A trombózis meglétének diagnózis felállítása nem a Trombózis- és Hematológiai Központ profilja, szakmailag azonnali akut ellátást igényel, amire mi - fekvőbeteg osztály intenzív osztály hiányában - nem vagyunk felkészülve. Akut ellátás igénye esetén, kérjük, hívjon mentőt, és keresse fel a területileg illetékes kórházat!

Életveszélyes, ha előbb hagyja abba a véralvadásgátló terápiát

Életveszélyes, ha előbb hagyja abba a véralvadásgátló terápiát

Prof. Dr. Blaskó György Létrehozva: 2017.05.23 Módosítva: 2019.04.17

Az artériás és a vénás trombózis hatékony prevenciós módja a véralvadásgátló terápia, melyet a szakember által meghatározott ideig szükséges alkalmazni. Prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját arról kérdeztük, hogy vajon mi mindennel kell számolni akkor, ha a beteg önszántából, idő előtt hagyja abba a gyógyszer szedését.

Változó, meddig szükséges véralvadásgátlót szedni

Amennyiben valakinél nagy a vérrögök kialakulásának esélye, fontos, hogy meghatározott ideig antikoaguláns – azaz véralvadásgátló- terápiában részesüljön. Ez lehet heparin injekció beadása, valamint kumarin-típusú, illetve új típusú orális készítmények (NOAC) szedése. Hogy pontosan kinek meddig kell alkalmaznia a kezelést, az minden esetben egyéni elbírálás függvénye - természetesen az érvényben lévő útmutatók betartásával- ugyanis ezt befolyásolja többek között a paciens életkora, hogy van-e és ha igen, akkor milyen súlyosságú a trombofíliája, milyen egyéb betegségekkel küzd, milyen gyógyszereket szed stb.

Fontos tisztában lenni azzal, ha valakinél több rizikófaktor is van, akkor ezek nem összeadódnak, hanem felszorozzák egymást, így egynél több ilyen tényező megléte óriási mértékben megnöveli a vérrögösödés esélyét.

Amennyiben valakinél már előfordult trombózis, úgy a legtöbb esetben az illető évekig tartó véralvadásgátló kezelésre szorul, ám az sem ritka, amikor élete végégig alkalmaznia kell a kezelőorvos által előirányzott terápiát- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy olykor viszont elég a 3-6 hónapos terápia, ám ez ritka.

„Nem akarok életem végéig gyógyszert szedni”!

A betegek gyógyszerszedését elsősorban két tényező határozza meg:

1. ha bízik orvosában, és nem akar alvadásgátlót szedni, meg kell vele beszélnie! Dönthet úgy, hogy nem szedi, de ezt aláírásával igazolni kell, mert ellenestben súlyos kellemetlenségek következhetnek be (hiszen, ha önhatalmúlag abbahagyja és trombózist kap, ennek alapján nem perelheti orvosát. Érdemesebb ezért közös döntést hozni)!

2. második fontos tényező beteg gyógyszerszedési megbízhatósága (az ún. compliance). A betegek gyakran elfelejtik, vagy akarattal az ajánlottnál kevesebb gyógyszert szednek. Ekkor azonban tudniuk kell, hogy a mélyvénás trombózisnak szövődményének, a poszttrombotikus szindróma kialakulását kockáztatják, mely rendszerint az esemény után 5-7 évvel szokott kialakulni. Ha életük nagy részét (70-80 %-át) sikerül INR 2-3 között élniük, akkor e szövődmény elkerülhető, ki sem alakul, vagy enyhe. Tehát ezt is feltétlen beszélje meg kezelőorvosával! A medicinában az önhatalmú laikus döntéseknek mindig következménye van - mondja prof. Blaskó György.

A véralvadásgátlók használata nagy odafigyelést kíván, főleg a régebbi típusú, kumarin-származékok, ugyanis ekkor ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és nagyjából egyenlő napi elosztású K-vitamin-bevitelre, az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra, továbbá a rendszeres INR ellenőrzésre (ezekre NOAC esetén nincs szükség). Valamint természetesen minden készítmény esetén fontos, hogy a beteg lelkiismeretesen alkalmazza az előírt terápiát! A professzor felhívja a figyelmet arra, ha valaki elfelejtette, hogy a beszedte-e a tablettát, úgy azt semmiképp se pótolja, inkább maradjon ki egy nap, ugyanis rossz esetben életveszélyes vérzéses szövődményeket okozhat, ha dupla adagot szed be!

