Antifoszfolipid szindróma- a magzati halálozások egyik fő oka

A vetélések hátterében gyakran bújik meg valamilyen véralvadási zavar, így manapság szerencsére egyre többen végeztetnek el ilyenkor trombofília vizsgálatot. Azonban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-, és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője arra figyelmeztet, hogy antifoszfolipid szindróma is állhat a sorozatos vetélések mögött.

Online Bejelentkezés

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Immunrendszer zavara

Az antifoszfolipid szindróma (APS) az immunrendszernek egy olyan fajta zavara, ami a véralvadási folyamatokra is komoly befolyást gyakorol. A foszfolipidek (melyek az erek belső falában vannak) feladata, hogy sérülés esetén a véralvadásban szereplő faktorokat közel hozzák egymáshoz, így a véralvadás kellő ütemben történik és a vérzés megszűntével le is áll. Az autoimmun betegség során nagyobb mennyiségben vannak jelen az antifoszfolipid antitestek (foszfolipidek ellen termelődő anyagok), melyek fokozzák a véralvadási kaszkád működését, ráadásul gyulladásokat keltenek az erek falában, és ezáltal fokozott trombózis-készséget indukálnak.

A probléma leggyakrabban mélyvénás trombózist és tüdőembóliát okoz, ám nem ritka, hogy a kis artériákban vérrög keletkezik és stroke vagy TIA (átmeneti agyi keringés zavar) kivizsgálása során derül rá fény. Érdemes tudni, hogy a szindróma gyakran más autoimmun betegségekkel jár együtt- ebben az esetben szekunder, azaz másodlagos APS-ről beszélünk, ami az esetek egy részében szisztémás (az egész szervezetet érintő - SLE), vagy egy szerve lokalizálódik - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-, és Hematológiai Központ hematológus főorvosnője.

Gyakran várandósság során derül rá fény

Az APS trombózis-provokáló hatása miatt gyakran okoz komoly problémákat a terhesség során. Egyrészt ekkor megnő a kismama mélyvénás trombózisra való esélye, másrészt a keletkezett vérrögök elzárhatják a magzatot tápláló ereket a méhlepényben, így akár vetélés/koraszülés is bekövetkezhet. Statisztikák szerint megfelelő kezelés nélkül a terhességek közel 90 százaléka magzati elhalással ér véget- minél magasabb az antifoszfolipid antitestek titere (szintje), a vetélés kockázata annál magasabb!

Amennyiben a családjában nem fordult elő hasonló zavar és egyéni kórtörténetében sem szerepel trombózis, vetélés, autoimmun betegség, úgy a szűrés természetesen nem indokolt, ám ha van APS-n (antifoszfolipid szindrómában) szenvedő rokona, esetleg ha meddőséggel, habituális vetéléssel küzd, vagy ha volt már koraszülése, úgy mindenképp érdemes elvégeztetni ezt az immunológiai szűrővizsgálatot!

Kezeléssel megóvhatja babája és a saját életét

A várandósság –és szülést követő 6 hét- alapból fokozza a trombózis kialakulásának rizikóját, ám APS esetén a kockázat jóval magasabb. Éppen ezért, ha a vérvizsgálat pozitív, akkor minél előbb ki kell a szakorvos tanácsát kérni, aki a pacienst hosszan kikérdezi, anamnézist vesz fel, a betegnél és a családjában előforduló betegségekről érdeklődik. Ez igen időigényes lehet, ám fontos lépés, hiszen ennek nagy szerepe van a későbbiekben, mivel szükség esetén már a várandóság előtt is gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, hisz bármikor lehet érelzáródás. A terhesség legelejétől, pedig véralvadásgátló injekciót (LMWH – alacsony molekulatömegű heparin) kell majd adnia magának a kismamának. Fontos továbbá, hogy a betegség fennállása esetén a babavárás időszakában a kismama fokozott orvosi ellenőrzésre szorul! Ez közös felügyeletet jelent a nőgyógyász, hematológus és immunológus szakorvos közreműködésével.

További híreink>>>

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztel Doktornő / Doktor Úr! 18 éves lányom szájnyálkahártya-törletből vett minta alapján készült leletei szerint V. alvadási faktor Leiden mutációja (R506Q) normál, Prothrombin G20210A mutáció normál, de az MTHFR-gén C677T 1. allél: normál, 2. allél: mutáns, genotípus: HETEROZYGOTA. Fogamzásgátlót szedhet-e? Ha nem, mit javasolna fogamzásgátlásra? Az élet egyéb területein mire szükseges figyelnünk, milyen óvintézkedéseket megtennünk? Válaszát hálásan köszönjük! Napsütéses tavaszt, Hóbor Andrea
    Tisztelt Asszonyom!
    A leány elküldött leletei alapján, fokozott trombózis készséget nem mutat. Terhesség esetén a folsav bevitelre kell majd odafigyelnie.
    Sajnos ebből a néhány eredményből nem alkothatok véleményt a fogamzásgátlással kapcsolatban.
    Amennyiben a családban volt mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia, akkor nem javaslom a hormonális fogamzásgátlást, a közölt negatív leletek ellenében sem.Sok tényező befojásolja a trombózis készséget, a leányánál nem teljes a kivizsgálás.
    Én az Ön helyében az óvszer használatát javasolnám, hisz az megvédi a leányt a betegségektől is.
    Üdvözlettel :Dr. Szélessy Zsuzsanna

    Hóbor Andrea

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Maximálisan elégedett voltam

    Nagyon hozzáértő és kedves volt a doktornő, a recepción is szívélyesen fogadtak, mindennel maxinálisan elégedett voltam.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2017.05.08 Utolsó módosítás: 2025.12.04