Antifoszfolipid szindróma- a magzati halálozások egyik fő oka

2017-06-27 12:08:05.83245 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu
A vetélések hátterében gyakran bújik meg valamilyen véralvadási zavar, így manapság szerencsére egyre többen végeztetnek el ilyenkor trombofília vizsgálatot. Azonban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője arra figyelmeztet, hogy antifoszfolipid szindróma is állhat a sorozatos vetélések mögött.

A vetélések hátterében gyakran bújik meg valamilyen véralvadási zavar, így manapság szerencsére egyre többen végeztetnek el ilyenkor trombofília vizsgálatot. Azonban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője arra figyelmeztet, hogy antifoszfolipid szindróma is állhat a sorozatos vetélések mögött.

 

Immunrendszer zavara

Az antifoszfolipid szindróma (APS) az immunrendszernek egy olyan fajta zavara, ami a véralvadási folyamatokra is komoly befolyást gyakorol. A foszfolipidek (melyek az erek belső falában vannak) feladata, hogy sérülés esetén a véralvadásban szereplő faktorokat közel hozzák egymáshoz, így a véralvadás kellő ütemben történik és a vérzés megszűntével le is áll. Az autoimmun betegség során nagyobb mennyiségben vannak jelen az antifoszfolipid antitestek (foszfolipidek ellen termelődő anyagok), melyek fokozzák a véralvadási kaszkád működését, ráadásul gyulladásokat keltenek az erek falában, és ezáltal fokozott trombózis-készséget indukálnak.

A probléma leggyakrabban mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okoz, ám nem ritka, hogy a kis artériákban vérrög keletkezik és stroke vagy TIA (átmeneti agyi keringés zavar) kivizsgálása során derül rá fény. Érdemes tudni, hogy a szindróma gyakran más autoimmun betegségekkel jár együtt- ebben az esetben szekunder, azaz másodlagos APS-ről beszélünk, ami az esetek egy részében szisztémás (az egész szervezetet érintő - SLE), vagy egy szerve lokalizálódik - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Gyakran várandósság során derül rá fény

Az APS trombózis-provokáló hatása miatt gyakran okoz komoly problémákat a terhesség során. Egyrészt ekkor megnő a kismama mélyvénás trombózisra való esélye, másrészt a keletkezett vérrögök elzárhatják a magzatot tápláló ereket a méhlepényben, így akár vetélés/koraszülés is bekövetkezhet. Statisztikák szerint megfelelő kezelés nélkül a terhességek közel 90 százaléka magzati elhalással ér véget- minél magasabb az antifoszfolipid antitestek titere (szintje), a vetélés kockázata annál magasabb!

Amennyiben a családjában nem fordult elő hasonló zavar és egyéni kórtörténetében sem szerepel trombózis, vetélés, autoimmun betegség, úgy a szűrés természetesen nem indokolt, ám ha van APS-n (antifoszfolipid szindrómában) szenvedő rokona, esetleg ha meddőséggel, habituális vetéléssel küzd, vagy ha volt már koraszülése, úgy mindenképp érdemes elvégeztetni ezt az immunológiai szűrővizsgálatot!

Kezeléssel megóvhatja babája és a saját életét

A várandósság –és szülést követő 6 hét- alapból fokozza a trombózis kialakulásának rizikóját, ám APS esetén a kockázat jóval magasabb. Éppen ezért, ha a vérvizsgálat pozitív, akkor minél előbb ki kell a szakorvos tanácsát kérni, aki a pacienst hosszan kikérdezi, anamnézist vesz fel, a betegnél és a családjában előforduló betegségekről érdeklődik. Ez igen időigényes lehet, ám fontos lépés, hiszen ennek nagy szerepe van a későbbiekben, mivel szükség esetén már a várandóság előtt is gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, hisz bármikor lehet érelzáródás. A terhesség legelejétől, pedig véralvadásgátló injekciót (LMWH – alacsony molekulatömegű heparin) kell majd adnia magának a kismamának. Fontos továbbá, hogy a betegség fennállása esetén a babavárás időszakában a kismama fokozott orvosi ellenőrzésre szorul! Ez közös felügyeletet jelent a nőgyógyász, hematológus és immunológus szakorvos közreműködésével.

További híreink>>>

Orvos válaszol

Orvos válaszol - Gergely Katalin

véralvadásgátló

Tisztelt Központ!
Több mint 4 éve nem tudok teherbe esni, 2 éve 2 missed ab. -omis volt. Az immunológus orvos azt ajánlotta, hogy habár semmi mai technikával kimutatható "betegségem" nincs, mégis azt tanácsolta, hogy a teherbeeséshez és utána is használjak Clexane-t. A kérdésem az lenne, hogy ilyen jellegű, tehát nem trombózis hajlammal kapcsolatos ok esetében is csak a Cleaxane-t lehet használni? Pontosabban csak injekció formájában érdemes szedni ilyen jellegű gyógyszert? Internetes forrásokban ezt az infót találtam: "Az Xa-faktor és a thrombin (IIa) hatását direkt módon gátló gyógyszerek: 4-6 éve kerültek forgalomba. Ezeket új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlóknak (NOAC – New Oral Anticoagulants) nevezzük." Ezek az új típusú, szájon át szedhető gyógyszerek nem alkalmazhatók ismeretlen immunológiai eredetű meddőség esetében? Muszáj "szúrkálni"?
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Gergely Katalin !
A Clexane véraévadást gátló készítmény és akkor jogos használni, ha véralvadás fokozott hajlama van valakinek, vagy trommbozisa, tüdőembóliája, szív betegsége van, vagy volt valakinek. A thrombo-embolia megelőzésére illetve gyógyítására való. A meddőség kezelésére nem alkalmazható, csak akkor, ha a thrombozis készség igazolt, vagy volt thrombozis,
illetve tüdőembóliája.
A tablettákat amiket említett nem adhatók a terhesség elhatározásakor sem, mert magzatkárosító hatása lehet.
Üdvözlettel:Dr. Szélessy Zsuzsanna

Páciensek mondták

Kiemelkedő hozzáállás

Nagyon megnyerő az ügyfélszolgálaton dolgozók segítőkészsége, mosolygóssága, embersége, közvetlensége. Szélessy doktornő szakmai hozzáállása, holisztikus szemlélete, az orvosszakmai nyelvezet közérthetővé tétele, a jövőre vonatkozó tanácsadása, mind - mind nagyon pozitív érzelmet váltott ki belőlem.

További vélemények

Visszalépés az előző oldalra...

Orvos válaszol

Kérjük, töltse ki az űrlapot, és kollégánk fel fogja venni Önnel a kapcsolatot. 

Név:

E-mail:

Az Ön kérdése

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA