A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Változó, meddig kell szedni a véralvadásgátlót

Változó, meddig kell szedni a véralvadásgátlót

tromboziskozpont.hu Létrehozva: 2014.07.01 Módosítva: 2017.06.25
Mennyi ideig ajánlott szedni a trombózis gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd egy újabb trombózistól? Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk.

A mélyvénás trombózis egy életveszélyes állapot, és ha egyszer már valakinél bekövetkezett, nagy esélye van arra, hogy megismétlődjön. Ennek megelőzése céljából a beteg véralvadásgátló terápiában részesül. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózisközpont véralvadási specialistájától megtudhatjuk, hogy mennyi ideig ajánlott szedni a gyógyszert, és az mennyi eséllyel véd egy újabb trombózistól.

A véralvadásgátló életet menthet

A mélyvénás trombózis kezelése két részből áll: egyrészt az akut helyzet elhárításából – ez kórházi kezelést igényel-, és csak ezután következik a tartós-megelőző, profilaktikus - kezelés. Ez utóbbinál a cél az újabb vérrög kialakulásának megelőzése, ami különböző véralvadásgátlókkal érhető el. Attól függően, hogy melyik típusról van szó, hatásmechanizmusok eltérő lehet. Vannak, melyek például a véralvadási faktorok bioszintéziséhez szükséges K-vitamin hatását gátolják (kumarinszármazékok), de olyanok is, amik az aktív alvadási faktorokat közömbösítő molekulákat aktiválják, (heparin). És végül vannak a legújabb, egye aktív alvadási faktorokat közvetlenül gátló gyógyszerek (dabigatran rivaroxaban, apixaban). Az, hogy kinek melyik típust kell szedni, nagy tudományos konferenciákon alakul ki konszenzussal és ezek kerülnek be a nemzetközi útmutatókba (guideline-okba), a beteg állapotától függően. A megfelelően beállított kezelés trombózis után, illetve fokozott trombózishajlam esetén tehát elengedhetetlen a további problémák megelőzése céljából, és tanulmányok szerint az eseteknek csupán 2 százalékában következik be trombózis a véralvadásgátló terápia ellenére.

Nem mindegy, ki meddig szedi

Bár nem ritka, amikor az illető kénytelen élete végéig véralvadásgátlón élni, ám szerencsésebb esetekben viszonylag hamar le lehet állni a gyógyszerrel- természetesen orvosi javallatra.

Azt, hogy pontosan meddig kell szedni az adott készítményt, nehéz megmondani, hiszen az sok mindentől függ. Befolyásolja többek között az, hogy van-e a betegnek genetikai hajlama a trombózisra, vannak-e szövődményei, milyen életmódot folytat, vannak-e más betegségei, stb. Sajnos általánosságban elterjedt tévhit, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, pedig az igazság, hogy felszorozzák egymást, így igen ritka, amikor csupán fél-egy évig kell a betegnek véralvadásgátlót alkalmaznia- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Vannak ugyan általános, konkrét szabályok a véralvadásgátlók szedésének időtartamára vonatkozóan, de fontos kiemelnünk, hogy minden, a kezelést módosító/felfüggesztő/abbahagyó döntés előtt a betegnél kötelező az egyéni rizikófelmérés, mert csak ennek alapján szabad ilyen döntést meghozni! Ez azért is fontos, mert egy rosszul beállított terápia többet árt, mint használ, így nagy problémákat okozhat.

 

Hírek

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A fiataloknak csupán kevesebb mint a fele venne részt trombózis rizikó vizsgálaton

A trombózis rizikó vizsgálat egyre elterjedtebb manapság- ez nem is meglepő, hiszen több olyan kóros állapot, betegség is létezik, melyek megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Mivel a mélyvénás trombózis viszonylag gyakori problémának számít, így a megelőzése egyre jobban a köztudatba kerül, ahhoz viszont tudni kell, kiket veszélyeztet a legjobban. Hogy pontosan kiket, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg a Trombózis Világnapja alkalmából, ahogy azt is, hogy kik azok, akik a leginkább és a legkevésbé vennének részt hasonló vizsgálaton. 

További részletek
Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

Mikor gyanakodjak limfómára nyirokcsomó megnagyobbodás esetén?

A nyirokcsomó megnagyobbodása gyakori tünetnek számít, hiszen a fertőzésekkel szembeni védekezés fontos hálója a nyirokcsomó. Azonban, ha látszólag minden ok nélkül tapintunk ki magunkon duzzadt nyirokcsomókat, akkor sokszor pánikba esünk hiszen az egyik gyakori rosszindulatú hematológiai daganat, a limfóma tünete is lehet. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát arról kérdeztük, vajon mikor gyanakodjunk súlyos betegségre nyirokcsomó megnagyobbodás esetén. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat