Amikor az aszpirin nem véd az infarktustól

Sokan vannak, akik egy esetleges szívinfarktus vagy stroke megelőzése gyanánt alacsony dózisú aszpirint szednek, mely köztudottan –vérlemezke- thrombocyta aggregáció gátló hatással is rendelkezik. Azonban vannak olyanok, akiknél a kívánt eredmény elmarad, és mégis kialakulnak életveszélyes vérrögök. Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

A szív-és érrendszeri thrombotikus problémák védelmében sokan szednek alacsony dózisú aszpirint, mivel bizonyítottan véd a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen. Ennek oka, hogy a benne található acetilszalicilsav gátolja a vérlemezkék összecsapódását (aggregációt), így csökkenti a thrombusok kialakulásának kockázatát. Sajnos létezik egy olyan állapot, melynek fennállásakor a készítmény hatástalannak bizonyul- ezt nevezzük aszpirin rezisztenciának- ebben az esetben az illető hiába szedi akár minden nap a gyógyszert, a szívinfarktus/stroke ugyanúgy veszélyezteti (legfeljebb a mellékhatások valószínűbbek – ami aspirin esetében nagyon gyakori).

Az aszpirin rezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.

Az aszpirin hatástalanságának/csökkent hatásának leggyakoribb lehetséges okai

•          más, kóros véralvadási folyamatok erősebb hatást gyakorolnak a szervezetre, mint az aszpirin

•          véredényekben lévő plakk, mely fokozza a gyulladást és a vérlemezkék összecsapódását

•          az aszpirin „túl kevés”, erősebb hatású készítmény szükséges (vagy mellette még egy másik szer)

•          más gyógyszerek gátolják az aszpirin hatását (pl. NSAID)

•          nem alkalmazza rendszeresen

(A fenti említetteken kívül még kb. 15 oka van a jelenségnek, de ezek túlzottan biokémiai/patobiokémiai magyarázattal rendelkeznek, ezért ismertetésüktől eltekintünk).

Honnan tudom, hogy hatástalan nálam az aszpirin?

Az aszpirinre való „válaszadási képtelenség” ,a non-responsio jelenségét és magyarázatát az utóbbi években kezdték részletesen tanulmányozni. Ezek alapján megkülönböztetünk ún. laboratóriumi non-responsiot, amikor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a jelenséget. Emellett létezik klinikai non-responsio is, amikor ugyan nem tudjuk bizonyítani, de a betegnek ismételten jelentkezik „eseménye” stroke vagy infarktus képében- mondja prof. Blaskó György.

Az aszpirin rezisztencia ma már speciális laborvizsgálattal bizonyos valószínűséggel kimutatható.

Hogy megtudja, mennyire védi Önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni- tanácsolja prof. Blaskó György. Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő, reagensekkel átitatott membrán miként záródik el az áramló vértől- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.

Mi a megoldás?

Amennyiben aszpirin rezisztenciás, úgy kötelező más vérlemezke-összecsapódás gátlóra váltani, ami már lényegesen nagyobb hatást tud kifejteni, hiszen csak az aszpirin mellékhatások maradnak.  Amennyiben csupán gyógyszer-kölcsönhatás miatt volt hatástalan az aszpirin, úgy fontos a készítmény megfelelő alkalmazása- ügyeljen arra, hogy NSAID típusú gyógyszer együttes használata esetén először az aszpirint vegye be és utána pár órával a gyulladáscsökkentőt!

További híreink>>>

 

Téma szakértői

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Főorvos Úr! Leányunk 27 éves korában - 3 évvel ezelőtt - kétoldali tüdőembólián esett át. Rövid kórelőzmény: Alsó végtagjában lévő thrombust a UH vizsgálattal (Dopler, végtagi ér UH) nem észlelték, vérvizsgálatot nem végeztek (D-dimer érték meghatározás, stb.), izomhúzódással diagnosztizálták a heves végtag fájdalmát. Néhány nap múlva heves rosszullétre (fulladás), sürgősségi mentővel beszállították az ügyeletes kórházba (először pánikbetegség miatt pszichiátriát javasolt a mentőorvosnő, csak erős szülői nyomásra vitték be a kórházba), CT vizsgálatot követően a diagnózis kétoldali thromboembólia volt. A kórházi ellátást követően (heparin), 1 év után a Xarelto szedését leállították - tekintettel arra, hogy a genetikai faktorokat nem találtak, a rizikófaktorok megszüntetésre kerültek (fogamzásgátló szedését az embólia idején abbahagyta, testsúlyát csökkentette). Magunk részéről mindig is hiányoltuk a tüdőerek kontroll vizsgálatát. Arra hivatkoztak, hogy ez nem szükséges, és a CT sugárterhelés miatt nem javasolt. Ma megdöbbenve olvastam az alábbikat: "Péter Andrea, a Kardiológiai Intézet szakorvosa, aki részt vett az első magyarországi beavatkozáson arról beszélt, hogy kezelés nélkül a betegek 70 százaléka 5 éven belül meghal a tüdőerekben lévő magas nyomás miatt. A legsúlyosabb esetekben pedig mindössze 10 százalék a túlélés esélye." elérhetősége: http://www.debreceninap.hu/egyetem/2017/07/22/videon-a-debreceni-orvosi-szenzacio/ Kérdésem: Szükséges-e tüdőerek állapotának nyomonkövetése, milyen vizsgálattal végzik ezt (CT?) és egyáltalán hol foglalkoznak érdemben a tromboembolia nyomonkövetésével az országban, egyáltalán milyen vizsgálatokat szükséges elvégezni és milyen időközönként? A vérvizsgálatokat, végtagi erek UH vizsgálatát magánpraxisban rendszeresen végeztetjük, ezt sem írták elő hivatalosan. Fordulhatunk-e a Trombózis központhoz a fentiekben feltett kérdéseim vonatkozásában? Orvosi iránymutatását, válaszát előzetesen is megköszönöm. Tisztelettel: Dr. Rózsa György Imréné
Kedves Dr. Rózsa György Imréné !
Nagyon sajnálom a kedves lányát, -főleg az elhamarkodott orvosi kijelentések okozta félelmek miatt. A doktor úrnak egyáltalán nincs igaza, Igen magas adatot közölt: a tüdőerek hypetoniája elég ritka és főleg akkor lenne ritka, ha nem egy évig, hanem legalább 3 évig szednék a betegek a Xareltót még akkor is, ha nincs kimutatható trombofiliájuk! Javaslom, hogy kérjen konzultációt a Trombózis Központba (36704317729) és jelentkezzen be. Kérem hozzák a leleteket is.!
Tisztelettel
Dr. Blaskó György
Dr. Rózsa György Imréné

Prof. Dr. Blaskó György

belgyógyász

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Gyógyító empatikus személyiség

PROF. DR. BLASKÓ GYÖRGY Doktor ÚR a szó valódi értelmében csupa nagy betűvel. A hivatástudat legmagasabb fokán álló gyógyító empatikus személyiség. Nem csak kiváló szakember hanem emberségből is a legmagasabb fokon áll. Én csak azt kívánom minden betegtársamnak hogy országszerte csak ilyen gyógyító szakemberekkel találkozzon. Sajnos ez csak egy megvalósulatlan vágyunk marad. A hazai egészségügyben dolgozó orvostársadalom nagy többsége évtizedekre elvesztette hitelességét talán nem az ő hibájukból. Prof. Dr. Blaskó György minden tekintetben megtestesíti azt az elvárásunkat milyen szakembereknek kellene dolgoznia a Magyar Egészségügyi Szolgálatokban 2017 évben és a jövőben is.
Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György
belgyógyász
Létrehozás ideje: 2017.10.09 Utolsó módosítás: 2017.10.18