D-dimer mérése- mikor indokolt?

A D-dimer mérése trombózis gyanúja esetén szokott sor kerülni leggyakrabban. A szervezetben létrejött véralvadék jelenlétére utal a megemelkedett szintje. De, hogy pontosan mi is az a D-dimer, és még milyen vizsgálatokkal kell kiegészíteni, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

D-dimer- mi is az valójában?

A D-dimer az alvadási folyamat során keletkező fehérje. A folyamat ugyanis 2 részből áll: a vér alvadásából (melynek végén oldhatatlan fibrinháló keletkezik), valamint a fibrinolízisből (vagyis a fibrinszálak lebomlásából). A D-dimer tulajdonképpen a fibrin lebomlási terméke, így normál körülmények között alig mutatható ki a vérből, csakis akkor emelkedik meg lényegesen az értéke, ha vérrög keletkezett és szükség van annak lebontására.  

Mit jelez a megemelkedett értéke?

Amennyiben a D-dimer szintje  megemelkedik, az a véralvadás fokozott folyamatára utal. Ez előfordulhat mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke, szívinfarktus esetén. Nemannyira magas az emelkedés, gyulladás, daganatok, terhesség esetén, továbbá emelkedett szintet mérünk, műtétek, sérülések következményeként is.

A trombózis/tüdőembólia gyanúja esetén rutinvizsgálatnak számít, de a betegség követésére is használjuk, ugyanis  értékének csökkenése, normalizálódása fontos információ a kezelés hatékonyságára vonatkozóan.  A D dimer magas szintje esetén meg kell keresni a véralvadék helyét és nagyságát, ami általában ultrahang -, CT vizsgálattal történik.

Segíthet a véralvadásgátló terápia időtartamának meghatározásában

A D-dimer szintjének ellenőrzésre nem csaupán a trombózis fennállásának kizárására szolgál. de nagy segítséget jelenhet az antikoaguláns terápia időtartamának meghatározásában. Az anticoaguláns kezelést gyakran akkor is folytatni kell, ha az ultrahang alapján a trombózis már nem látható, az érszakaszon a vér átfolyása teljessé vált. Ilyen tényező például az ismétlődő trombózis, vagy a súlyos trombofília megléte. De abban az esetben is tovább kapja a beteg a véralvadás gátlót, ha a D dimer értéke nem normalizálódik, vagy ismételten emelkedni kezd. (ilyenkor gyakran rosszindulatú daganatot, esetleg autoimmun érgyulladást találunk okként).

Az anticoaguláns kezelés felfüggesztése utáni visszatérő D dimer emelkedés megelőzheti a klinikai tüneteket, panaszokat, így előre jelzi a tromboembóliás esemény ismételt jelenlétét, magyarázza dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Az alvadásgátlóval már nem kezelt, ám az emelkedett D-dimer értékű csoportban a MVT (mélyvénás trombózis) 15%-n visszatért, míg azok, akik megfelelő terápiában részesültek, ez az arány 2% volt. Így tehát a kutatók azt találták, hogy akiknél magasabb a D-dimer szint, ott folytatni kell az antikoaguláns terápiát.

Célszerű tisztázni trombózis után

  • teljeskörű trombofília vizsgálat
  • antifoszfolipid szindróma kizárása
  • lupus antikoagulans és a véralvadás vizsgálat
  • rákszűrő vizsgálatok
  • krónikus gyulladás (góc) felkutatása
  • természetesen szükségesek lehetnek további vizsgálatok is bizonyos betegségek esetén.  

Téma szakértője

Dr. Szélessy Zsuzsanna

hematológus, belgyógyász

  • Specialitások: Vélemények dr. Szélessy Zsuzsannáról>>  
    • Rendelés típusa:
      • személyes, rendelői konzultáció
    • Rendelés helyszíne: 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5. Mammut II. 5. emelet
  • Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

    Tisztelt Központ! Több mint 4 éve nem tudok teherbe esni, 2 éve 2 missed ab. -omis volt. Az immunológus orvos azt ajánlotta, hogy habár semmi mai technikával kimutatható "betegségem" nincs, mégis azt tanácsolta, hogy a teherbeeséshez és utána is használjak Clexane-t. A kérdésem az lenne, hogy ilyen jellegű, tehát nem trombózis hajlammal kapcsolatos ok esetében is csak a Cleaxane-t lehet használni? Pontosabban csak injekció formájában érdemes szedni ilyen jellegű gyógyszert? Internetes forrásokban ezt az infót találtam: "Az Xa-faktor és a thrombin (IIa) hatását direkt módon gátló gyógyszerek: 4-6 éve kerültek forgalomba. Ezeket új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátlóknak (NOAC – New Oral Anticoagulants) nevezzük." Ezek az új típusú, szájon át szedhető gyógyszerek nem alkalmazhatók ismeretlen immunológiai eredetű meddőség esetében? Muszáj "szúrkálni"? Válaszukat előre is köszönöm!
    Kedves Gergely Katalin !
    A Clexane véraévadást gátló készítmény és akkor jogos használni, ha véralvadás fokozott hajlama van valakinek, vagy trommbozisa, tüdőembóliája, szív betegsége van, vagy volt valakinek. A thrombo-embolia megelőzésére illetve gyógyítására való. A meddőség kezelésére nem alkalmazható, csak akkor, ha a thrombozis készség igazolt, vagy volt thrombozis,
    illetve tüdőembóliája.
    A tablettákat amiket említett nem adhatók a terhesség elhatározásakor sem, mert magzatkárosító hatása lehet.
    Üdvözlettel:Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Gergely Katalin

    Dr. Szélessy Zsuzsanna

    hematológus, belgyógyász

    Kapcsolódó oldalak

    Páciensek mondták

    Maximálisan elégedett vagyok

    Első alkalommal jártam Önöknél. A főorvosnőt a hematológia területén nagyon tapasztaltnak látom. Maximálisan elégedett vagyok a hangnemével, kedvességével, szakmai tapasztalatával.
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    Dr. Szélessy Zsuzsanna
    hematológus, belgyógyász
    Létrehozás ideje: 2018.06.26 Utolsó módosítás: 2018.06.26