A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

D-dimer mérése- mikor indokolt?

D-dimer mérése- mikor indokolt?

dr. Szélessy Zsuzsanna Létrehozva: 2018.06.26 Módosítva: 2018.06.26

A D-dimer mérése trombózis gyanúja esetén szokott sor kerülni leggyakrabban. A szervezetben létrejött véralvadék jelenlétére utal a megemelkedett szintje. De, hogy pontosan mi is az a D-dimer, és még milyen vizsgálatokkal kell kiegészíteni, arról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa beszélt.

D-dimer- mi is az valójában?

A D-dimer az alvadási folyamat során keletkező fehérje. A folyamat ugyanis 2 részből áll: a vér alvadásából (melynek végén oldhatatlan fibrinháló keletkezik), valamint a fibrinolízisből (vagyis a fibrinszálak lebomlásából). A D-dimer tulajdonképpen a fibrin lebomlási terméke, így normál körülmények között alig mutatható ki a vérből, csakis akkor emelkedik meg lényegesen az értéke, ha vérrög keletkezett és szükség van annak lebontására.  

Mit jelez a megemelkedett értéke?

Amennyiben a D-dimer szintje  megemelkedik, az a véralvadás fokozott folyamatára utal. Ez előfordulhat mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke, szívinfarktus esetén. Nemannyira magas az emelkedés, gyulladás, daganatok, terhesség esetén, továbbá emelkedett szintet mérünk, műtétek, sérülések következményeként is.

A trombózis/tüdőembólia gyanúja esetén rutinvizsgálatnak számít, de a betegség követésére is használjuk, ugyanis  értékének csökkenése, normalizálódása fontos információ a kezelés hatékonyságára vonatkozóan.  A D dimer magas szintje esetén meg kell keresni a véralvadék helyét és nagyságát, ami általában ultrahang -, CT vizsgálattal történik.

Segíthet a véralvadásgátló terápia időtartamának meghatározásában

A D-dimer szintjének ellenőrzésre nem csaupán a trombózis fennállásának kizárására szolgál. de nagy segítséget jelenhet az antikoaguláns terápia időtartamának meghatározásában. Az anticoaguláns kezelést gyakran akkor is folytatni kell, ha az ultrahang alapján a trombózis már nem látható, az érszakaszon a vér átfolyása teljessé vált. Ilyen tényező például az ismétlődő trombózis, vagy a súlyos trombofília megléte. De abban az esetben is tovább kapja a beteg a véralvadás gátlót, ha a D dimer értéke nem normalizálódik, vagy ismételten emelkedni kezd. (ilyenkor gyakran rosszindulatú daganatot, esetleg autoimmun érgyulladást találunk okként).

Az anticoaguláns kezelés felfüggesztése utáni visszatérő D dimer emelkedés megelőzheti a klinikai tüneteket, panaszokat, így előre jelzi a tromboembóliás esemény ismételt jelenlétét, magyarázza dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.

Az alvadásgátlóval már nem kezelt, ám az emelkedett D-dimer értékű csoportban a MVT (mélyvénás trombózis) 15%-n visszatért, míg azok, akik megfelelő terápiában részesültek, ez az arány 2% volt. Így tehát a kutatók azt találták, hogy akiknél magasabb a D-dimer szint, ott folytatni kell az antikoaguláns terápiát.

Célszerű tisztázni trombózis után

  • teljeskörű trombofília vizsgálat
  • antifoszfolipid szindróma kizárása
  • lupus antikoagulans és a véralvadás vizsgálat
  • rákszűrő vizsgálatok
  • krónikus gyulladás (góc) felkutatása
  • természetesen szükségesek lehetnek további vizsgálatok is bizonyos betegségek esetén.  

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztet Prima Medica Trobózisközpont!

28. hetet betöltött kismama vagyok, 1995-ben (7 évesen) szeronegatív JRA-t diagnosztizáltak nálam. 2005-ben az immunlaborom szerint az ANA, anti-DNS, anti-CCP, Rf, aCl, aB2-GPI, ENA, ANCA negatív. 2014-ben bal Tawara-szárblokkot állapítottak meg. 2016-os immunlabor szerint ANA, ENA, Sm, SSA, SSB, Scl-70, Jo-1, anti-CCP, RF IgA/IgM/IgG, ANCA, B2-GPI, TPO negatív. HBLA-B27 pozitív vagyok. Idén februárban spondyl-arthritis ankylopoetica-t diagnosztizáltak. Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e lupus antikoagulans betegségem. Vetélésem nem volt. Érdemes-e az ezt a betegséget kimutató vérvizsgálatot elvégeznem? Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel: VB Anna

dr. Szélessy Zsuzsanna
dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, belgyógyász
Kedves Anna!
Igen, sajnos más autoimmun betegsége is lehet.Fontos volna LA, és az antifoszfolipid szindróma kizárása.
Nőgyógyászával beszélje meg a trombózis profylaxis megkezdését, amit a szülés után még 6 hétig folytatni kell.
Üdvözlettel: vDr. Szélessy Zsuzsanna

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Tökéletesen értem mi a teendőm

Mindent megkérdezett a doktornő, mindent feljegyzett. A legapróbb részletig elmagyarázta a problémámat, minden részletre kitért. Úgy jöttem el, hogy tökéletesen értem mi a teendőm, mi a problémám.

További vélemények

Hírek

Vérképe megmutatja, milyen a véralvadása

Vérképe megmutatja, milyen a véralvadása

A véralvadás igen bonyolult folyamat, hiszen számos tényező befolyásolja. Bizonyos laborértékek fontos információval bírnak róla, így véralvadási probléma - illetve annak gyanúja esetén- a következő paramétereket célszerű megvizsgálni. Dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa az alábbi vérkép eltérésekre hívja fel a figyelmet.

További részletek
Hemofília – a vérzékenység okai

Hemofília – a vérzékenység okai

A vérzékeny betegeknél csökkent véralvadás áll fenn, vagyis egy kisebb sérülés következtében is elhúzódó vérzés jelentkezik. A trombofíliásokkal szemben tehát, akiknél fokozott véralvás miatt a vérrögök kialakulása jelent veszélyt, a vérzékenyek esetében épp az okozza a problémát, hogy a vér nem, vagy csak nagyon lassan alvad meg. A vérzékenységen belül a hemofíla okait, és a kezeléssel kapcsolatos fontosabb tudnivalókat dr. Szélessy Zsuzsanna hematológus, a Trombózis – és Hematológiai Központ főorvosa foglalta össze.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat