Máig sok a kiszűretlen magasvérnyomás

Máig sok a kiszűretlen magasvérnyomás

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2016.06.23 Módosítva: 2017.06.25
Egy bizonyos kor után a legtöbb embernél kialakul magasvérnyomás betegség, ám ez még nem jelenti azt, hogy a fiatalabbaknál ne lehessen mérni 140/90 Hgmm feletti értékeket. Vajon a gyakori tünetmentesség az oka? Vagy, hogy az emberek sokszor nincsenek tisztába a határértékekkel és a veszélyekkel? A kérdést dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája válaszolja meg.

Egy bizonyos kor után a legtöbb embernél kialakul magasvérnyomás betegség, ám ez még nem jelenti azt, hogy a fiatalabbaknál ne lehessen mérni 140/90 Hgmm feletti értékeket.  Vajon a gyakori tünetmentesség az oka? Vagy, hogy az emberek sokszor nincsenek tisztába a határértékekkel és a veszélyekkel? A kérdést dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája válaszolja meg.

 

A magasvérnyomás betegség, vagyis a hipertónia az egész világon népbetegségnek számit, ami olyan súlyos szövődményeket okoz, mint például a stroke vagy a szívinfarktus. Bár gyógyszeresen és életmódváltással sikeresen kordában tartható, ennek ellenére máig sok a kezeletlen beteg.

A lakosok egy része nem is tud a betegségéről

A Hypertonia Regiszter 2015-ös adatai alapján a magyar lakosok 40-45 százaléka magasvérnyomásban szenved. Bár a terápiájára használt készítményekkel nagy javulást lehet elérni az állapotban, ennek ellenére sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy akár náluk is magasak lehetnek az értékek. Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája szerint ennek oka többek között az, hogy a hipertóniára az esetek egy részében nem hívja fel semmilyen tünet, panasz a figyelmet, ezért nem is nyúlnak vérnyomásmérőhöz. Pedig egy bizonyos kor után, valamint egyes betegségek fennállása esetén érdemes rendszeresen megmérni a vérnyomást, hogy fény derüljön a problémára és kezelni lehessen.

 

Tényezők, melyek megemelik a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát

·         dohányzás

·         cukorbetegség

·         magas koleszterinszint

·         túlsúly

·         vesebetegség

·         50 év feletti életkor (főleg férfiak esetében)

·         koszorúér betegség

·         alvási apnoe

 

Hogy milyen időközönként, milyen rendszerességgel érdemes ellenőrizni a vérnyomás értékeket, az attól függ, kinél mekkora a betegségre a rizikó. Természetesen, ha tüneteket tapasztal (pl. tarkótáji fejfájás, szédülés), akkor azonnal elő kell venni a vérnyomásmérőt, ám panaszmentes esetben, ha az előbb felsoroltak közül valamely igaz Önre – akár több is-, úgy fontos, hogy félévente egyszer mérje meg az értékeket. Egyéb esetben az évenkénti ellenőrzés elegendő- mondja a szakember, aki hozzátette, a csuklós vérnyomásmérők helyett használjon inkább mandzsettásat, ugyanis azok lényegesen pontosabbak!

 

 

  • Mindig ugyanabban az időben mérje a vérnyomást
  • Ha 140/90 Hgmm-nél magasabb értéket mér, még utána háromszor ismételje meg, 1-1 perces szünetekkel
  • A vérnyomást mindkét karon, fekve, ülve, állva, illetve a lábon is meg kell mérni.
  • Karja legyen alátámasztva, a felkar legyen szabadon, ne szorítsa el a feltűrt pulóver, vagy az ingujj.
  • Ne mozogjon és beszélgessen a mérés során

Hírek

A vérlemezék zavarai is okozhatnak apró bevérzéseket a bőrön

A vérlemezék zavarai is okozhatnak apró bevérzéseket a bőrön

Az apró, pontszerű bevérzések a bőrön gyakran vérzékenységre, azon belül is a vérlemezkék zavaraira utalhatnak. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa a vérlemezkék mennyiségi- és funkciózavarairól beszélt.

További részletek
Trombózis a szemben? Igen, lehetséges!

Trombózis a szemben? Igen, lehetséges!

Amennyiben trombózisról hallunk, az leggyakrabban a lábakat érinti, ritkábban az agyat (sinus trombózis), karokat, egyéb testrészeket. Viszont érdemes tudni, hogy bizony a szemben is keletkezhetnek vérrögök, ami mögött gyakran valamilyen trombofília áll. Hogy milyen tünetek hívják fel a figyelmet a szemfenéki trombózisra, és hogy milyen veszélyeket rejt, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistáját kérdeztük.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA