Hirtelen halált is okozhat a fel nem ismert trombózis

A vénás keringési rendellenesség Magyarországon népbetegségnek számít, aminek következtében egyre gyakrabban alakul ki trombózis a visszeres lábakon. De vajon honnan lehet tudni, hogy halálos tüdőembóliával fenyegető állapot miatt fáj a lábunk, vagy más ok miatt? A kérdésre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad választ.

A vénás keringési rendellenesség Magyarországon népbetegségnek számít, aminek következtében egyre gyakrabban alakul ki trombózis a visszeres lábakon. De vajon honnan lehet tudni, hogy halálos tüdőembóliával fenyegető állapot miatt fáj a lábunk, vagy más ok miatt? A kérdésre prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája ad választ.

Mi az a mélyvénás trombózis?

A mélyvénás trombózis az az állapot, amikor különböző okok miatt – genetika, daganatok, traumás sérülés- vérrög keletkezik az érben, ami akadályozza a normál keringést. Ez persze önmagában is veszélyes, hiszen a fellépő oxigénhiány miatt akár üszkösödésnek is indulhat az adott terület, azonban még ennél is rosszabb, a trombózis igen gyakori szövődménye, a tüdőembólia. Ez akkor jön létre, amikor a vérrög kiszakad és a véráramba, majd onnan a tüdő egy ágába kerül.


Leggyakoribb tünetek

• lábfájdalom
• lábdagadás (ödéma)
• vörös-kékes elszíneződés
• járásra fokozódó fájdalom
• a lábfej visszahajlításával fokozódó fájdalom

Hogyan lehet megkülönböztetni más problémáktól?

Lábszárfájdalmat nagyon sok minden okozhat: érszűkület, visszerek, gyulladás, mozgásszervi gondok, stb. Éppen ezért igen könnyű a trombózist mással összekeverni, főleg, mivel vannak olyan esetek, mikor a tünetek alig észrevehetőek, vagy érezhetőek (néma trombózis).
Ennek ellenére azért vannak olyan jelek, melyek közel egyértelműen trombózis gyanúját keltik.
A jellegzetes tünetek: fájdalom, ödéma, nyomásérzékenység, tárfogat- és körfogatkülönbség a két alsó, vagy felső végtag között, melegség, elszíneződés. Az ún. Homans-jel (amikor a lábfejet a térd felé hajlítva fájdalmat érzünk) csak az eret teljesen kitöltő trombózisra jellemző. Más trombózisok alattomosak, és sokszor csak a tüdőembólia után derülnek ki. Nagyobb tanulmányok szerint a klinikailag gyanúba vett eseteknek mindössze 25%-át igazolják, vagyis a tisztán fizikális vizsgálat 75%-os hibahatárral is dolgozhat. Ezért fontosak a műszeres (Doppler és laboratóriumi –DDimer- vizsgálatok. Ha ellentét van a klinikai kép és Doppler vizsgálat között, másnap a dopplert ajánlatos megismételni. Igen sokat számít gyakorlott szem és az úgynevezett kis tünetek fontossága!  A vizsgálatok azért is fontosak, mert az egyszerű visszeres fájdalom intenzitása is lehet nagy, ráadásul ez a beteg szubjektív fájdalomérzékenységétől nagyban függ, így panasz esetén mindenképp szükséges szakorvoshoz fordulni!
A szakértő szerint a kevésbé feltűnő, kisebb problémát okozó tünetek is ugyanolyan veszélyesek, hiszen a vérrög akkor is elszabadulhat és okozhat embóliát.
„Hiába félelmetes, számos eset volt, van és lesz arra, hogy a beteg - ha nem kapott alvadásgátlót- az illemhelyen esik össze és hal meg egy pillanat alatt tüdőembóliában, mert a hasprés kiszabadította a vérrögöt. Ez számos alkalommal előfordult mát, elég csak a focisták hirtelen halálára gondolni.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Létrehozás ideje: 2014.02.06 Utolsó módosítás: 2017.06.25