Érszűkület szűrés - akár életet is menthet

Érszűkület szűrés -  akár életet is menthet

Magyarország élen jár a szív-és érrendszeri megbetegedésekben, ennek ellenére nem elegendő azok száma, akik tüneteikkel időben orvoshoz fordulnak. Az érfal szerkezetének átalakulása már egészen fiatalon is elkezdődhet, ami később olyan betegségekhez vezethet, mint a stroke, a szívinfarktus vagy az érszűkület. Éppen ezért panaszok esetén érdemes mihamarabb szakemberhez menni, hogy el lehessen kerülni a későbbi súlyos szövődményeket. Hogy pontosan milyen tünetekkel jár az érszűkület, és hogy kiknek érdemes szűrésre járniuk, arról Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt.

Kiknek javasolt a rendszeres szűrés?

Az érszűkületre fokozott kockázatot jelent a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, a magas vérnyomás, a férfi nem, valamint az idős kor, így az érintetteknek fokozottabban kell ügyelniük az ereik állapotára. A cukorbetegeknél azért is fontos a rendszeres szűrés, mert náluk a fájdalomérzet hiányozhat – tehát nem feltétlenül produkálnak érszűkületre jellemző tüneteket. A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye a kis- és a nagy erek elzáródása, ami érzészavarral társulhat. Már a fizikális vizsgálat során, a lábfejen hiányzó pulzusok észlelése fel kell, hogy hívja a háziorvos vagy a belgyógyász figyelmét a lehetséges érbetegségre. A cukorbetegek szűrése évente javasolt panaszmentes esetben is.
„A többi rizikófaktor jelenléte esetén legfőképpen panaszok esetén indokolt a szűrővizsgálaton – angiológiai vizsgálaton- való részvétel. A cukorbetegeknél, illetve az ismert érbetegeknél (pl.agyi- vagy szívinfarktus után) azonban tünetmentes esetben is javasolt a szűrés.”- mondja Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.
Fontos tudni, hogy Magyarországon a panaszmentes magasvérnyomásos betegek körében végzett boka-kar index meghatározás szerint az érszűkület előfordulási gyakorisága 14,4 % volt. Az egyéb társuló rizikótényezők esetén ez az arány még magasabb lehet.

Érbetegségek jelei

Az érbetegségeknek szerteágazó tünetei lehetnek, attól függően, hogy a test mely szervében, vagy részén alakulnak ki.Alsó végtag érszűkülete: a láb terhelésre jelentkező fájdalma, mely nyugalomban megszűnik, hideg láb, lábikragörcs, fekély, nehezen gyógyuló sebek.
Koszorú-érszűkület: mellkasi fájdalom, mely sugározhat a hátba, karba és amely nyugalomra enyhül, légszomj, ritmuszavar
Nyaki érszűkület: tüneteket leginkább előrehaladott esetben okoz, melyek lehetnek: szédülés, látászavar, látásvesztés, féloldali arczsibbadás, esetleg fülzúgás

Legfontosabb vizsgálatok

Boka-kar index (kézi doppler vizsgálat): az alsóvégtagi érszűkület szűrésére és diagnosztizálásra is az úgynevezett boka-kar index meghatározása szolgál. Ez egy kézi ultrahang készülék és egy vérnyomásmérő segítségével történik. A karokban és az alsó végtagokban a vérnyomás megmérése után a bokánál mért vérnyomásértéket elosztjuk a karban mért értékkel. Érszűkületről akkor beszélünk, ha a kapott hányados kisebb, mint 0,9.
Arteriográf készülék: az érelmeszesedés korai stádiumára hívja fel a figyelmet az erekben mért gyorsult pulzushullám sebesség, amelynek igazolására az arteriográf készülék alkalmas. Bár ezzel a módszerrel konkrét érbetegséget nem lehet kimutatni, de a kóros értékek felhívják a figyelmet a rizikótényezők szűrésére, illetve ha a betegnek panaszai is vannak, akkor indokolt az érbetegségek kimutatására alkalmas egyéb vizsgálatok (pl. terheléses EKG, nyaki ér ultrahang, doppler mérés stb.) elvégzése is.