A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények véralvadásgátló használata során

Így kerülhetőek el a vérzéses szövődmények véralvadásgátló használata során

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2017.01.04 Módosítva: 2017.06.25
Számos ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, hiszen antikoaguláns szerek alkalmazásával minimálisra csökkenthető az életveszélyes vérrögök kialakulásának kockázata. Azonban ezen készítmények használata megnövelheti a vérzéses szövődmények rizikóját. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, hogy vajon miket lehet tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a probléma.

Számos ember kénytelen véralvadásgátló terápiában részesülni, hiszen antikoaguláns szerek alkalmazásával minimálisra csökkenthető az életveszélyes vérrögök kialakulásának kockázata. Azonban ezen készítmények használata megnövelheti a vérzéses szövődmények rizikóját. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, hogy vajon miket lehet tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a probléma.

Cél a vérzékenység és a véralvadás egyensúlya

Egészséges szervezetben a vérzékenység és a véralvadás tökéletes egyensúlyban van. Amennyiben valakinél fokozott a vérrögök kialakulásának rizikója, abban az esetben előre meghatározott ideig véralvadásgátló – azaz antikoaguláns- terápiában szükséges részesülnie. Ekkor az orvos ezt az egyensúlyt kissé eltolja a vérzékenység irányába (célérték INR 2-3). Mivel a trombin a központi szereplő a véralvadási kaszkádban, ezért minden készítmény végső célja a trombin képződésének vagy aktivitásának direkt/indirekt gátlása (így hatnak az un. új típusú alvadásgátlók).  Azonban azt minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a mesterségesen létrehozott egyensúly a véralvadás és a vérzékenység közt ne tolódjon el az utóbbi irányába, mivel akkor enyhébb/ súlyosabb, sőt, életveszélyes vérzéses szövődmények is felléphetnek! Hogy ez ne következzen be, az alábbi előírásokat szükséges betartani!

INR mérése a régebbi típusú készítményeknél

A régebbi típusú véralvadásgátlók (pl. a gyakran használt kumarin származékok) esetében igen fontos az INR rendszeres monitorozása. Értékének 2-3 közt kell lennie (néhány kivételtől eltekintve), hiszen a 2 alatti szint azt jelzi, továbbra is nagy a vérrögök kialakulásának esélye, míg a 3 feletti érték arra figyelmeztet, hogy megnő a vérzés veszélye- magyarázza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Kisebb a rizikó a NOAC készítményeknél

Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódítanak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyek ugyanolyan – ha nem jobb- prevenciót biztosítanak, mint a régebbi szerek. Ráadásul megfigyelték, hogy esetükben kisebb az esélye a vérzéses szövődményeknek is, így – főleg nehezen beállítható INR esetén- megfontolandó a NOAC-ra való áttérés (kizárólag akkor, hogy jók a vesefunkciók).

Vigyázzon a fájdalomcsillapítókkal

A láz-és fájdalomcsillapítók nagy csoportját alkotják a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID). Azonban tudni kell, hogy a régebbi, kumarin-típusú véralvadásgátlóknál előfordulhatnak olyan gyógyszerkölcsönhatások, melyek megnövelik a vérzés rizikóját.

„A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását például nagyban fokozzák a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Éppen ezért ezek alkalmazása előtt mindenképp konzultáljon kezelőorvosával”- javasolja a szakember.

Sose vegyen be többet az előírtnál

Ez elsősorban az új típusú alvadásgátlóknál fontos! Előfordulhat, hogy a beteg nem emlékszik, hogy bevette-e a gyógyszerét. Prof. Blaskó György arra figyelmeztet, soha ne vegyen be másnap dupla dózist, ugyanis az életveszélyes vérzéses szövődményt okozhat!

 További híreink>>>

Hírek

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

Kezeletlen vashiányos vérszegénység- mi baj lehet belőle?

A vashiányos vérszegénység gyakori állapotnak számít. A kezelést a páciensek annál jobban tartják be, minél súlyosabb panaszokat okoz. Ha gyakori fejfájással, krónikus fáradtsággal, ingerlékenységgel küzd valaki, akkor nagyobb eséllyel fordít jelentősebb figyelmet az előírt terápiára. Ha azonban valaki enyhébb tüneteket tapasztal, akkor sűrűbben előfordul, hogy az illető nem figyel oda az étkezésére vagy nem veszi be a gyógyszereket. Dr. Fehér Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológia irányultságú belgyógyászát arról kérdeztük, vajon mennyire veszélyes a kezeletlen vagy a rosszul kezelt vérszegénység.

További részletek
Mikor van szükség hematológusra?

Mikor van szükség hematológusra?

A hematológiai a belgyógyászat egy speciális ága, mely a vérrel, a nyirokrendszerrel és a vérképzéssel foglalkozik. Sokaknak kissé megfoghatatlannak tűnik a terület, így dr. Ercsei Ibolyát, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusát megkérdeztük arról, milyen problémákkal, tünetekkel célszerű hematológust felkeresni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!