Leukémia
A leukémia - más néven fehérvérűség vagy vérrák - a vérképző rendszer rosszindulatú, daganatos megbetegedése. A daganatos betegségek kb. 3%-át teszi ki, azonban 15 éves kor alatti gyermekeknél ez a leggyakoribb rosszindulatú onkológiai kórkép. Leukémia esetén hatalmas mennyiségben képződnek hibás fehérvérsejtek, amik akadályozzák az egészséges vérsejtek termelődését.
Milyen betegséget jelent a leukémia?
Hogyan alakul ki a leukémia?
Melyek a leukémia különböző típusai?
Milyen tünetekről ismerhető fel a leukémia?
Hogyan diagnosztizálható a leukémia?
Gyógyítható a leukémia? Ha igen, hogyan?
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Trombózis és Hematológiai Központban
- szakorvosi vizit
- laborvizsgálat
- CT
- vérképeltérések kiértékelése
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Milyen betegséget jelent a leukémia?
A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú, daganatos betegsége. Neve a görög „fehér” (leukosz) és „vér” (haima) szavakból származik (fehérvérűség), ami jól szemlélteti a betegségben látható képet, a nagy mennyiségű fehérvérsejtet. Más daganatokhoz hasonlóan itt is korlátlan szaporodásba kezd egy bizonyos típusú sejt, a fehérvérsejtek. A fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek. Leukémia esetén megváltozik, kóros lesz az őket létrehozó hemopoetikus őssejt. Ha egy őssejt ilyen irányba változik, akkor korlátlan mennyiségben fog fehérvérsejteket létrehozni. Leukémia esetén viszont nem csupán azzal van a baj, hogy túlzott mennyiségben jelennek meg ezek a sejtek, hanem azzal is, hogy ezek nem működnek megfelelően. Akut leukémia esetén éretlen sejtek kerülnek a vérbe, míg krónikus esetben érettnek tűnnek ugyan a sejtek, de nem tudják betölteni a funkciójukat. A fehérvérsejtek az immunrendszer fontos részei, amelyek a szervezet védelméért felelősek a fertőzésekkel és más betegségekkel szemben. Hiányukban a banális fertőzések is súlyos betegségeket okozhatnak. A leukémia kórképéhez hozzátartozik az is, hogy a túlzott mennyiségű fehérvérsejt mellett kevés lesz a többi vérsejtből. A vér alkotó elemei (például a vörösvérsejtek és a vérlemezkék) ugyanis mind a csontvelőben képződnek, leukémia esetén viszont károsodnak a többi vérsejt képződéséért felelős hemopoetikus őssejtek. Olyan környezet jön létre a csontvelőben, ami gátolja, elnyomja a többi vérsejt szaporodását és érését, hogy csak a hibás, rendellenes fehérvérsejtek jöhessenek létre.
Más rákos megbetegedésekkel ellentétben a leukémia általában nem képez tumormasszát (daganatot), amely a képalkotó vizsgálatokon, például röntgen- vagy CT-felvételeken látható lenne. A vérképen viszont feltűnő az eltérés, ami segíti a betegség felismerését. A leukémiának nagyon sok típusa létezik, vannak köztük, amik az idősebbekben, míg mások a fiatalabbakban gyakoriak. Sokan úgy gondolják, hogy a leukémia gyermekkori daganat, ugyanis körükben ez a leggyakoribb rákfajta. A valóság azonban az, hogy még így is ritka az előfordulása a gyermekek között, és főként az idősebb (65-75 éves) férfiak körében fordul elő.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Hogyan alakul ki a leukémia?
A fehérvérsejtek a csontvelőben képződnek úgynevezett hemopoetikus őssejtekből progenitor sejtekből, majd érési folyamaton mennek keresztül. Leukémia esetén általában klonális betegséget látunk, vagyis egyetlen típusú sejtek veszik át a dominanciát. A hátterében az állhat, hogy egyetlen progenitor sejt transzformálódik. A transzformálódás azt jelent, hogy megváltozik a sejt genetikai állománya, a DNS-ében bekövetkezik egy mutáció. Ennek következtében más tulajdonságokkal fog bírni ez a progenitor sejt, mint a többi. A más tulajdonságok akkor vezetnek daganathoz, ha korlátlan szaporodást vagy gátolt apoptózist (a sejtek önmegsemmisítését) okoznak. Ilyen esetekben ugyanis megszűnik a fék, nincs semmi, ami visszatartsa ezt a progenitor sejtet attól, hogy végtelen mennyiségben szaporodni kezdjen. A transzformálódott progenitor sejt tehát rengeteg új fehérvérsejtet hoz létre, amik működésükben is hibásak és sokszor éretlenek lesznek. Ezek a kóros sejtek elkezdik átvenni a csontvelőben lévő teret, és kiszorítani azokat a sejteket, amelyek megpróbálnak egészséges vörösvérsejtekké, fehérvérsejtekké és vérlemezkékké fejlődni.
A leukémia kialakulásában tehát az első lépés a DNS mutáció létrejötte. Nem tudjuk pontosan, hogy ez miért alakul ki bizonyos embereknél, míg másoknál nem. Ami biztos, hogy a korábbi kemoterápia, sugárkezelés, dohányzás, a vegyi anyagoknak való kitettség és bizonyos genetikai rendellenességek (például Down-kór) kockázati faktort jelentenek.
Melyek a leukémia különböző típusai?
A leukémia számos különböző típussal rendelkezik. Lefolyása alapján elkülöníthetőek az akut és a krónikus típusok, míg sejttípus alapján is két nagy csoport hozható létre. A myeloid leukémia myeloid sejtekből fejlődik ki, amik normál esetben vörösvértestekké, granulocitákká, monocitákká és vérlemezkékké alakulnának. A limfoid leukémia limfoid sejtekből fejlődik ki, amik a lymphocytákat adnák. Ezek alapján a leukémia négy fő típusa a következő:
- Akut limfocitás leukémia (ALL): Ez a leukémia leggyakoribb típusa a gyermekek és a 39 évnél fiatalabbak körében, de bármilyen korú felnőttet érinthet.
- Akut mieloid leukémia (AML): A felnőttkori akut leukémia leggyakoribb típusa. Gyakrabban fordul elő idősebb felnőtteknél (65 év felettieknél), azonban gyermekeknél is kialakulhat.
- Krónikus limfocitás leukémia (CLL): A leggyakoribb krónikus leukémia felnőtteknél (főként 65 év felettieknél). Gyakori, hogy sok évig tünetmentes a kórkép.
- Krónikus mieloid leukémia (CML): Ez a leukémia típus is gyakrabban fordul elő idősebb felnőtteknél (leggyakrabban 65 év felettieknél), de bármilyen korú felnőttet érinthet. Gyermekeknél ritka.
Kapcsolódó cikkünk
A krónikus limfoid leukémia nem jelent halálos ítéletet
A krónikus limfoid leukémia a leggyakoribb vérképzőszervi rosszindulatú betegség, mely általában idősebb korban alakul ki. A kór lefolyása rendkívül ...
Milyen tünetekről ismerhető fel a leukémia?
A leukémia tünetei sok esetben a leukémia típusától függenek. A leukémia krónikus formái például sok esetben nem járnak észrevehető tünetekkel. A leukémia gyakori jelei és tünetei a következők:
- Fáradtság és gyengeség: A leukémia okozhat kimerültséget és fáradtságot, mivel a vérképző sejtek rendellenesen működnek.
- Vérszegénység: Az érintett egyén sápadt lehet, mivel a leukémia megakadályozza a normális vörösvérsejt-termelést.
- Fogyás és étvágytalanság: A betegek tapasztalhatnak fogyást és étvágytalanságot a betegség hatására.
- Láz és gyakori fertőzések: A leukémia miatt a fehérvérsejtek termelése zavart szenved, ami gyakori fertőzéseket és lázat eredményezhet.
- Csont- és ízületi fájdalmak: A leukémiás sejtek felhalmozódhatnak a csontvelőben és a közelben lévő csontokban, ami fájdalmat okozhat.
- Megduzzadt nyirokcsomók: A leukémia gyakran okozza a nyirokcsomók megduzzadását, amik tapinthatóvá válnak a test különböző részein.
- Vérzési és véralvadási problémák: A leukémia miatt a vérzési idő megnövekedhet, és nehezített lehet a véralvadás.
