Antifoszfolipid szindróma- a magzati halálozások egyik fő oka

A vetélések hátterében gyakran bújik meg valamilyen véralvadási zavar, így manapság szerencsére egyre többen végeztetnek el ilyenkor trombofília vizsgálatot. Azonban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-, és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője arra figyelmeztet, hogy antifoszfolipid szindróma is állhat a sorozatos vetélések mögött.

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Immunrendszer zavara

Az antifoszfolipid szindróma (APS) az immunrendszernek egy olyan fajta zavara, ami a véralvadási folyamatokra is komoly befolyást gyakorol. A foszfolipidek (melyek az erek belső falában vannak) feladata, hogy sérülés esetén a véralvadásban szereplő faktorokat közel hozzák egymáshoz, így a véralvadás kellő ütemben történik és a vérzés megszűntével le is áll. Az autoimmun betegség során nagyobb mennyiségben vannak jelen az antifoszfolipid antitestek (foszfolipidek ellen termelődő anyagok), melyek fokozzák a véralvadási kaszkád működését, ráadásul gyulladásokat keltenek az erek falában, és ezáltal fokozott trombózis-készséget indukálnak.

A probléma leggyakrabban mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okoz, ám nem ritka, hogy a kis artériákban vérrög keletkezik és stroke vagy TIA (átmeneti agyi keringés zavar) kivizsgálása során derül rá fény. Érdemes tudni, hogy a szindróma gyakran más autoimmun betegségekkel jár együtt- ebben az esetben szekunder, azaz másodlagos APS-ről beszélünk, ami az esetek egy részében szisztémás (az egész szervezetet érintő - SLE), vagy egy szerve lokalizálódik - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-, és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője.

Gyakran várandósság során derül rá fény

Az APS trombózis-provokáló hatása miatt gyakran okoz komoly problémákat a terhesség során. Egyrészt ekkor megnő a kismama mélyvénás trombózisra való esélye, másrészt a keletkezett vérrögök elzárhatják a magzatot tápláló ereket a méhlepényben, így akár vetélés/koraszülés is bekövetkezhet. Statisztikák szerint megfelelő kezelés nélkül a terhességek közel 90 százaléka magzati elhalással ér véget- minél magasabb az antifoszfolipid antitestek titere (szintje), a vetélés kockázata annál magasabb!

Amennyiben a családjában nem fordult elő hasonló zavar és egyéni kórtörténetében sem szerepel trombózis, vetélés, autoimmun betegség, úgy a szűrés természetesen nem indokolt, ám ha van APS-n (antifoszfolipid szindrómában) szenvedő rokona, esetleg ha meddőséggel, habituális vetéléssel küzd, vagy ha volt már koraszülése, úgy mindenképp érdemes elvégeztetni ezt az immunológiai szűrővizsgálatot!

Kezeléssel megóvhatja babája és a saját életét

A várandósság –és szülést követő 6 hét- alapból fokozza a trombózis kialakulásának rizikóját, ám APS esetén a kockázat jóval magasabb. Éppen ezért, ha a vérvizsgálat pozitív, akkor minél előbb ki kell a szakorvos tanácsát kérni, aki a pacienst hosszan kikérdezi, anamnézist vesz fel, a betegnél és a családjában előforduló betegségekről érdeklődik. Ez igen időigényes lehet, ám fontos lépés, hiszen ennek nagy szerepe van a későbbiekben, mivel szükség esetén már a várandóság előtt is gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, hisz bármikor lehet érelzáródás. A terhesség legelejétől, pedig véralvadásgátló injekciót (LMWH – alacsony molekulatömegű heparin) kell majd adnia magának a kismamának. Fontos továbbá, hogy a betegség fennállása esetén a babavárás időszakában a kismama fokozott orvosi ellenőrzésre szorul! Ez közös felügyeletet jelent a nőgyógyász, hematológus és immunológus szakorvos közreműködésével.

További híreink>>>

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Központ! Több mint 4 éve nem tudok teherbe esni, 2 éve 2 missed ab. -omis volt. Az immunológus orvos azt ajánlotta, hogy habár semmi mai technikával kimutatható "betegségem" nincs, mégis azt tanácsolta, hogy a teherbeeséshez és utána is használjak Clexane-t. A kérdésem az lenne, hogy ilyen jellegű, tehát nem trombózis hajlammal kapcsolatos ok esetében is csak a Cleaxane-t lehet használni? Pontosabban csak injekció formájában érdemes szedni ilyen jellegű gyógyszert? Internetes forrásokban ezt az infót találtam: "Az Xa-faktor és a thrombin (IIa) hatását direkt módon gátló gyógyszerek: 4-6 éve kerültek forgalomba. Ezeket új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlóknak (NOAC – New Oral Anticoagulants) nevezzük." Ezek az új típusú, szájon át szedhető gyógyszerek nem alkalmazhatók ismeretlen immunológiai eredetű meddőség esetében? Muszáj "szúrkálni"? Válaszukat előre is köszönöm!
    Kedves Gergely Katalin !
    A Clexane véraévadást gátló készítmény és akkor jogos használni, ha véralvadás fokozott hajlama van valakinek, vagy trommbozisa, tüdőembóliája, szív betegsége van, vagy volt valakinek. A thrombo-embolia megelőzésére illetve gyógyítására való. A meddőség kezelésére nem alkalmazható, csak akkor, ha a thrombozis készség igazolt, vagy volt thrombozis,
    illetve tüdőembóliája.
    A tablettákat amiket említett nem adhatók a terhesség elhatározásakor sem, mert magzatkárosító hatása lehet.
    Üdvözlettel:Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Gergely Katalin

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Megnyugtató megoldást kínált

    A doktornő kedvesen, koncentráltan, megragadva a lényeget, megnyugtató megoldást kínált problémánkra. Magabiztossága, szakértelme megnyugtató volt.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2017.05.08 Utolsó módosítás: 2025.12.04