Végzetes vérrögök: évtizedes lemaradásban vagyunk...

2017-06-25 22:14:38.929862 Lifestyle
Fulorrgegekozpont.hu
Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők.

... a trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében

Magyarországon évente még mindig legalább 2000 ember halálát okozza az érrendszerben elakadt vérrög, amely igen gyakran a tüdőben torlaszolja el a vér útját, végzetes tüdőembóliát okozva. Az áldozatok legtöbbször munkaképes korú, magukat egészségesnek tekintő férfiak és nők. Milliárdokat költ az OEP trombózisos betegek táppénzére, miközben a kevés hazai szakember évek óta emberfeletti küzdelmet vív a vérrögképződés, azaz a trombózis megelőzéséért, valamint a tüdő- és tromboembóliás betegek túléléséért. A megoldáshoz vezető út lehet az európai országokban bevált Trombózisközpontok számának növelése.

Magyarországon mindössze 4-5 Trombózisközpont működik, pedig 10-szer ennyi se lenne túl sok, hogy a trombózistól szenvedők életminőségén és életesélyein javítsunk- hangsúlyozta Prof. dr. Blaskó György, a II. kerületben most nyílt Trombózisközpontot vezető professzor.

A főorvos úgy véli, hogy Magyarország mintegy két évtizedes lemaradásban van trombózisos betegségek megelőzésében és korai felismerésében. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a trombózis annyi ember halálát okozza ma nálunk, mint 1990-ben Ausztriában. A helyzetet nagymértékben rontja, hogy kevés a trombózisos kórképekhez, és a megelőző életmód-tanácsadáshoz értő szakorvos, aki tisztában van a véralvadás folyamatával, valamint gátlásának gyógyszertani lényegével- magyarázta Blaskó professzor, a Magyar Trombózis és Haemosztázis Társaság volt elnöke, aki 40 éve gondoz trombózison átesett vagy arra családilag hajlamos betegeket. Tapasztalatai alapján a magyarországi betegek sokkal többen vannak, mint ahányat a magyar egészségügyben jelenleg el tudnak látni: ezért az a gyakorlat, hogy a népbetegségnek számító trombózissal küszködőket nem specializált centrumok, hanem más szakirányok orvosai látják el, pl. angiológusok (végtagi érspecialisták) vagy flebológusok (visszérsebészek). A tüdő- és tromboembóliások túlélési esélyeinek növelésére azonban speciális tudásra van szükség, hasonlóan a diabetológiához (cukorbetegek kezeléséhez), a nefrológiához(vesebetegek kezeléséhez) vagy az immunológiához (a betegségek elleni védekezőképesség zavarainak kezeléséhez).

Az áldatlan helyzet javításához járulhat hozzá a Mammutban nyílt Trombózisközpont Blaskó György haematológusprofesszor vezetésével. A központ specialistái kiemelt figyelmet fordítanak a trombózisos betegségek diagnosztikájára azoknál a fiatal betegeknél, akik vagy már átestek a betegségen, vagy örökletes hajlamuk lehet rá. Az első rendelési nap tapasztalata, hogy segíteni tudnak daganatos betegeken, akiknek kísérőbetegségük lehet a trombózis. Blaskó professzor felhívta a figyelmet a sportbalesetek utáni trombózisveszélyre, valamint bizonyos gyulladásos bélbetegségek, és immunológiai kórképek előfordulásakor gyakoribb trombózisra. A kezelésre szorulók más részénél ún. ismeretlen eredetű trombózis zajlott le, náluk a vérrög újraképződését kell megakadályozni.

A véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus meggyőződése, hogy a trombózisok okozta halálesetek gyakorisága Magyarországon ugyanúgy visszaszorítható lehetne, mint más Európai Uniós országokban. Hollandiában például 58 trombózisközpontban küzdenek a végzetes vérrögök ellen. A magas színvonalú diagnosztikai és terápiás szakértelemmel működő új szakcentrumok sokat tehetnek a trombózisos betegek túléléséért Magyarországon.

 

Visszalépés az előző oldalra...

Orvos válaszol

Kérjük, töltse ki az űrlapot, és kollégánk fel fogja venni Önnel a kapcsolatot. 

Név:

E-mail:

Az Ön kérdése

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA