Ezért fontos kemoterápia előtt és után is a vérszegénység kezelése

A daganatos megbetegedések egyik hatékony kezelési módja a kemoterápia, melynek alkalmazásakor több mellékhatással is számolni kell. Közülük az egyik a vérszegénység, ami fokozza a beteg fáradtságérzetét és rontja a hangulatát. Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdezzük a tumoros vérszegénység és a kemoterápia következtében kialakult anémia kezelésének lehetőségéről.

A daganatos megbetegedések egyik hatékony kezelési módja a kemoterápia, melynek alkalmazásakor több mellékhatással is számolni kell. Közülük az egyik a vérszegénység, ami fokozza a beteg fáradtságérzetét és rontja a hangulatát.  Dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdezzük a tumoros vérszegénység és a kemoterápia következtében kialakult anémia kezelésének lehetőségéről.

 

Ezért alakul ki vérszegénység a kemoterápia során

Az anémia, azaz vérszegénység az az állapot, amikor a keringő vérben alacsony a vörösvértestek száma, így a hemoglobin szint is, ami az oxigén szállításáért felelős. Ez bekövetkezhet csökkent termelés, illetve fokozott vörösvérsejt pusztulás miatt. Rákos megbetegedés és kemoterápia esetén mindkét eset fennáll, ugyanis a daganat jelenléte miatt olyan változások indulnak el, melyek a vörösvértestek képződését csökkentik, ráadásul kisebb-nagyobb vérzések is felléphetnek, melyek tovább súlyosbítják az állapotot. Emellett a kemoterápia is komoly befolyást gyakorol a vörösvértestek mennyiségére, mivel a kezelés hátráltatja a termelődésüket és roncsolja is azokat- magyarázza Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője.

A terápia előtt is kezeltesse vérszegénységét

Statisztikák szerint kemoterápia előtt a betegek csaknem fele már eleve anémiával küzd, melyet a kezelés még tovább ront. Pedig a rákellenes terápia sikerességét nagyban befolyásolja a vérszegénység mértéke, ugyanis ekkor a daganat oxigénellátottsága is csökkenhet, és az oxigénhiányos sejtek többnyire ellenállóbbak a kemoterápiával szemben. Klinikai adatok szerint már egyedül a vérszegénység 20-40 százalékkal rontja a túlélési esélyeket, ami nem elhanyagolható arány. Éppen ezért még a kezelés előtt érdemes laborvizsgálattal megbizonyosodni arról, hogy fennáll-e az állapot, és ha igen, akkor milyen típusú és milyen mértékű a vérszegénység.

Természetesen a kemoterápia után is nagy eséllyel alakul ki anémia, amely rossz közérzetet, fáradtságot, légzési nehézséget és akár szívritmuszavart is eredményezhet, így a vérkép rendezése a kemoterápiát követő életminőségen is javít.

A vérszegénység kezelhető

A vérszegénység többnyire kezelhető állapot, melynek terápiája az anémia súlyosságának függvénye. Enyhe esetben gyakran elég, speciális, vasban gazdag diéta és szakember által meghatározott vitaminok alkalmazása. Máskor injekciós kezelésre van szükség (a vörösvérsejt termelődését beindító injekció, vagy a vérzés okozta vashiány pótlására alkalmazott, intravénásan adott gyógyszer). Súlyos vérszegénység esetén, a rosszindulatú daganatos betegség kemoterápiája során csak a transzfúzió adásával lehet a vért pótolni.

Azonban nagyon fontos, hogy senki ne kezelje magát önhatalmúan akár csak vassal, folsavval sem, mert ily módon segítheti a daganat növekedését, illetve a vas lerakódását az életfontos szervekben. Éppen ezért mindenképp kérje ki a szakorvos véleményét!

További híreink>>>

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Doktornő/Doktorúr! A férjemmel 5 hónapja próbálkoztunk babával. Kiderült egy kis vas és D vitamin hiány. Ezt kiküszöbölve rögtön jött is a baba. Az 5. héten picit véreztem, de az orvos szerint nem méh eredetű volt és a korának megfelelően látta a petezsákot. Majd 1 hét múlva visszarendelt uh vizsgálatra ahol kiderült hogy sajnos nincs fejlődő embrió a már látszódó szikhólyag mellett. Sajnos rá egy hétre sem volt és a szikhólyag is felszívódott. A 8. héten műtöttek meg de már akkor látszott hogy kezd leválni a méhfalról. Ez után több vizsgálatra is elmentem. Endokrin oka nem volt a vetélésnek. Csináltattam infertilitás, trombózis és trombofília panel vérvételt is. Ezekből az derült ki hogy nincs V Faktor Leiden-, II Faktor Prothrombin G20210A-, CBS 844ins68 mutációm, viszont az MTHFR C677T, MTHFR A1298C, PAI-1 4G/5G polimorfizmus mind heterozigóta formában jelen vannak. Valamint az anti-C1q 11,6U/ml ref. tart. 0-10 anti Thrombin III 120,5% ref. tart. 83-118 Fibrinogén 1,82 g/L ref. tart. 2,1-4 A többi érték mind a referencia tartományon belül volt.Az lenne a kérdésem, hogy ezek okozhatták e a vetélést? Mi a teendő ezeknél a mutációknál, illetve mi lesz a teendő egy következő terhességnél? Kell véralvadás gátlót alkalmaznom? Már az előző terhességem előtt és alatt is szedtem napi 600mcg ha minden igaz folát és nem folsav tartalmú táplálék kiegészítőt, most napi 800mcg amit szedek. Ez elég? Vagy heterozigóta formában nem kell erre annyira figyelni hogy folát vagy folsav tartalmú amit szedek? Előre is köszönöm a segítséget!
    Kedves Timár Regős Márta!

    A közölt leletek nem magyarázzák a vetélést, a folsav bevitele is elegendő volt.( homocisztein szint is norm volt?) Szerintem nincs aggodalomra ok,főleg, ha nőgyógyászatilag is minden rendben van.
    Az, hogy kell-e véralvadás gátlót kapnia még sok körülmény befolyásolja, Ön ilyet nem írt nekem.
    Üdvözlettel : Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Tímár-Regős Mária

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Maximálisan elégedett voltam

    Nagyon hozzáértő és kedves volt a doktornő, a recepción is szívélyesen fogadtak, mindennel maxinálisan elégedett voltam.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2016.11.07 Utolsó módosítás: 2017.06.28