bár furcsának tartják, hogy a pihenéssel töltött napok után sem változik a helyzet. A kimerültség mellett a sápadtság és a fejfájás is a leggyakoribb tünetek közé tartozik, melyekre fontos, hogy figyelmet fordítsunk és idejében forduljunk orvoshoz.

Mi az a vashiányos vérszegénység?

Vashiányos vérszegénység tünetei 

Vashiányos vérszegénység okai 

Vashiányos vérszegénység diagnosztizálása

Vashiányos vérszegénység kezelése

Vashiányos vérszegénység megelőzése

Mi az a vashiányos vérszegénység?

A népbetegségnek számító anémia, azaz a vérszegénység egy olyan állapot, melyben a vörösvértestek (vvt) vagy a bennük található hemoglobin (oxigénszállító fehérje) koncentrációjának mennyisége a normál referenciaérték alá csökken.

Az anémia a csontvelő működését tükrözi, nem a betegséget jelenti. Ez egy állapot, mely szerencsére felismerést követően kezelhető.

A vérszegénység egyik típusa a vashiányos vérszegénység, avagy a vashiányos anémia, mely kifejezetten a szervezet vashiánya következtében alakul ki. Vashiányról akkor beszélünk, ha a raktárak vastartalma valamilyen okból kifolyólag csökken.

Az anémiák vérkép alapján való csoportosításában a Hypochrom microcyter anaemia típusához tartozik, mely alapján a beteg MCV (vörösvértest-volumen) és MCH (átlagos hemoglobintartalom) értékei alacsonyak.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Vashiányos vérszegénység tünetei 

A vashiányos vérszegénység tünetei a hemoglobin szint csökkenéséből adódnak, ami befolyásolja a vörösvérsejtek oxigénszállító képességét. A gyengeség és a fáradékonyság az egyik leggyakoribb és jellemző tünet, mivel a szervezet nem képes megfelelően ellátni a sejteket oxigénnel.

A vashiányos anémia tünetei a vérszegénység alaptüneteivel azonosak, melyek a következőek lehetnek:

  • Gyengeség, fáradékonyság: A vashiányos vérszegénység során a nem megfelelő vasszint miatt a szervezet nem képes elegendő mennyiségű oxigént szállítani a sejtekhez, ami fáradékonyságot és általános gyengeséget eredményez.
  • Sápadtság: Vashiányos vérszegénység esetén az alacsony hemoglobinszint miatt a vörösvérsejtek képesek kevesebb oxigént szállítani, ami sápadt bőrszínt eredményez.
  • Fejfájás: Vashiányos vérszegénység során az agy oxigénhiánya fejfájást okozhat, mivel az idegsejtek megfelelő működéséhez elegendő oxigén szükséges.
  • Légszomj: Vashiányos vérszegénység során az alacsony hemoglobinszint és az oxigénszállítás hiánya miatt a szervezet próbálja növelni a légzést, hogy kompenzálja a kevesebb oxigént.
  • Durva és száraz bőr: A szövetek alacsony oxigénszintje miatt vashiányos vérszegénység esetén a bőr hidratáltsága csökkenhet, ami durva és száraz érzetet eredményezhet.
  • Töredezett és száraz haj, hajhullás: A hajhagymákhoz történő elégtelen oxigénellátás a haj szerkezetének és növekedésének problémáit okozhatja.

A vashiányos vérszegénység tünetei minden betegnél más formában jelentkezhetnek, ezért is fontos időben felismerni azokat. Az alábbiak is gyakran előfordulnak a vashiányos vérszegénység esetén:

  • Szisztolés szívzörej: Vashiányos vérszegénység során az alacsony vörösvérsejt- és hemoglobinszám miatt a vér turbulens áramlása a szívben szisztolés szívzörejhez vezethet.
  • Nyugtalan láb szindróma: Ez a tünet a vashiány okozta idegrendszeri hatásokra vezethető vissza, és nyugtalanságot, érzékenységet, fájdalmat vagy más kellemetlen érzéseket okozhat a lábakban.
  • Tachykardia (magas pulzus): A szervezet próbálja növelni a szívverést, hogy kompenzálja a kevesebb oxigénnel ellátott vörösvérsejteket vashiányos vérszegénység esetén.
  • Angina pectoris(koszorúérgörcs – szorító mellkasi fájdalom): Az oxigénhiányos szívizom szorító fájdalmat okozhat.
  • SzédülésAz agy elégtelen oxigénszállítása miatt kialakuló szédülés is gyakori tünet vashiányos vérszegénység esetén.

    Kapcsolódó cikkünk

    Diétázik és mindig fáradt? Vashiányos vérszegénység is okozhatja

    Diétázik és mindig fáradt? Vashiányos vérszegénység is okozhatja

    Az egészséges életmód és az optimális testfelépítés eléréséhez igen fontos a rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő táplálkozás. ...

Vashiányos vérszegénység okai 

A vashiányos vérszegénység kialakulásának hátterében többféle ok állhat. A következőkben részletesen lehet olvasni a vashiányos vérszegénység hátterében meghúzódó okokat:

  • Alacsony vasbevitel: A vasban szegény étrend lehet az egyik fő oka a vashiányos vérszegénység kialakulásának. A vegetáriánus vagy vegán étrend követése esetén, valamint olyan embereknél, akik nem fogyasztanak elegendő vasban gazdag ételeket, könnyen kialakulhat a vashiányos vérszegénység.
  • Fokozott vasvesztés: A fokozott vasvesztés egy másik jelentős tényező lehet. Például erős menstruáció során a nők elveszíthetik a szükséges vasmennyiséget, különösen, ha az étrendjük nem kompenzálja ezt a veszteséget. Ezenkívül vérzéssel járó krónikus betegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás vagy gyomorfekély, továbbá különböző műtétek is okozhatnak fokozott vasvesztést és így vashiányos vérszegénység et.
  • Felszívódási zavarok: A vas felszívódása a vékonybélben történik, de bizonyos állapotok megakadályozhatják ezt a folyamatot. Például a cöliákia (lisztérzékenység) vagy a Crohn-betegség, ahol a bélbolyhok sérülnek vagy hiányoznak, felszívódási zavart okozhatnak, ami vashiányhoz vezethet.
  • Gyors növekedési időszakok: Gyermekkorban és terhesség alatt a gyors növekedés és fejlődés miatt megnövekedett vasigény is elősegítheti a vashiány kialakulását.
  • Vas optimális felszívódását gátló tényezők: Bizonyos élelmiszerek vagy italok fogyasztása csökkentheti a vas felszívódását. Például a kalcium, a tea, a kávé és a kalciummal gazdag ételek befolyásolhatják a vas felszívódását.

A vashiányos vérszegénység kialakulásában gyakran kombináció játszik szerepet, és a pontos okok felderítéséhez orvosi vizsgálatra van szükség. Az orvosok segíthetnek az okok azonosításában és egyéni kezelési terv kidolgozásában, beleértve az étrendi változtatásokat és a vas pótlását is.

Vashiányos vérszegénység diagnosztizálása

Főként laboratóriumban, vérvétel által történik a vashiányos vérszegénység vizsgálata, de előfordul, hogy komolyabb esetekben a csontvelőből is történik mintavétel és annak pontos állapotát is szükséges felmérni. A leggyakoribb vizsgálatok a következők, melyekből egyszerűen megállapítható a diagnózis:Vashiányos vérszegénység

  • Teljes vérkép (TVK): Ez a vizsgálat az egyik legfontosabb eszköz a vashiányos vérszegénység diagnosztizálásában. A vashiány miatt a vörösvérsejtek és a hemoglobin szintje alacsonyabb lesz, és a vérkép eredményeiben látható lesz a mikrociter anémia (kisebb, színtelen vörösvérsejtek) és hipokromia (alacsony hemoglobinszint).
  • Szérum vas meghatározása: Ez a vizsgálat a vérben található vas mennyiségét méri. A vashiányos vérszegénység esetén a szérum vas szintje alacsony lehet.
  • Szérum ferritin: A ferritin egy vasraktározó fehérje, és a szérum ferritin szintje jól tükrözi a szervezet vasraktárainak állapotát. A vashiányos vérszegénységben a szérum ferritin szintje alacsony lesz.
  • Transzferrinszint és transzferrin szaturáció: A transzferrin a vas szállításában szereplő fehérje a vérben. A transzferrinszint és a transzferrin szaturáció mérése segít megállapítani, hogy mennyire telítettek a transzferrin fehérjék a vas ionokkal. Vashiányos vérszegénység esetén a transzferrinszaturáció alacsony lesz.
  • Teljes vaskötő kapacitás (TVK): Ez a vizsgálat a vérben lévő vas kötőhelyeit méri. A vashiányos vérszegénység esetén a TVK magas lesz.
  • Csontvelői vasraktár (biopszia): Ha a fent említett vizsgálatok nem egyértelműek vagy a vashiány súlyos, az orvos csontvelői biopsziát is végezhet. A csontvelői biopszia során egy kis mennyiségű csontvelő mintát vesznek, hogy közvetlenül megvizsgálják a vasraktárakat és a vörösvérsejt-képződést.

Vashiányos vérszegénység kezelése

A vashiányos vérszegénység kezelése tényleg kulcsfontosságú a vashiány okának terápiájával. Az alábbiakban részletezem a kezelés lépéseit:

  • Szájon át történő vaspótlás:

    • Az elsődleges kezelési mód a szájon át történő vaspótlás. Ezt vashatású készítményekkel, például vas-szulfáttal vagy vas-fumaráttal lehet elérni. A vaspótlás általában éhgyomorra, C-vitamin kiegészítéssel (mivel segíthet a vas felszívódásában) történik.
    • A kezelés hatékonyságának értékelésére havonta történik vérvizsgálat, beleértve a hemoglobin, ferritin, és a transzferrin szaturáció mérését. Ha az értékek javulnak, a terápiát általában 3 hónapig folytatják.
  • Vasfelszívódási vizsgálat:

    • Ha a szájon át történő vaspótlás nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor a vasfelszívódási képességet értékelhetik. Ez lehetővé teszi az orvosok számára, hogy megvizsgálják, a szervezet mennyire képes felszívni a vasat az emésztőrendszerből.
    • A vizsgálat eredményeitől függően az orvos további terápiás lépéseket tehet.
  • Gyógyszeres kezelés:

    • Ha a szájon át történő vaspótlás és a vasfelszívódási vizsgálat sem hozza meg a várt eredményt, az orvosok olyan vasszulfát vagy vasfumarát tartalmú gyógyszerekhez nyúlhatnak, amelyek hatékonyabbak lehetnek a felszívódás szempontjából.
  • Vénás vaspótlás:

    • A vénás vaspótlás egy invazívabb eljárás, amelyet csak súlyos vashiányos vérszegénység esetén alkalmaznak, vagy ha az orális és szájon át történő vaspótlás nem hatásos. Ez általában intravénás vasinjekciókat vagy vasinfúziókat jelent.

A kezelés során rendkívül fontos az okok feltárása és kezelése. Ha a vashiány egy másik egészségügyi probléma következménye (például vérzéses rendellenesség vagy emésztőrendszeri betegség), az alapbetegséget is kezelni kell a vashiányos vérszegénység hatékony kezeléséhez.

Vashiányos vérszegénység megelőzése

A vashiányos vérszegénység megelőzésének a leglényegesebb eleme a kiegyensúlyozott, egészséges és változatos étrend, amellyel a szervezet igényeinek megfelelő mennyiségű vasat és más fontos anyagokat juttatunk be a tápanyaggal együtt.

Pl. jelentős vasat tartalmaznak a vörös húsok (például marhahús, vadhúsok), belsőségek - különösen a máj; zöldségek közül a cékla, spenót, sóska és így tovább a gyümölcsökön keresztül a gabonákig. Fontos megemlíteni, hogy az állati eredetű vas jobb hatásfokkal épül be a szervezetbe, mint a növényi forrásból nyert változat.

Elengedhetetlen, hogy C-vitamin is segítse a vas hatékony felszívódását, így tehát érdemes kombinálni a vastartalmú élelmiszereket C-vitamin forrásokkal. Például a sült hús mellé kínáljanak citrusfélével, paprikával dúsított salátát.

Téma szakértője

Dr. Fehér Ágnes

belgyógyász, hematológus

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőhát u. 2-6. Mammut II. 5. emelet

  • Szerző: Trombózis- és Hematológiai Központ Létrehozás ideje: 2019.05.24 Utolsó módosítás: 2024.02.15