A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

D-dimer mérése- mikor indokolt?

D-dimer mérése- mikor indokolt?

dr. Szélessy Zsuzsanna Létrehozva: 2018.06.26 Módosítva: 2018.06.26

A D-dimer mérése trombózis gyanúja esetén szokott sor kerülni leggyakrabban. A szervezetben létrejött véralvadék jelenlétére utal a megemelkedett szintje. De, hogy pontosan mi is az a D-dimer, és még milyen vizsgálatokkal kell kiegészíteni, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

D-dimer- mi is az valójában?

A D-dimer az alvadási folyamat során keletkező fehérje. A folyamat ugyanis 2 részből áll: a vér alvadásából (melynek végén oldhatatlan fibrinháló keletkezik), valamint a fibrinolízisből (vagyis a fibrinszálak lebomlásából). A D-dimer tulajdonképpen a fibrin lebomlási terméke, így normál körülmények között alig mutatható ki a vérből, csakis akkor emelkedik meg lényegesen az értéke, ha vérrög keletkezett és szükség van annak lebontására.  

Mit jelez a megemelkedett értéke?

Amennyiben a D-dimer szintje  megemelkedik, az a véralvadás fokozott folyamatára utal. Ez előfordulhat mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke, szívinfarktus esetén. Nemannyira magas az emelkedés, gyulladás, daganatok, terhesség esetén, továbbá emelkedett szintet mérünk, műtétek, sérülések következményeként is.

A trombózis/tüdőembólia gyanúja esetén rutinvizsgálatnak számít, de a betegség követésére is használjuk, ugyanis  értékének csökkenése, normalizálódása fontos információ a kezelés hatékonyságára vonatkozóan.  A D dimer magas szintje esetén meg kell keresni a véralvadék helyét és nagyságát, ami általában ultrahang -, CT vizsgálattal történik.

Segíthet a véralvadásgátló terápia időtartamának meghatározásában

A D-dimer szintjének ellenőrzésre nem csaupán a trombózis fennállásának kizárására szolgál. de nagy segítséget jelenhet az antikoaguláns terápia időtartamának meghatározásában. Az anticoaguláns kezelést gyakran akkor is folytatni kell, ha az ultrahang alapján a trombózis már nem látható, az érszakaszon a vér átfolyása teljessé vált. Ilyen tényező például az ismétlődő trombózis, vagy a súlyos trombofília megléte. De abban az esetben is tovább kapja a beteg a véralvadás gátlót, ha a D dimer értéke nem normalizálódik, vagy ismételten emelkedni kezd. (ilyenkor gyakran rosszindulatú daganatot, esetleg autoimmun érgyulladást találunk okként).

Az anticoaguláns kezelés felfüggesztése utáni visszatérő D dimer emelkedés megelőzheti a klinikai tüneteket, panaszokat, így előre jelzi a tromboembóliás esemény ismételt jelenlétét, magyarázza dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Az alvadásgátlóval már nem kezelt, ám az emelkedett D-dimer értékű csoportban a MVT (mélyvénás trombózis) 15%-n visszatért, míg azok, akik megfelelő terápiában részesültek, ez az arány 2% volt. Így tehát a kutatók azt találták, hogy akiknél magasabb a D-dimer szint, ott folytatni kell az antikoaguláns terápiát.

Célszerű tisztázni trombózis után

  • teljeskörű trombofília vizsgálat
  • antifoszfolipid szindróma kizárása
  • lupus antikoagulans és a véralvadás vizsgálat
  • rákszűrő vizsgálatok
  • krónikus gyulladás (góc) felkutatása
  • természetesen szükségesek lehetnek további vizsgálatok is bizonyos betegségek esetén.  

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Trombózisközpont!

Rendszeres plazmadonor és véradó vagyok, és ezzel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Utánanéztem a PubMed adatbázisban a plazmaferézis hosszútávú hatásainak de csak néhány cikket találtam. Önöknek mi a véleménye ezzel kapcsolatban? Lehet a véradás vagy plazmaadás valamilyen káros hatással a vérképzésre?

Köszönettel: Solymosi Bence

dr. Szélessy Zsuzsanna
dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász
Tisztelt Soymosi Bence !
Általában az mondható, hogy a plasma adása évente max 2 alkalommal, a teljes vér adása évente 3 alkalommal lehetséges, hogy a donor szervezete ne károsodjon.Természetesesen maximálisan egészséges donorokról mondható ez el. Az adományozás előtt teljes laboratóriumi vizsgálat szükséges. Meg kell nézni a vérképet a vas raktárakat, a fehérje mennyiséger is a sérumban. A legkissebb eltérés estén sem szabad sem plazmát, sem vért adni.Amennyiben 35 év alatti felnőttróől van szó, akkor a szervezet könnyen tudja pótolni a levett vért.
Üdvözlettel: Dr. Szélessy Zsuzsanna

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Maximálisan meg voltam elégedve

Maximálisan meg voltam elégedve a Főorvosnővel. Ez vonatkozik mind az emberi, kedves, empátiás, türelmes hozzáállására, mind szakmai tudására.

További vélemények

Hírek

Felületi trombózis – tilos az ágynyugalom!

Felületi trombózis – tilos az ágynyugalom!

A visszeres lábaknak a nyári időszak nagy megterhelést jelent. Nemcsak lábfáradtság, bokaduzzanat, elnehezedő láb jelentkezhet, hanem az olyan súlyosabb panaszok, mint a felületi trombózis is gyakrabban alakulnak ki a melegben. Prof. Blaskó György, a Trombózis és Hematológiai Központ véralvadási specialistája elmondta, hogy milyen tünetekről ismerhetjük fel és hogyan kezeljük a felületi trombózist.

További részletek
5 kérdés a leukémia tüneteiről

5 kérdés a leukémia tüneteiről

A leukémia kezelése terén rengeteget fejlődött az orvostudomány az elmúlt évtizedekben. A betegséggel diagnosztizáltak ma már sokkal tovább élhetnek, és akár teljes gyógyulás is elérhető. Ehhez azonban a betegséget mielőbb, korai stádiumban fel kell ismerni. A leukémia tüneteit dr. Kárpáti Ágnes onkohematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa foglalta össze.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

PRIMA MEDICA