Így diagnosztizálják a limfómát

Online Bejelentkezés

Dr. Kárpáti Ágnes

06 70 431 7729

Mammut II. 5. emelet - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.

Limfómára utaló tünetek

A limfóma a nyirokrendszerből kiinduló daganatos megbetegedés. Dr. Kárpáti Ágnes szerint mindenképpen érdemes figyelni a jellemzően fájdalommentes, másfél-két centiméternél nagyobb, nem mozdítható nyirokcsomókat (különösen a nyaki, hónalji vagy ágyéki területen). A nyirokcsomó duzzanat mellett pedig az alábbi alarmírozó tünetekkel is tanácsos felkeresni az orvost:

• visszatérő láz
• megmagyarázhatatlan fogyás
• éjszakai izzadás
• bőrviszketés
• étvágytalanság
• általános fáradtság

A limfóma diagnosztizálása

Kizárólag a tünetek alapján nem lehet biztosan megállapítani, hogy limfómáról van szó, mivel más betegségek is okozhatnak hasonló panaszokat – mondja Kárpáti doktornő, ezért is fontos a hematológussal történő személyes találkozás. Ekkor kikérdezzük a beteget, felvesszük a kórelőzményt, és fizikai vizsgálatot is végzünk. A limfóma diagnózisát nyirokcsomó-biopszia segítségével, morfológia, immunhisztokémia és áramlási citometria alapján állítjuk fel. A nyirokcsomóból vett szövettani mintát patológushoz küldjük, aki mikroszkóp alatt megvizsgálja, hogy tartalmaz-e limfóma sejteket, és azonosítja a limfóma konkrét típusát. A biopsziából vett mintákat más vizsgálatokra is felhasználjuk a diagnózis megerősítése és a limfóma specifikus altípusának pontosabb azonosítása érdekében.

A limfóma kezelése

A kezelés megtervezéséhez fontos meghatároznunk azt is, hogy milyen gyorsan fejlődik a limfóma, hol helyezkedik el a szervezetben, mennyire kiterjedt és milyen stádiumban van. A betegség stádiumának megállapítása érdekében vér-, valamint képalkotó vizsgálatokat (röntgen, ultrahang, CT, MRI, PET, izotóp) végzünk, és csontvelő biopsziára is szükség lehet. A PET/CT vizsgálat nem csak abban segít, hogy feltérképezzük a limfóma kiterjedését, de a kezelés eredményességének megítélése szempontjából is nagy jelentősége van.

-A limfóma több típusa eredményesen gyógyítható. A követendő terápiát és alkalmazandó gyógyszereket (műtét, kemoterápia, a sugárterápia vagy ezek kombinációja, saját vagy idegen donoros őssejtátültetés) a betegség típusához, a páciens általános egészségi állapotához és betegség stádiumához igazítva választjuk ki – mondja dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis- és Hematológiai Központ szakembere.