- Bőrproblémák: A leukémia bőrkiütéseket és egyéb bőrproblémákat is okozhat. Könnyebben alakulnak ki például zúzódások és vérzések, beleértve az orrvérzést, ínyvérzést és a bőrön apró vörös foltokat (petechiákat).
Hogyan diagnosztizálható a leukémia?
Sok esetben a rutin vérvizsgálat eredményei alapján merül fel a leukémia gyanúja. Fontos kiemelni, hogy a megnövekedett fehérvérsejtszám önmagában még nem bizonyítja a leukémia fennállását, mert sok fertőzés is ilyen vérképet okozhat. Éppen ezért további vizsálatokra van szükség leukémia gyanúja esetén:
- Fizikális vizsgálat: Az orvos kikérdezi a beteg tüneteit, és a fizikális vizsgálat során érezheti a nyirokcsomók duzzanatát, valamint a lép vagy a máj megnagyobbodását. Megvizsgálhatja az orvos a beteg ínyét is vérzést és duzzanatot, valamint a bőrét kiütéseket keresve.
- Vérkenet: A leukémiás sejtek vagy a leukémia bizonyos típusának markerei további vérvételekkel, áramlási citometriával és perifériás vérkenettel azonosíthatóak.
- Csontvelő-biopszia: Leukémia gyanújakor a hematológus csontvelő-biopsziát is vehet. A csontvelő-biopszia segít meghatározni a kóros sejtek százalékos arányát a csontvelőben, megerősítve a leukémia diagnózisát.
- Képalkotó és egyéb vizsgálatok: Az orvos mellkasröntgen- , CT- vagy mágneses rezonancia képalkotást (MRI) is elrendelhet, ha a tünetek azt jelzik, hogy a leukémia érintette a csontokat vagy más szerveket.
- Lumbálpunkció: Ez a vizsgálat segít kimutatni, hogy a leukémia átterjedt-e az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadékra.
Gyógyítható a leukémia? Ha igen, hogyan?
A leukémia régen halálos diagnózist jelentett, mára azonban a kezelések fejlődésével ez sokat változott. A gyermekkori leukémiák például 80-90%-ban gyógyíthatatóak. A leukémia kimenetele azonban számos tényezőtől függ, például a betegség típusától (akut vagy krónikus), a leukémia alcsoportjától, stádiumától, a beteg általános állapotától és más egyéni tényezőktől. Az orvosok ezen tényezők alapján egyéni kezelési tervet állítanak össze, amely a leukémia sajátosságaihoz igazodik. Ezt rendszeresen értékelni és módosítani kell a betegség alakulása szerint. Az alábbiakban összegyűjtöttük a gyakori kezelési módszereket, melyeket sokszor kombinálva alkalmaznak:
- Kemoterápia: A kemoterápia olyan gyógyszereket használ, amelyek elpusztítják vagy lassítják a leukémiás sejtek növekedését. Ez a kezelés azonban nem specifikus, és hatással lehet a normális sejtekre is, ami komoly mellékhatásokat okozhat.
- Immunterápia (biológiai terápia): Ez a kezelés a szervezet védekezőrendszerét – az immunrendszert – befolyásolja a leukémia elleni küzdelemhez. Az immunterápia segít az immunrendszernek azonosítani a rákos sejteket, és több immunsejtet termelni a leküzdéshez.
- Sugárterápia: A sugárterápia magas energiájú sugárzást alkalmaz a leukémiás sejtek elpusztítására vagy csökkentésére. Gyakran használják helyi tünetek enyhítésére vagy a csontvelő túlzott sejttermelésének kezelésére.
- Csontvelő- vagy őssejt-átültetés: Ez a kezelési lehetőség magában foglalja a beteg saját vagy donorból származó egészséges csontvelő- vagy őssejtek átültetést. Segíthet a vérképző rendszer helyreállításában.
- Célzott terápiák: Az ilyen gyógyszerek specifikusan a leukémiás sejtekre hatnak, minimális mellékhatásokkal. A célzott terápiák azokra genetikai elváltozásokra összpontosítanak, amelyek a leukémiát okozzák.
A fentiek mellett nem hanyagolható el a támogató kezelések, mint például a fájdalom csillapítás, az étrendi támogatás és pszichoszociális segítség fontossága.
Téma szakértői
