Köpenysejtes limfóma- ritka, ám agresszív
A limfóma az egyik leggyakoribb onkohematológiai betegség. Több típusa is ismert, melyek közt vannak agresszív és kevésbé agresszív fajták. Dr. Kárpáti Ágnest, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusát most az igen veszélyes köpenysejtes limfómáról kérdeztük.
A köpenysejtes limfóma
A limfóma a nyirokrendszer rákja, melynek 2 fő típusa a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma. Ilyenkor a fehérvérsejtek (limfociták) nem működnek megfelelően: folyamatosan osztódnak, de abnormálisan, hiszen nem fejlődnek ki teljesen. Emiatt nem képesek úgy harcolni a fertőzések ellen, mint a normál fehérvérsejtek.
A limfociták típusai:
-
B-sejtek
-
T-sejtek
Köpenysejtes limfóma a non-Hodgkin limfómák csoportjába tartozik, és azon belül a B-sejteket befolyásolja. A nyirokcsomó köpenyzónájának nevezett területén alakul ki, melynek során a rendellenes B-limfociták a nyirokcsomókban el kezdenek összegyűlni. A rákos sejtek sajnos a nyirokutakon keresztül más nyirokcsomókba, szervekbe, sőt, a csontvelőbe is bejuthatnak. A betegség kialakulásának pontos oka nem ismert, de azt már megállapították, hogy az ún. ciklin D1 nevű fehérje túlzott expressziója játszik benne szerepet, ami a sejtek túlzott növekedéséért felelős (éppen ezért a ciklin D1 ellenes antitestek a köpenysejtes limfómák azonosításában nagy segítséget nyújtanak, bár előfordulhatnak negatív esetek is)
Sajnos az esetek nagy részében későn, már előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra, mivel nem jár erőteljes tünetekkel. Leggyakrabban a megnagyobbodott nyirokcsomók, esetleg a nem múló megmagyarázhatatlan láz, éjszakai izzadás hívja fel a figyelmet az állapotra, ám még ezek meglétekor is sokszor odázzák a kivizsgálást a betegek.
Diagnózis és kezelés
Amennyiben a panaszok és a fizikális vizsgálat indokolják, úgy az orvos vérvizsgálatot rendel el, hogy ellenőrizze a fehérvérsejtek számát, a vesék és a máj működését, hogy vannak-e bizonyos fehérjék a vérben, amelyek arra utalnak, hogy köpenysejtes limfómája van. Az orvos ilyenkor a megnagyobbodott nyirokcsomóból biopszia útján mintát vesz, csakúgy, mint a csontvelőből- mondja dr. Kárpáti Ágnes, a Trombózis-és Hematológiai Központ onkohematológusa. Ha indokolt, úgy képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet (PET CT, MRI).
A rák kezelése minden esetben személyre szabott: függ a stádiumtól, a beteg állapotától, korától, betegségeitől. A célzott gyógyszeres terápia (ez lehet orális, injekciós is) mellett sok esetben indokolt az immunterápia, kemoterápia, csontvelő átültetés, szteroidok adása is.
Limfóma kezeléséhez jelentkezzen be hozzánk!
Téma szakértője
Dr. Kárpáti Ágnes
belgyógyász, hematológus
- leukémia
- vérkép eltérések okának kivizsgálása
- vérszegénység
- limfóma
- nyirokcsomó megnagyobbodás
- trombocitopénia
- ismeretlen eredetű lázas állapot kivizsgálása
- másodszakvélemény, máshol kapott eredmények véleményezése
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
- személyes (rendelői) konzultáció
- távkonzultáció (telefonos)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
Sajnos ezt így nehéz megmondani, nem feltétlen gondolom, hogy azért nem jött a vére mert sűrű.
Kérdés ilyenkor, hogy mennyi folyadékot fogyasztott aznap vagy előző nap? Ha megvolt a 2-2,5 liter akkor nem lehet baj.
Van arra vérvétel, hogy ki tudják mutatni, hogy genetikailag örökölte-e a trombózis hajlamot.
Üdvözlettel,
Dr. Kárpáti Ágnes
Dr. Kárpáti Ágnes
belgyógyász, hematológusKapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Őszinte, megnyugtató
Mindennel nagyon meg voltunk elégedve. A recepciósok kedvessége,segítőkészsége nagyon jól esett. A Doktornő véleménye és őszintesége megnyugtató volt.