Emellett fontos az is, hogy mindaddig alkalmazza a kezelést, amíg a kezelőorvosa úgy dönt, leállhat vele. Ennek oka, hogy ekkor jelentősen megnő a véralvadási zavarok esélye, legyen szó artériás vagy vénás trombózisról!

Amennyiben valaki a mellékhatások miatt szeretné abbahagyni a terápiát (pl. hajhullás, erős menstruációs vérzés), úgy lehetőség van más készítményre való áttérésre, hiszen statisztikák szerint a kumarin-típusúak okoznak a legtöbb esetben kellemetlen panaszokat, így ekkor érdemes lehet új típusú véralvadásgátlóra váltani, de feltétlenül az orvosa tudtával- tanácsolja prof. Blaskó György.

További híreink>>>

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Hölgyem/Uram!
3 héttel ezelőtt hétfőn született meg a kisfiam császármetszéssel. Még azon a héten csütörtök hajnalban arra ébredtem, mintha ülnének a mellkasomon. Jeleztem az orvosnak a panaszaim, aki megnyugtatott, hogy ez biztos nem tüdőembólia, mert az osztályon senkinek nem volt még, erre nagyon odafigyelnek. Természetesen azért vettek vért és EKG vizsgálatot is végeztek. A vért másnap is levették. A D-dimer értékem magas volt (3,57), de de a zárójelentés szerint ezt más is okozhatta. Megvizsgált egy belgyógyász. Meghallgatta a szivem és a tüdöm a zárójentésbe az írta, hogy "sejtes légzés, ritmusos, halk szívhangok, oedema nincs." Megvizsgálta a lábaim, amit szépnek ítélt mehg, csak néhány halvéány lila eret látott rajta. CT vizsgálatra a műtét miatt nem kerülhetett sor. MMegelőzésképpen Clexanet írtak fel. Napi 1x0,6 ml.
A családomban nem volt senkinek sem mélyvénás trombózisa, sem tüdőembóliája. Tudomásom szerint a császármetszésen kívül más rizikófaktorba nek tartozom bele.
Szeretném megtudni, hogy a Clexane így, hogy nem igazolt a tüdőembólia nem okoz-e gondot, nem idézheti-e elő? Szükséges lenne kivizsgáltatni magam? Utólag kimutatható, ha mégis volt tüdőembólia vagy valóban csak a stressz és a kimerültség okozta?

Válaszát előre is köszönöm!
Jeney Judit

Prof. Dr. Blaskó György
Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász
Kedves Judit !
Szeretném, ha kapná a Clexane-t ebben a dózisban, addig, a tüdő-Ct-t meg nem csinálják.
Üdvözlettel : Dr. Blaskó György

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Mindent elmagyaráz

A recepción dolgozó kollegák rendkivül segítőkészek. A doktorúr mindent nagyon szépen elmagyaráz, hogy az orvosi szavak, értékek és a diagnózis a laikusnak is érthető legyen.

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Jóval nagyobb a vérrögképződés kockázata a Covid fertőzés után, mint az oltást követően

Jóval nagyobb a vérrögképződés kockázata a Covid fertőzés után, mint az oltást követően

A Covid-19-et okozó vírussal való fertőzés után az életveszélyes vérrögök kialakulásának esélye messze meghaladja az AstraZeneca és a Pfizer vakcinák okozta esetleges mellékhatásokat a legnagyobb ilyen jellegű tanulmány szerint. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájának véleménye a témában. 

További részletek
Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Teendők és vizsgálatok agyi érkatasztrófa után

Az agyi érkatasztrófák száma évről évre növekszik. Gyors beavatkozás nélkül halálhoz, tartós bénuláshoz is vezethet, így nagy gondot kell fordítani a prevencióra, az egészséges életmódra, valamint a kiváltó tényezők, betegségek megfelelő kezelésére. Amennyiben valakinél egyszer már kialakult, megnő az esélye annak, hogy a probléma ismételten fellép. Prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától megkérdeztük, vajon mit is takar egy agyi érkatasztrófa, és hogy melyek a legfontosabb teendők utána. 

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Facebook csoportjaink

Prima Medica Egészséghálózat