Antifoszfolipid szindróma- a magzati halálozások egyik fő oka

A vetélések hátterében gyakran bújik meg valamilyen véralvadási zavar, így manapság szerencsére egyre többen végeztetnek el ilyenkor trombofília vizsgálatot. Azonban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-, és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője arra figyelmeztet, hogy antifoszfolipid szindróma is állhat a sorozatos vetélések mögött.

Immunrendszer zavara

Az antifoszfolipid szindróma (APS) az immunrendszernek egy olyan fajta zavara, ami a véralvadási folyamatokra is komoly befolyást gyakorol. A foszfolipidek (melyek az erek belső falában vannak) feladata, hogy sérülés esetén a véralvadásban szereplő faktorokat közel hozzák egymáshoz, így a véralvadás kellő ütemben történik és a vérzés megszűntével le is áll. Az autoimmun betegség során nagyobb mennyiségben vannak jelen az antifoszfolipid antitestek (foszfolipidek ellen termelődő anyagok), melyek fokozzák a véralvadási kaszkád működését, ráadásul gyulladásokat keltenek az erek falában, és ezáltal fokozott trombózis-készséget indukálnak.

A probléma leggyakrabban mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okoz, ám nem ritka, hogy a kis artériákban vérrög keletkezik és stroke vagy TIA (átmeneti agyi keringés zavar) kivizsgálása során derül rá fény. Érdemes tudni, hogy a szindróma gyakran más autoimmun betegségekkel jár együtt- ebben az esetben szekunder, azaz másodlagos APS-ről beszélünk, ami az esetek egy részében szisztémás (az egész szervezetet érintő - SLE), vagy egy szerve lokalizálódik - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

Gyakran várandósság során derül rá fény

Az APS trombózis-provokáló hatása miatt gyakran okoz komoly problémákat a terhesség során. Egyrészt ekkor megnő a kismama mélyvénás trombózisra való esélye, másrészt a keletkezett vérrögök elzárhatják a magzatot tápláló ereket a méhlepényben, így akár vetélés/koraszülés is bekövetkezhet. Statisztikák szerint megfelelő kezelés nélkül a terhességek közel 90 százaléka magzati elhalással ér véget- minél magasabb az antifoszfolipid antitestek titere (szintje), a vetélés kockázata annál magasabb!

Amennyiben a családjában nem fordult elő hasonló zavar és egyéni kórtörténetében sem szerepel trombózis, vetélés, autoimmun betegség, úgy a szűrés természetesen nem indokolt, ám ha van APS-n (antifoszfolipid szindrómában) szenvedő rokona, esetleg ha meddőséggel, habituális vetéléssel küzd, vagy ha volt már koraszülése, úgy mindenképp érdemes elvégeztetni ezt az immunológiai szűrővizsgálatot!

Kezeléssel megóvhatja babája és a saját életét

A várandósság –és szülést követő 6 hét- alapból fokozza a trombózis kialakulásának rizikóját, ám APS esetén a kockázat jóval magasabb. Éppen ezért, ha a vérvizsgálat pozitív, akkor minél előbb ki kell a szakorvos tanácsát kérni, aki a pacienst hosszan kikérdezi, anamnézist vesz fel, a betegnél és a családjában előforduló betegségekről érdeklődik. Ez igen időigényes lehet, ám fontos lépés, hiszen ennek nagy szerepe van a későbbiekben, mivel szükség esetén már a várandóság előtt is gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, hisz bármikor lehet érelzáródás. A terhesség legelejétől, pedig véralvadásgátló injekciót (LMWH – alacsony molekulatömegű heparin) kell majd adnia magának a kismamának. Fontos továbbá, hogy a betegség fennállása esetén a babavárás időszakában a kismama fokozott orvosi ellenőrzésre szorul! Ez közös felügyeletet jelent a nőgyógyász, hematológus és immunológus szakorvos közreműködésével.

További híreink>>>

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Üdvözlöm! Én egy 28 éves nő vagyok, akinek 2017.01.29-én volt egy császármetszése. A 38 hetes fiú magzatom sajnos meghalt. A boncoláskor annyi derült ki, hogy infarktus szerű barna foltokat találtak a magzatburkon, illetve a műtétet végző nőgyógyász szerint, a köldökzsinór teljes egészében elhalt. Azóta kétszer is voltam vérvételen, és kiderült, hogy a VIII faktor magasabb a megengedettnél. Az érték amin belül lennie kell, a papír szerint 70-150. Az első vérvételen az értékem 176 volt, a mostani pedig 162 volt. Gyógyszert nem kaptam rá, mert állítólag ez még nem veszélyes. Terhesség alatt nem néztek ilyen dolgokat a vérvétel során. Jelenleg fogamzásgátló tablettát nem szedhetek. Kérdésem az lenne, hogy ezek az értékek tényleg nem annyira veszélyesek, hogy ne kelljen rá szednem semmit? Illetve, hogy vállalhatok e majd újra kisbabát úgy, hogy tudjam nem lesz ilyen probléma? Segítenek majd amit akkor kapok tabletta és injekció? Válaszát előre is köszönöm!
    Kedves Nagy - Mérő Krisztina!

    Őszintén sajnálom Önt a gyermeke elvesztése miatt.
    A F.VIII aktivitás ilyen kis mértékü növekedését bármilyen gyulladás, ami szervezetében zajlik okozhatja. Általában fogászati góc, vagy mandulagyulladás. Terhesség során az alvadási faktorokat nem nézik, mert azok a terhességben fiziológiásan is növekednek.
    Célszerű volna autoimmun betegség és trombózis hajlam miatt kivizsgálni .Amennyiben ismételtem terhes lesz valószínű fog kapni alvadásgátló injekciót, hogy a köldökzsinórba ne alakuljon ki trombózis.Persze az is elképzelhető, hogy más oka volt a köldökzsinor elhalásnak.
    Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna


    Nagy-Mérő Krisztina

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Nyugalmas, türelmes

    A Doktornő nyugalma,türelme,rám szánt minőségi ideje.A recepciós személyzet udvarias,informatív,időben bekerültem a rendelésre is.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2017.05.08 Utolsó módosítás: 2020.01.06