Életveszélyes, ha előbb hagyja abba a véralvadásgátló terápiát

Változó, meddig szükséges véralvadásgátlót szedni

Amennyiben valakinél nagy a vérrögök kialakulásának esélye, fontos, hogy meghatározott ideig antikoaguláns – azaz véralvadásgátló- terápiában részesüljön. Ez lehet heparin injekció beadása, valamint kumarin-típusú, illetve új típusú orális készítmények (NOAC) szedése. Hogy pontosan kinek meddig kell alkalmaznia a kezelést, az minden esetben egyéni elbírálás függvénye - természetesen az érvényben lévő útmutatók betartásával- ugyanis ezt befolyásolja többek között a paciens életkora, hogy van-e és ha igen, akkor milyen súlyosságú a trombofíliája, milyen egyéb betegségekkel küzd, milyen gyógyszereket szed stb.

Fontos tisztában lenni azzal, ha valakinél több rizikófaktor is van, akkor ezek nem összeadódnak, hanem felszorozzák egymást, így egynél több ilyen tényező megléte óriási mértékben megnöveli a vérrögösödés esélyét.

Amennyiben valakinél már előfordult trombózis, úgy a legtöbb esetben az illető évekig tartó véralvadásgátló kezelésre szorul, ám az sem ritka, amikor élete végégig alkalmaznia kell a kezelőorvos által előirányzott terápiát- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy olykor viszont elég a 3-6 hónapos terápia, ám ez ritka.

„Nem akarok életem végéig gyógyszert szedni”!

A betegek gyógyszerszedését elsősorban két tényező határozza meg:

1. ha bízik orvosában, és nem akar alvadásgátlót szedni, meg kell vele beszélnie! Dönthet úgy, hogy nem szedi, de ezt aláírásával igazolni kell, mert ellenestben súlyos kellemetlenségek következhetnek be (hiszen, ha önhatalmúlag abbahagyja és trombózist kap, ennek alapján nem perelheti orvosát. Érdemesebb ezért közös döntést hozni)!

2. második fontos tényező beteg gyógyszerszedési megbízhatósága (az ún. compliance). A betegek gyakran elfelejtik, vagy akarattal az ajánlottnál kevesebb gyógyszert szednek. Ekkor azonban tudniuk kell, hogy a mélyvénás trombózisnak szövődményének, a poszttrombotikus szindróma kialakulását kockáztatják, mely rendszerint az esemény után 5-7 évvel szokott kialakulni. Ha életük nagy részét (70-80 %-át) sikerül INR 2-3 között élniük, akkor e szövődmény elkerülhető, ki sem alakul, vagy enyhe. Tehát ezt is feltétlen beszélje meg kezelőorvosával! A medicinában az önhatalmú laikus döntéseknek mindig következménye van - mondja prof. Blaskó György.

A véralvadásgátlók használata nagy odafigyelést kíván, főleg a régebbi típusú, kumarin-származékok, ugyanis ekkor ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és nagyjából egyenlő napi elosztású K-vitamin-bevitelre, az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra, továbbá a rendszeres INR ellenőrzésre (ezekre NOAC esetén nincs szükség). Valamint természetesen minden készítmény esetén fontos, hogy a beteg lelkiismeretesen alkalmazza az előírt terápiát! A professzor felhívja a figyelmet arra, ha valaki elfelejtette, hogy a beszedte-e a tablettát, úgy azt semmiképp se pótolja, inkább maradjon ki egy nap, ugyanis rossz esetben életveszélyes vérzéses szövődményeket okozhat, ha dupla adagot szed be!

Emellett fontos az is, hogy mindaddig alkalmazza a kezelést, amíg a kezelőorvosa úgy dönt, leállhat vele. Ennek oka, hogy ekkor jelentősen megnő a véralvadási zavarok esélye, legyen szó artériás vagy vénás trombózisról!

Amennyiben valaki a mellékhatások miatt szeretné abbahagyni a terápiát (pl. hajhullás, erős menstruációs vérzés), úgy lehetőség van más készítményre való áttérésre, hiszen statisztikák szerint a kumarin-típusúak okoznak a legtöbb esetben kellemetlen panaszokat, így ekkor érdemes lehet új típusú véralvadásgátlóra váltani, de feltétlenül az orvosa tudtával- tanácsolja prof. Blaskó György.

További híreink>>>